HIRDETÉS

Budapest története
       A város kialakulása és fejlődése az őskortól napjainkig

Az egységes Budapest 1873. november 17-én született Buda, Óbuda és Pest egyesítésével. E három település alkotta fővároshoz aztán 1950. január 1-ével újabbakat csatoltak, amely által létrejött az úgynevezett Nagy-Budapest, így hozva létre Közép-Európa egyik legnagyobb és legnépesebb városát.


HIRDETÉS

2013 - Árvíz
  

Az elmúlt ötven évben nem volt olyan magas vízszint a Dunán, mint amilyenre 2013 júniusában számítani lehetett. A 2002-es rekordárvíz szintjénél magasabban tetőzött a Duna, mely az egész magyarországi szakaszán kiöntött, de a Szigetközben, Komáromban, Esztergomban és Budapesten jelentette a legnagyobb problémát.

 

2006 - Pusztító vihar Budapesten
 
Négy halottja és közel 300 sebesültje volt az augusztus 20-i tűzijátékra lecsapó viharnak. A politikusok, szervezők, hivatalok egymásra mutogattak és felelősöket kerestek; a főpolgármester a fővárosi védelmi bizottság éjszakai ülése után azt mondta: a tragédia nem következett volna be, ha a szervezők a meteorológiai szolgálat jelentése után lemondták volna a tűzijátékot.

 

2006 - Tüntetések Budapesten
 
Hamarosan!

 

1990 - Taxisblokád
 

A taxisválság 1990 őszén robbant ki, amikor az akkori jobboldali koalíciós kormány váratlanul bejelentette, hogy csaknem a duplájára emelik a benzin és a gázolaj árát. A kormány azonban elszámította magát, a lakosság a vártnál jóval hevesebben reagált.

 

1989 - Nagy Imre újratemetése
 
Hamarosan!

 

1956 - Nőtüntetés Budapesten (a Nyugati pályaudvari sortűz)
 

A szabadságharc hivatalosan október 23-tól november 4-ig tartott, de a Kádár-kormány megalakulása után még hónapokig szerveződtek az ellenállás különböző formái. Több egykori felkelő-csoport döntött úgy, hogy az ellenállást a megszállás után is folytatni fogja. Sokan a földalatti tevékenységet vállalva szórólapokat, plakátokat nyomtattak, de voltak olyanok is, akik továbbra is fegyverrel álltak ellen ideig-óráig a nyilvánvalóan óriási túlerőnek. A december 4-én lezajlott csendes tüntetésen több ezer nő indult el némán a Hősök tere felé, hogy lerója kegyeletét az alig egy hónapja vérbe fojtott szabadságharc áldozatainak emlékére.

 

1956 - Forradalom és szabadságharc
 

Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

 
1950 - Nagy-Budapest létrehozása
 
Hamarosan!

 

1945 - Budapest újjáépítése
 

Budapest hathetes ostromának végére a Duna-hidak mindegyike a folyóba zuhant, a Várban nem maradt sértetlen ház, városszerte tízezer épület rongálódott meg, kétezer házat rommá nyilvánítottak. Az ideiglenes pontonhidak kiépítése mellett néhány év alatt helyreállítják a főváros ékkövének számító hidakat. A Lánchidat kiszélesítik, a Ferenc József hídból Szabadság híd lesz...

 
1945 - Budapest ostroma
 

1944 szeptemberéig sokan úgy gondolták, hogy a kelet-európai harcok nem érhetik el a fővárost, és a frontok még az ország határán megmerevednek. Csak szeptember közepén vált világossá, hogy a szovjet hadsereg el fogja érni Budapestet. A magyar vezetés abban bízott, hogy a magyarországi erődvonalak - melyben Budapest kulcsfontosságú helyet foglalt el - megállíthatják a vörösök előrenyomulását.

 
1938 - Eucharisztikus Világkongresszus
 

1938. május 25-én ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődik Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszus. Az eucharisztia magyarul oltáriszentséget jelent, a kongresszusi mozgalom ennek jegyében Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a világban való valóságos jelenlétét hirdeti.

 

1931 - A Graf Zeppelin Budapest felett
 

Hosszú várakozás után, 1931. március 29-én érkezett meg Budapestre a Graf Zeppelin léghajó, amely előző este indult útnak Friedrichshafenből. Leszállás nélkül a München - Salzburg - Bécs útvonalon haladva Pápa, Tihany és Székesfehérvár érintésével reggel 8 órakor érkeztek Csepelre. Személyzetén kívül még 12 utas tartózkodott a fedélzeten.

