|
A Megyeri híd Újpestet
köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a
magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút
közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a
Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9
hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a
Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az
ország első igazi ferdekábeles hídja.
| |
Fényképalbum |
|
A híd összesen 1861
méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik. Építési költsége
63 milliárd forint volt. A Szentendrei-Duna-ág felett acél
gerendahíd, a Duna fő ága felett ferdekábeles acélhíd épült, az
árterek és a sziget felett feszített vasbeton szerkezete van. A
hídon irányonként 2 forgalmi sáv került kialakításra az átlagosnál
szélesebb leállósávokkal, melyek később forgalmi sávvá alakíthatóak.
Déli oldalára gyalogutat, északi oldalára kerékpárutat építettek,
ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo6
kerékpárútvonalhoz.
HIRDETÉS
A hídnak
környezetvédelmi okokból nincs lejárója a Szentendrei-szigetre: a
környező terület Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, és az esetleges
szigeti forgalom súlyosan veszélyeztetné az egészséges víz
termelését, valamint a szigeten élő különleges növényfajokat.
Ugyanezen okból a tervezéskor különös figyelmet fordítottak a
csapadékvíz elvezetésére. A Lupa-sziget, és Békásmegyer védelme
érdekében zajvédő fallal látják el a híd bal parti szakaszát, a
forgalmi irányok közt hálót helyeztek el, hogy a szembejövő forgalom
fényszórófényei ne zavarják a közlekedésben résztvevőket.
A híd tervezése 1993-ban kezdődött, a terveket a Unitef-Céh Kkt.
dolgozta ki. A statikai terveket Hunyadi Mátyás, míg a
részletterveket Kisbán Sándor készítette. Benczur László állította
össze a híd építész terveit. Az építés 2006-ban kezdődött az
előkészítő munkálatokkal, azonban egy árvízhullám miatt e munkák
jelentős része kárba veszett. A kivitelezést az M0 Északi Duna-híd
konzorcium végezte, amelyben a Hídépítő Zrt.-nek 60%-os, a Strabag
Építő Zrt.-nek 40%-os részesedése volt. A konzorcium
létesítményvezetője Windisch László volt. Az építési forgalmat a
szigetre ideiglenesen egy bárkahíd biztosította, amely a
Szentendrei-Duna-ágat keresztezte; a Nagy-Duna-ágon való közlekedést
motorcsónakokkal oldották meg.
A Nagy-Duna-híd
próbaterhelése 2008. augusztus 22–24. éjjelein történt, ekkor
összesen 48, egyenként kb. 43 tonna össztömegű, homokkal megrakott
teherautót engedtek a hídra. A híd próbaterhelése a bal parti
(pesti) ártéri hidakkal augusztus 28-án fejeződött be, a műszaki
átadás pedig augusztus 27-én kezdődött.
2008. szeptember 13-án
nyílt napot tartottak a hídon, mely a híd elkészültét jelezte,
egyben az avatóünnepségnek tekinthető. A nyílt napot kerékpáros
felvonulással és futóversennyel tették emlékezetessé, ekkor
kelhetett át rajta először az érdeklődő tömeg.
Az új hidat 2008.
szeptember 30-án adták át, a forgalomba helyezés azonban csak
ideiglenes engedélyek alapján történhetett meg. A végleges engedély
kiadásához Szigetmonostor önkormányzata nem járult hozzá, mivel egy
kis autós híd megépítését ígérte nekik a kormány cserébe a a törvény
szerint őket megillető lehajtóért a hídról. A kis híd megépítése
azonban elmaradt, és helyette csak egy olcsóbb gyalogos hidat
ígértek az illetékesek. 2009 márciusában Szigetmonostor lakossága
helyi népszavazáson erősítette meg, hogy nem mond le eredeti
igényéről.
A híd nevéről a
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kétfordulós internetes
szavazást rendezett. Ennek nyomán honosodott meg egyes hírportálokon
a Chuck Norris híd elnevezés, mint a szavazás egyik esélyese. Az
internetes demokrácia árnyoldalait bemutató helyzetről hírt kapott
Stephen Colbert amerikai komikus is, aki ezután műsorában propagálta
az építkezést; az országimázs terén tett érdemeinek elismerése
mellett az állam képviselői siettek megjegyezni, hogy a törvény
értelmében hidat csak magyar állampolgárságú és halott személyről
lehet elnevezni. A szavazás első három helyezettje Stephen Colbert,
Jon Stewart, majd Zrínyi Miklós lett, az eredményt azonban végül nem
vették figyelembe. A „Megyeri híd” elnevezést egy internetes szavazó
javaslata alapján a Földrajzinév-bizottság adta arra hivatkozva,
hogy a híd Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze egymással.
