|

Az Erzsébet híd építése kapcsán a 1800-as évek végi Pestet
gyökeresen átalakították. A régi, szervesen nőtt terecskék helyére
egy új, a világvároshoz méltó, hatalmas palotákkal szegélyezett
teret álmodtak, amely egyben kapuja is lesz az épülő Eskü téri
hídnak. Ez lett a mai Ferenciek tere.
| |
Fényképalbum |
|
A tér két leghangsúlyosabb telkét Habsburg Klotild Főhercegnő
szerezte meg. A megbízást, mindenféle tervpályázat kiírása nélkül
Korb Flóris és Giergl Kálmán kapta.
A két palota, amely alakilag tökéletesen egyforma telkeken áll
homlokzati kialakításában teljesen azonos tervek szerint épült fel.
Az építési engedélyt 1899. május 15-én kapják meg. Elsőként a délit,
majd egy picivel később az északit kezdték el kivitelezni.
A földszinten és a félemeleten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Ez
a két szint egy akkoriban újdonságnak számító technikával épült ki:
teljesen vasszerkezetű, ám ezt faragott kőburkolattal eltakarták. Az
első emeleten, ahol a legnagyobb a belmagasság, egyesületek és
társulatok számára alakítottak ki helyiségeket. A második és
harmadik emeleten pedig bérlakások kaptak helyet.

Az építkezés 1899-ben Háry Gyula rajzán a Vasárnapi Újságból
Háttérben a régi Városháza tornya
A ház berendezése is igen magas színvonalon történt. A budapesti
épületek közül elsők között lift is épül a házban, amit viszont
külföldről kellett behozatni. Gyártója a bevásárlóközpontok
mozgólépcsőit mai napig szállító OTIS volt. A kályhákat a pécsi
Zsolnay gyár állította elő, az üvegablakok pedig Róth Miksa
műhelyéből kerültek ki. A saroktornyok magassága 48 méter, tetejüket
pedig a főhercegi korona mása díszíti. Az összköltség 848.000 forint
volt.
A két házat 1917-ben a Habsburg-család a háborús nehézségek miatt
eladta egy magyar földbirtokosnak. Innentől pontos sorsa nehezen
követhető. Az északi palotát 1944-45. évi ostrom során súlyos
sérüléseket szenvedett el: földszinti üzlethelyiségei kiégtek,
elpusztultak a faragott portálok. A hatvanas években pedig a
megmaradt belsőben történtek további átalakítások, hogy több irodai
területet hozzanak létre.
Forrás: BDzsH - Városképp.blog.hu

1893
Klotild
és Matild?
Több helyen is felbukkan e megnevezés az ikerpaloták déli tagjára.
Azonban semmi nem bizonyítja ennek hitelességét. A
Habsburg-családnak három Matild nevű tagja volt. Az első az 1251 és
1304 között élt bajor hercegné volt. A második az 1849 és 1867
között élt Hildegard bajor hercengő és Albert főherceg lánya.
Mindössze 18 éves volt, amikor súlyos égési sérüléseket szenvedett,
és belehalt. Egy színházi előadás előtt még gyorsan el akart szívni
egy cigarettát, ám amikor apja - aki szigorúan tiltotta a dohányzást
- benyitott a szobába, azt a háta mögé rejtette, sikeresen
felgyújtva ezzel a rajta levő tüll ruhát. A "harmadik Matild" pedig
1906-ban született Mária Valéria 9. gyermekeként, később egy osztrák
oktatási államtitkárhoz ment hozzá. Valószínűleg sem a középkori
hercegnőről, sem a magát felgyújtó szerencsétlen tinédzserről, sem
pedig az épületek megépítése után született gyerekről nem nevezték
el a déli palotát. Inkább a két név között fennálló szóvég azonosság
miatt terjedt el ez a megnevezés.
Az épületek eladása és felújítása
A Klotild-palotáért 2002-ben az akkori sajtóhíradások alapján
kétmilliárd forint körüli összeget fizetett a Sifim nevű olasz cég a
Magyar Posta Rt.-nek. Az összesen tizenegyezer négyzetméteres,
műemléki védettséget élvező épület felújítására 2001-ben létrehozták
a Klotild Ingatlanfejlesztő Kft-t. A társaság jegyzett tőkéje 1,853
milliárd forint, a Cégtár adatai szerint vezető tisztségviselője,
más információk szerint tulajdonosa Graziano Beghelli, az olasz
Beghelli világítótest-gyártó vállalat tulajdonosa, aki az adásvétel
idején a Sifim cég képviselője volt.
Az ingatlan értékesítése annak idején nagy port kavart, mivel - az
akkori sajtóértesülések szerint - a Magyar Posta a palotát nem
ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe, és azt
adta el, így az adásvételt adófizetési kötelezettség sem terhelte. A
pályázat érvényességét is vitatták, a műemlékvédelmi hatóság
engedélyét hiányolták, illetve felmerült, hogy elővásárlási joga
lett volna az államnak és az illetékes önkormányzatnak.
A 2007 végére megújuló pesti épületben a pince, a földszint és az
első emelet kereskedelmi funkciót kap, a felső szinteken pedig
szállodát, apartmanokat és néhány lakosztályt alakítanak ki.
 |
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Korb flóris
Építés
éve: 1899-1902
Stílusa:
?
Funkciója:
lakóház
|
 |
Ferenciek tere |
|
|
M3 |
 |
Március 15. tér |
| |
 |
 |
Ferenciek tere |
|
|
     |
| |
     |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|