HIRDETÉS

Városligeti Műjégpálya
       XIV. kerület, Városliget, Olof Palme sétány 5.

A Városligeti Műjégpálya talán a világ legszebb panorámájú jégpályája, ahol számtalanszor rendeztek már hazai és nemzetközi versenyeket is. Télen a budapestiek egyik kedvelt szórakozást és kikapcsolódást jelentő helye. A jégpályát 2010-ben felújították, pavilonját pedig kibővítették.


HIRDETÉS

1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul.

Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. Február másodikán megrendezték az első versenyt is. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést.


A jégpálya 1875-ben átadott pavilonja

Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre!

A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is.

Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek versenyeket. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések.

1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.

Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján.

Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása. Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926-ban.

Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét.


A Műjégpálya felújítása 2010-ben

   



 

2010-11-ben a Főváros a jégpályát és pavilonját felújíttatta. A cél olyan létesítmény kialakítása volt, amely a lakossági szabadidős korcsolyázás és a nemzetközi sportversenyek megrendezésének lehetősége mellett turisztikai és kulturális szolgáltatásokat is nyújt. A rekonstrukció keretében megújult a több mint százéves műemléki épület, amelynek eredeti állapotában építették vissza a második világháborúban lebombázott szárnyát.


A városligeti jégpálya a régi korcsolya-csarnokkal (kép: képtár.oszk.hu)


Az új jégpálya korabeli képeslapon 1920 körül

A városligeti jégről
Vasárnapi Újság, 1898.

"Mintha minden bál szép hölgyei kiköltözködtek volna a nagy jégpályára, a fiatal mamáktól a legfiatalabb leányig, olyan derűs, olyan mosolygós a kepe annak a hangos kis világnak azóta, hogy az idei korai tél már deczember elején befagyasztotta, a városliget nagy tavát. Tele az egész pálya kipirult arczú, mosolygó képű eladó és még nem eladó leánykákkal, jókedvű mamákkal, korcsolyázó fiatal asszonyokkal, kik vígan czikáznak a csillogó jégtükrön.

Talán ez az egyedüli hely a fővárosban, hol a demokrácziát leginkább megvalósulva latjuk. Nem kérdezik itt egymás czimét, vegyest képeznek kört a legkülönbözőbb osztályok és udvarias engedékenységgel nyit tért egyik a másiknak. Csak az kár, hogy nagyon olvadékony alapon áll itt is a mi demokrácziánk. Megcsillan egy tavaszi napsugár, és lábaink alatt szétfoly az egész talaj.

A mi szép fekvésű városligeti nagy jégpályánkat különben nemcsak a korcsolyázók látogatják, hanem azok az egyleti tagok is, a kik nem korcsolyáznak. Férfiak, de különösen nők ülnek ott a melegedő nagy terem ablakai előtt, s élvezettel szemlélik a korcsolyázók vidám seregét, majd beszélgetésbe elegyednek, s végül megállapodnak abban, hogy mégis csak okosabb a fűtött, meleg pavillonból nézni a a korcsolyázás sportjának örömeit, mint futkosni a jégen.

Ezen vidám és kedélyes jégi életből mutatunk most be pár képet, azon festmények nyomán, melyek a budapesti korcsolyázó egyesület birtokában vannak s a városligeti jégpálya középső nagy üvegtermének falait díszítik. Az első kép az ezredévi kiállítás ma is fennálló vajda-hunyadi vára előtt egy vasárnap délutáni korcsolyázást mutat be, Xadler jeles festőművészünktől.

A második kép, mely egy másik jeles festőművészünk Neoyráily Antal műve, az új korcsolya-palota külsejét mutatja be a déli órákban, a midőn leginkább a kezdő korcsolyázók használják a jégpályát, a kik között nagy számmal van képviselve a főrangú fiatalság.

Érdekesnek találjuk ez alkalommal fölemlíteni, hogy a budapesti korcsolyázó-egylet 1869-ben alakúit meg és pedig száz taggal, míg ma már nyolczezer tagot számlál. Csak nem régiben kétszázezer forintnál nagyobb összeget fektetett a jégcsarnokba, mely pompás berendezésével a fővárosnak egyik látványossága. Az egyesület évi bevétele közel százezer forint, s e tekintetben Magyarországon csak egy sportegylet áll fölötte, a magyar lovar-egylet.

A fővárosi jégsport nagymérvű föllendülése főleg a budapesti korcsolyázó-egylet választmánya fáradhatatlan tevékenységének köszönhető, melynek élén már több év óta dr. Busbach Péter volt országgyűlési képviselő, s mint igazgató Zsigmoiidy Géza műszaki tanácsos nagy buzgalommal működik. A budapesti korcsolyázó-egylet jégpályája úgy nagy kiterjedése, mint czélszerű berendezése tekintetében az egész világon ritkítja párját.

Markó Miklós"

 

Adatok

 
 Tervezője: Lechner Ödön
             majd Francsek Imre
 Építés éve: 1877, 1895
 Stílusa: neobarokk
 Funkciója: jégpálya

 Nyitva: Hétfőtől csütörtökig:
               9:00-13:00, 15:00-19:40
               Pénteken:
               9:00-13:00, 15:00-21:00
               Szombaton:
               9:00-21:00
               Vasárnap:
               9:00-19:40
 Árak: 2010-es ár
               Felnőtt: 1000 Ft
               Kedvezményes: 750 Ft
               Csoportos: 200 Ft
 Telefon: 06(1)263-6236
 

 

Megközelítés

 
Hősök tere
 
Széchenyi-fürdő
 
  Hősök tere
 
  Olof Palme sétány
 
     
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!
  
 

Veszély

 

Veszélytelen



A Műjégpálya épülete a 2011-es felújítást követően