A híd az M0-s gyorsforgalmi út 74+525,94 és 76+387,29 km-szelvényei
között épült, összesen 1861,35 méteres hosszban. Ezzel a Kőröshegyi
völgyhíd után Magyarország második leghosszabb hídja. A híd 5 híd
együttese. Ezek közül a ferdekábeles Nagy-Duna-ág-híd esetében a két
forgalmi irányt közös hídszerkezet, a többi esetben pedig
irányonként külön szerkezet viszi át, így a teljes híd összesen 9
hídszerkezetből áll. A Nagy-Duna-ág-híd teljes szélessége 36,16 m,
míg a többi hídé 34,37 m.
A Nagy-Duna-ág felett húzódó hídszakasz hossza 591 méter, melynek
pályája 12 méter hosszú, előregyártott acél hídelemek fokozatos
beemelésével készült.
A híd motoros / kerékpáros átjárójának eleje (a híd északi
oldala)
Az úgynevezett
ferdekábeles szerkezetben a 100 méter magasságú pilonokból induló
kábelek 50 hídelemet tartanak, az 51. elemet már csak hegesztették a
két utolsóhoz. Az acélszerkezetet a 100 méter magas, feszített
vasbeton felszerkezet (pilon) tartja. A pilonok „A” betűt formálnak,
száruk üreges, falvastagságuk a pilon alján 1 m, mely folyamatosan
csökken 0,4 m vastagságig. A pilonokat és a pályát összesen 88 ferde
kábel tartja, melyeket egyenként több (31, 37, 55 és 61) darab
feszítőpászma (acélsodrony) alkot, ezt egy műanyag védőburkolat
veszi körül. A kábelek legyezőszerűen, két síkban függesztik fel 12
méterenként az acélszerkezetű merevítőtartót. Ez a szerkezeti
felépítés tette lehetővé a 300 méteres támaszköz kialakítását.
A Nagy-Duna feletti
szakaszon különös figyelmet fordított a tervező a díszvilágításra. A
híd összesen 28 pilléren támaszkodik. A Nagy-Duna-ág-híd egy
hídszerkezet épül 36.16 m szélességgel, a többi hídon két párhuzamos
szekrénytartós szerkezet vezeti át az autóút jobb illetve bal
pályáját, ezeket egymástól légrés választja el.
Az észak-keleti pilon bejárata
A pilonok tetejéről
remek kilátás nyílik, a tervezési szakaszban épp ezért felmerült,
hogy a nagyközönség is részesülhessen a gyönyörű látványban. Azonban
a végleges kialakítás ezt nem teszi lehetővé, a karbantartáshoz
használt személylift csak 2 fő szállítására alkalmas, illetve az
üvegburkolat mögötti rész csak 2 m széles. Ezek bővítése mind
pénzügyileg, mind a híd statikája szempontjából aggályos lett volna.
A Szentendrei-Duna-ág hídja háromnyílású, folytatólagos, párhuzamos
övű acélszerkezet, ortotróp pályalemezes, egycellás szekrénytartó,
kétoldali konzolokkal.
Forrás:
Wikipédia
Magyarország legdrágább hídja
A
Margit híd felújítása 20 milliárd Ft-ba kerül, amely akkor is
olcsóbb lenne, ha az egészet vízbe robbantanánk, s felépítenénk
helyébe egy újat. A Margit híd hossza 607 méter, vagyis ha a Megyeri
híd 34 millió / méteres árával számolunk, akkor 18,2 milliárdba
kerülne egy új Margit híd.
A németek 7,8 millió forintért építettek 1 méter hidat, a Megyeri
hídnál ez 33,8 millió, vagyis négyszeres áron húzták fel. Nem
20%-kal drágábban, hanem 400%-kal drágábban. A Margit felújítása
pedig 30 millióba fog kerülni méterenként. Vagyis a németek 1/4
annyiért építettek egy új hidat, mint amennyiért itthon építenek
vagy felújítanak egyet.
Forrás:
Nemzeti Hírháló
2010. szeptemberi adat
szerint a Margit híd felújítása 33 milliárd forintba került. Ezen a
pénzen - normális árakkal számolva - felépülhetett volna a Budafoki
vagy az Aquincumi híd is! |
 Tervezője:
Hunyadi Mátyás (statika)
Kisbán Sándor (részletek)
Benczur László (építészeti terv)
Építés
éve: 2006-2008
Szerkezete:
Ferdekábeles híd
Funkciója:
Közúti híd
Hossza:
1861 méter
Szélessége:
34 és 36 méter
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
|