 

1930 - Erzsébet sugárút
 

Az útvonal életében jelentős volt az 1895-ös esztendő, amikor a Székesfőváros előterjesztést tett a Közmunkatanácshoz, hogy a Wesselényi utca a Síp utcától folytatólag a Dohány utcáig hat öl szélességben megnyittassék.

 
1930 - Munkások tüntetnek Budapesten
 

Közel 150 ezer résztvevővel hatalmas tömegtüntetés söpör végig a fővároson. A Hősök terén a lovas rendőrök Nagy Károly rendőrfelügyelő parancsára a tömegbe lőnek. Egy ember a helyszínen meghal, többen megsebesülnek.

Hamarosan!

 
1919 - Horthy Miklós bevonulása Budapestre
 

Horthy Miklós a Monarchia haditengerészetének tisztje, Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. A román megszállás után megszilárdította az államhatalmat, s Magyarországot elindította a fejlődés útján. Színrelépése, egy új korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma éppen maga Horthy lett.

 
1919 - Román csapatok Budapesten
 

1919. augusztus 3-án hívatlan vendégek érkeztek a fővárosba, a megszálló román hadsereg katonái. A megszállók felszámolták a Vörös Hadsereget, a Tanácsköztársaság hatalmi szerveit, és saját hatáskörükben jártak el azok tagjaival szemben, ők ellenőrizték a közigazgatást, a kormányt, a sajtót, és megkezdték a szabadrablást, az ország szisztematikus kifosztását.

 
1919 - Budapest a Tanácsköztársaság idején
 
A Tanácsköztársaság egy 133 napig tartó kommunista diktatúra volt Magyarországon. Vezetője Kohn (Kun) Béla volt, a Kommunisták Magyarországi Pártjának első embere, aki a vezető réteg kulisszák mögötti megegyezésnek eredményeként, szinte puccsszerűen vette át a hatalmat.

 

1916 - IV. Károly megkoronázása
 

1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára. Magyar királlyá történő koronázására a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, s nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt is.

 

1908 - A spanyol király látogatása Budapesten
 

Spanyolország 1898-ban vesztette el még megmaradt gyarmatait: Kuba és a Fülöp-szigetek az USA fennhatósága alá kerültek. A Spanyol világbirodalom hanyatlásának idején látogatott el Budapestre XIII. Alfonz király.

 

1903 - A Párisi Áruház leégése
 

A Kerepesi úton (ma Rákóczi út) álló Párisi Nagyáruház 1903. november 24-én éjjel kigyulladt, minek során teljesen kiégett több halálos áldozatot követelve. Az Ördög-árok 1879-es áradása óta nem volt ilyen nagy szerencsétlenség Budapesten, mint akkor éjjel.

 
1900 - Királyi Magyar Automobil Club
 

1900 . november 30-án - Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában megalakult a MAGYAR AUTOMOBIL CLUB, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai - többek között Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek.

 
1896 - Ezredéves Országos Kiállítás
 

A honfoglalás ezredik évfordulója megünneplésének gondolata az 1800-as évek elejétől foglalkoztatta a kormányzatot és a közvéleményt. Nagyszabású tervek, elképzelések egész sora látott napvilágot, míg végül elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket, amely kimondta, hogy 1895-ben rendezzenek Budapesten általános nemzeti kiállítást.

 
1894 - Kossuth Lajos temetése
 

1894. február 17-én a kilencvenkettedik évében járó Kossuth még hosszú levelet írt haza Torinóból Helfy Ignácnak. Kioktatta benne a függetlenségi pártnak pusztán pártpolitikai szempontokat követő vezetőit és híveit: minden olyan törvényjavaslatot meg kell szavazni, amely liberális és demokratikus szellemű – elsősorban az éppen tárgyalt egyházpolitikai törvényt. Ekkortájt sokszor volt már lázas.

 

1880 - Tüntetések Budapesten
 

1880 januárjában Budapesten, a Nemzeti Kaszinó környékén véres zavargássorozatra került sor, amelynek több ezer résztvevője, sok sebesültje, és több halálos áldozata is volt. A zavargások kirobbanásának központi alakja Verhovay Gyula volt, aki Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot.

 

1876 - A nagy budai árvíz
 

Az 1872-ben Budapest néven egyesült városok - Pest, Buda és Óbuda - emberemlékezet óta sokat szenvedtek a Duna árvizeitől. 1876-ban olyan árvíz sújtotta a várost, ami miatt mielőbb el kellett kezdeni a budai partszakasz árvízvédelmét is.

 
1874 - A közterületek átnevezése
 

Az 1874. évi X. törvénycikk 14. §-a d) pontja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa feladatává tette a Budapesten közlekedésre szolgáló közterületeknek, utaknak, utcáknak, tereknek, közöknek, lépcsőknek és rakodópartoknak elnevezését. A Tanács, miután első alapvető munkáit megindította, hozzáfogott e feladatához.

