Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Tovább

Hamarosan!

Tovább

1944 szeptemberéig sokan úgy gondolták, hogy a kelet-európai harcok nem érhetik el a fővárost, és a frontok még az ország határán megmerevednek. Csak szeptember közepén vált világossá, hogy a szovjet hadsereg el fogja érni Budapestet. A magyar vezetés abban bízott, hogy a magyarországi erődvonalak - melyben Budapest kulcsfontosságú helyet foglalt el - megállíthatják a vörösök előrenyomulását.

Tovább

1938. május 25-én ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődik Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszus. Az eucharisztia magyarul oltáriszentséget jelent, a kongresszusi mozgalom ennek jegyében Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a világban való valóságos jelenlétét hirdeti.

Tovább

Az útvonal életében jelentős volt az 1895-ös esztendő, amikor a Székesfőváros előterjesztést tett a Közmunkatanácshoz, hogy a Wesselényi utca a Síp utcától folytatólag a Dohány utcáig hat öl szélességben megnyittassék.

Tovább

1900 . november 30-án - Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában megalakult a mai klub elődje a MAGYAR AUTOMOBIL CLUB, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai - többek között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek.

Tovább

A honfoglalás ezredik évfordulója megünneplésének gondolata az 1800-as évek elejétől foglalkoztatta a kormányzatot és a közvéleményt. Nagyszabású tervek, elképzelések egész sora látott napvilágot, míg végül elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket, amely kimondta, hogy 1895-ben rendezzenek Budapesten általános nemzeti kiállítást.

Tovább

1894. február 17-én a kilencvenkettedik évében járó Kossuth még hosszú levelet írt haza Torinóból Helfy Ignácnak. Kioktatta benne a függetlenségi pártnak pusztán pártpolitikai szempontokat követő vezetőit és híveit: minden olyan törvényjavaslatot meg kell szavazni, amely liberális és demokratikus szellemű – elsősorban az éppen tárgyalt egyházpolitikai törvényt. Ekkortájt sokszor volt már lázas.

Tovább

Az 1872-ben Budapest néven egyesült városok - Pest, Buda és Óbuda - emberemlékezet óta sokat szenvedtek a Duna árvizeitől. 1876-ban olyan árvíz sújtotta a várost, ami miatt mielőbb el kellett kezdeni a budai partszakasz árvízvédelmét is.

Tovább

Az 1874. évi X. törvénycikk 14. §-a d) pontja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa feladatává tette a Budapesten közlekedésre szolgáló közterületeknek, utaknak, utcáknak, tereknek, közöknek, lépcsőknek és rakodópartoknak elnevezését. A Tanács, miután első alapvető munkáit megindította, hozzáfogott e feladatához.

Tovább

Az 1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a dicső történelmi emlékek városával. Az a történelmi dicsfény azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés után Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a történeti múltnak, mely Budát az összes magyar város fölé emelte.

Tovább

A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, mely keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli határán, a Lipótváros északi részén, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson – ezekről a városrészekről kapták nevüket a Nagykörút egyes részei is: a Teréz körút, Erzsébet körút, József körút, Ferenc körút.

Tovább

A Sugár út (mai nevén Andrássy út) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely a Belvárost köti össze a Városligettel. Az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

Tovább

A téli kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta "dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén hamarabb, mint az Alföldön.

Tovább

Az 1867-es kiegyezést követően a jövőbeni főváros területén három különálló város létezett, ám azok szoros kapcsolataik és egymásrautaltságuk végett már előre vetítették a majdani egyesítést. Hivatalosan ugyan Pestről, Budáról és Óbudáról van szó, de ugyanakkor már gyökeret vert az egységet szimbolizáló Budapest elnevezése is.

Tovább

Hamarosan!

Tovább

Buda várának már a XIII. század közepe óta fontos szerepe volt az ország irányításában. A 167 méter magas Várhegy  fennsíkján húzódó, 1.5 kilométer hosszú és 400 méter szélességű vár kedvező védelmi pozíciókat rejtett magában. A híres vár 1849-ben a tizenkettedik ostromának nézett elébe.

Tovább

A főváros eddigi történetének legnagyobb jeges árvize nem érkezett minden előzmény nélkül. A folyó felső szakaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék és az enyhébb időjárás miatt Buda egy része és a folyó alsó szakaszán lévő partközeli települések 1838. január elején pár napra már víz alá kerültek. A rekord mértékű esővel és havazással beköszöntött újév baljós jövőt ígért a Duna mentén élőknek.

Tovább

Magyarországon először, 1814-ben gróf Hunyady József rendezett lóversenyt ürményi birtokán saját nevelésű lovai kipróbálására. Ezt követően minden évben rendeztek lóversenyt, egészen 1821-ig. A versenyek rangjára utal, hogy néhanap az uralkodócsalád tagjai is részt vettek a nézők soraiban.

Tovább

1810. szeptember 5-én, az erősen szeles és száraz a szél felkapott egy parazsat s meggyújtotta Schuller János házának tetőzsindelyét. A forgószél a lángokat felkapva, percek alatt elterjesztette a tüzet a szomszédos épületek tetőszerkezetén, mely a hamarjában érkezett segítség ellenére is rohamosan terjedt.

Tovább

Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a jezsuita templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni.

Tovább

Bécs 1683. évi török ostroma, Érsekújvár 1685. évi felszabadítása után 1686 őszén a keresztény sereg megindult, hogy visszavegye Budát, az oszmán Birodalom kulcsát. Ezt három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig kitartott.

Tovább

      Budavár visszavétele, 1686. / V. (Lotharingiai) Károly támadása
      A Víziváros felszabadítása, 1686. / V. (Lotharingiai) Károly támadása
      Buda ostroma, 1684. / V. (Lotharingiai) Károly támadása
      Buda ostroma, 1603. / Hermann Russwurm második támadása
      Buda és Pest ostroma, 1602. / Hermann Russwurm első támadása
      Buda ostroma, 1598. / Adolf Schwarzenberg támadása
      Buda és Pest ostroma, 1542. / Brandenburgi Joachim támadása
     Török védelem Buda körül
      Buda elfoglalása, 1541. / I. Szulejmán támadása
      Buda ostroma, 1541. / Roggendorf második támadása
      Buda ostroma, 1540. / Leonhard Vels támadása
      Buda ostroma, 1530. / Roggendorf első támadása
      Buda ostroma, 1529. / I. Szulejmán támadása
      Buda Ferdinánd kezén, 1527. / I. (Habsburg) Ferdinánd támadása

Török Buda / A török hódoltság kora
Részletek Fekete Lajos Budapest története című könyvéből.
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1944.

     Előszó
     A kereszténység védőbástyája
     Az iszlám védőgátja, 1. rész (1541-1683)
     Az iszlám védőgátja, 2. rész (1683-1686)
     A vár és őrsége
     Vallások és népek

     Kizil Elma (Arany Alma)

      Pannonia Provincia (Kr.e. 35 - i.sz. 49)
      Limes
      Rómaiak (40 - ~480)
      Avarok (~500-700)
      Avarok Budapest területén

      Paleolitikum (Kr.e. 50.000-10.000)
      Neolitikum (Kr.e. 6000-5000)
      Rézkor (Kr.e. 5000-3000)
      Bronzkor (Kr.e. 3000-800)
      Vaskor (Kr.e. 300-100)
      Eraviszkuszok és kelták

      A Várhegyi barlangrendszer feltárása
      A budaszentlőrinci pálos monostor
      Barbár temető Budapest határában
      A budapesti hun jelvény rovásfelirata

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek

Megosztás