HIRDETÉS

Millenniumi Emlékmű
       XIV. kerület, Városliget, Hősök tere

A Millenniumi Emlékmű Budapest legszebb és egyik legfontosabb helyszínén, a Hősök tere közepén fekszik. Az emlékművet 1896-ban, Schickedanz Albert építész tervei alapján kezdték el építeni, de a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték el benne, melyeket Zala György szobrász készített. A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezi.


HIRDETÉS

A középső szoborcsoport
A vezérek szobrai

Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter széles, 25 méter mély, magassága 13 méter, a két oszlopcsarnok között a távolság 20 méter.

Középen a 36 méter magas oszlopon a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette. Talapzatánál a honfoglaló hét vezér és Árpád fejedelem szobra látható.

A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús emlékmű.

A Hősök emlékköve és Árpád vezér szobra között fekvő fémlap egy hévizes artézi kutat rejt. A kutat Zsigmondy Vilmos fúrta 1868-ban (1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen).

Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két pantheon tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak.

   

A szélső szoborcsoport
Az uralkodók szobrai

A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem 14 neves személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.

Bal oszlopcsarnok uralkodói: Szent István király, Szent László király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert király, Nagy Lajos király.

Jobb oszlopcsarnok uralkodói: Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.


A Milleniumi Emlékmű esti megvilágításban


Az 1896-ban megrendezett Országos Kiállítás főbejárata korabeli képeslapon

A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, az 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű ? mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen.


Schickedanz Albert tervei az emlékműről

Eredetileg 14 király (9 magyar és 5 Habsburg uralkodó) szobra állt a Milleniumi Emlékműben emlékműben. A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet néhány kommunista proletár vert szét.

A két világháború között a hiányzó szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

A második világháború alatt az emlékmű bombatalálatot kapott, így II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje benyomódott.

A háború után, a kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrait cserélték le: I. Ferdinánd helyet Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki. A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították.

2002-ben a restaurált Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, majd 2011. március 5-én átszállítottak a gödöllői Grassalkovich-kastély parkjába. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.


A Hősök tere látványa a magasból ( Google Maps)

 

Adatok

 
 Tervezője: Schickedanz Albert (emlékmű) és Zala György (szobrok)
 Építés éve: 1896, 1905-1911
 Stílusa: eklektikus
 Funkciója: emlékmű
 
 

Megközelítés

 
Hősök tere
  M1
Hősök tere
 
     
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 

Veszély

 

Veszélytelen