 
1873 - Gazdasági válság
 

Hamarosan!

1873 - Pest-Buda egyesítése

 

Az 1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a dicső történelmi emlékek városával. Az a történelmi dicsfény azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés után Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a történeti múltnak, mely Budát az összes magyar város fölé emelte.

 
1871 - A Nagykörút építése
 

A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, mely keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli határán, a Lipótváros északi részén, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson – ezekről a városrészekről kapták nevüket a Nagykörút egyes részei is: a Teréz körút, Erzsébet körút, József körút, Ferenc körút.

 
1871 - A Sugárút építése
 

A Sugár út (mai nevén Andrássy út) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely a Belvárost köti össze a Városligettel. Az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

 
1870 - A Duna szabályozása
 

A téli kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta "dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén hamarabb, mint az Alföldön.

 
1867 - I. Ferenc József megkoronázása
 

Az országgyűlési követek és a főnemesek hintói már reggel 6 órakor begördültek a Mátyás-templom elé, hogy a 7 órakor kezdődő ceremóniára mindenki a helyén legyen. A király lovon, a királyné hintón érkezett a templom elé, ahol az ország és a templom főpapjai fogadták őket.

 
1867 - Városrendezés, városvezetés
 

Az 1867-es kiegyezést követően a jövőbeni főváros területén három különálló város létezett, ám azok szoros kapcsolataik és egymásrautaltságuk végett már előre vetítették a majdani egyesítést. Hivatalosan ugyan Pestről, Budáról és Óbudáról van szó, de ugyanakkor már gyökeret vert az egységet szimbolizáló Budapest elnevezése is.

 
1850 - Buda és Ó-Buda egyesítése
 

Hamarosan!

 
1849 - Budavár bevétele
 

Buda várának már a XIII. század közepe óta fontos szerepe volt az ország irányításában. A 167 méter magas Várhegy  fennsíkján húzódó, 1.5 kilométer hosszú és 400 méter szélességű vár kedvező védelmi pozíciókat rejtett magában. A híres vár 1849-ben a tizenkettedik ostromának nézett elébe.

 
1838 - A nagy pesti árvíz
 

A főváros eddigi történetének legnagyobb jeges árvize nem érkezett minden előzmény nélkül. A folyó felső szakaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék és az enyhébb időjárás miatt Buda egy része és a folyó alsó szakaszán lévő partközeli települések 1838. január elején pár napra már víz alá kerültek. A rekord mértékű esővel és havazással beköszöntött újév baljós jövőt ígért a Duna mentén élőknek.

 
1827 - Az első lóverseny Pest-Budán
 

Magyarországon először, 1814-ben gróf Hunyady József rendezett lóversenyt ürményi birtokán saját nevelésű lovai kipróbálására. Ezt követően minden évben rendeztek lóversenyt, egészen 1821-ig. A versenyek rangjára utal, hogy néhanap az uralkodócsalád tagjai is részt vettek a nézők soraiban.

 
1810 - Tabáni tűzvész
 

1810. szeptember 5-én, az erősen szeles és száraz a szél felkapott egy parazsat s meggyújtotta Schuller János házának tetőzsindelyét. A forgószél a lángokat felkapva, percek alatt elterjesztette a tüzet a szomszédos épületek tetőszerkezetén, mely a hamarjában érkezett segítség ellenére is rohamosan terjedt.

 
1723 - Budavári tűzvész
 

Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a jezsuita templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni.

 
1686 - Budavár ostroma
 

Bécs 1683. évi török ostroma, Érsekújvár 1685. évi felszabadítása után 1686 őszén a keresztény sereg megindult, hogy visszavegye Budát, az oszmán Birodalom kulcsát. Ezt három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig kitartott.

















 

 

Buda ostromai

      Budavár visszavétele, 1686. / V. (Lotharingiai) Károly támadása
      A Víziváros felszabadítása, 1686. / V. (Lotharingiai) Károly támadása
      Buda ostroma, 1684. / V. (Lotharingiai) Károly támadása
      Buda ostroma, 1603. / Hermann Russwurm második támadása
      Buda és Pest ostroma, 1602. / Hermann Russwurm első támadása
      Buda ostroma, 1598. / Adolf Schwarzenberg támadása
     Török védelem Buda körül
      Buda és Pest ostroma, 1542. / Brandenburgi Joachim támadása
      Buda elfoglalása, 1541. / I. Szulejmán támadása
      Buda ostroma, 1541. / Roggendorf második támadása
      Buda ostroma, 1540. / Leonhard Vels támadása
      Buda ostroma, 1530. / Roggendorf első támadása
      Buda ostroma, 1529. / I. Szulejmán támadása
      Buda Ferdinánd kezén, 1527. / I. (Habsburg) Ferdinánd támadása

Középkor

 
A királyi palota pusztulásának kezdete
Már II. Lajos idejében megkezdődött a palota kincseinek a széthurcolása. Az 1526. augusztus 29-os mohácsi csatavesztés hírére pedig megindult a teljes bomlás.
 
Trónviszályok
I. Ulászló hívei számára a legfontosabb Buda, a főváros és a királyi rezidencia elfoglalása volt, hogy ezzel is biztosítsák a lengyel király magyarországi hatalmát.
 
Mária és II. Károly kora
Mária többnyire a budai királyi palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta.
 
  I. (Nagy) Lajos kora
Az Anjouk 1320-1330 körül épült palotája a Várhegy déli részén egy U alakú kastély volt, déli végén egy magas toronnyal és egy ahhoz csatlakozó kis kápolnával.
 
  Pest felégetése, 1241-42.
Tatár hadak támadása
 
  Szent Gellért vértanúsága, 1046.
Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke.
 
Sicambria
Krisztus előtt 1100-ban Trójából ideérkező 28.000 ember Sicambria néven városállamot alapított.
 
Attila városa
200 éve foglalkoztatja a magyar tudományos világot az a kérdés, hogy a mai Budán és a mai Óbudán hol fekszenek az Árpád-kori építkezések maradványai.
 
I. (Hunyadi) Mátyás kora
Mátyás – mivel nem állott rendelkezésre szabad hely egy új, nagyszabású épület emelésére – főleg szépítette a palotát, és reneszánsz stílusban alakította át.
 
Zsigmond kora
Miután Zsigmond átvette a hatalmat, majd véglegesen Budára helyezte át udvarát, méreteiben és kiképzésé-ben az egyszerű királyi vár helyén megépült a budai királyi palota.
 
Buda ostroma, 1302.
Róbert Károly támadása
 
  IV. Béla kora
A tatárjárás keserves tanulságai arra késztették IV. Béla királyt (1235-1270), hogy kővárakat, falakkal körülzárt városokat építtessen.
 
  Óbuda a század elején
Az óbudai királyi vár az egyik legfontosabb királyi székhely volt a középkori Magyarországon. Előtte Óbudán királyi curia állt, amelynek maradványait a Fő téren tárták fel.
 
  Vár születik
Attila városa elnevezésben a hun eredet legendája tükröződik. Más krónikák Etzelnburgnak, Etilburgnak, vagy éppen Szikambriának említik Aquincumot, a későbbi Óbudát.
 
  Honfoglalás, 895.
A "honfoglalás" szó viszonylag új keletű: Anonymus 1195 körül, Kézai Simon 1283-ban "visszaköltözés-nek", Thuróczy János 1488-ban "visszatérésnek" nevezi...
 
Alba Ecclesia
"Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről..."

Ókor

         Pannonia Provincia (Kr.e. 35 - i.sz. 49)
       
 Limes
       
 Rómaiak (40 - ~480)
       
 Avarok (~500-700)
       
 Avarok Budapest területén

Őskor

         Paleolitikum (Kr.e. 50.000-10.000)
         Neolitikum (Kr.e. 6000-5000)
       
 Rézkor (Kr.e. 5000-3000)
       
 Bronzkor (Kr.e. 3000-800)
       
 Vaskor (Kr.e. 300-100)
       
 Eraviszkuszok és kelták

Régészet

         A Várhegyi barlangrendszer feltárása
       
 A budaszentlőrinci pálos monostor
       
 Barbár temető Budapest határában
         A budapesti hun jelvény rovásfelirata

 

Egyéb történetek

 
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 


Landerer-nyomda
  

1689-ben már próbálkozott nyomda alapításával a híres würtzburgi nyom-dász, bizonyos Heyll Quirinus is, de mivel erre sem támogatást, sem privilégiumot nem kapott, ezért szándékától elállt. Ezután jelent meg a Landerer-család, amely mintegy másfél évszázadon át vezető szerepet töltött be a hazai könyvnyomtatásban.

 

Eltűnt települések
 Logod
 Felhévíz
 Nevegy
 Sasad

Épületek történetei

1893-1896.
Az Iparművészeti Múzeum építése

1875.
A Nyugati-pályaudvar építése

1871.
Duna-szabályozás és rakpartok


1869.
Reitter Ferenc emlékirata

1846.
A pesti Indóház építése

1794-1881.
A Rudas-fürdő története


1722-1740.
Az invalidus-ház építése