|
Az Árpád híd Budapest
egyik közúti Duna hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII.
kerülete között. A Megyeri híd felépítéséig ez volt Budapest
legészakibb és leghosszabb hídja.
| |
Fényképalbum |
|
Helyén már a rómaiak is
létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali
erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a
tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg
Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és
102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres
nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű
gerinclemezes hídjai voltak.
A munkálatokat 1942-ben,
a II. világháború miatt félbehagyták, ekkor még csak az
alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. A
hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád
név helyett Sztálinról elnevezve. A munkákat Széchy Károly és Sávoly
Pál irányította.
Az Újpesti vasúti híd
megépültéig (1955) a hídi villamos vágányt vasúti teherszállításra
is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek. Az
1958-ban Árpádra visszakeresztelt híd 1980–1984 között a Hungária
körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, korszerűsítették a
hídon áthaladó villamos vonalat is.
Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150.000
jármű halad át rajta.
A híd 1950-es kiépítésekor, 11,00 m szélességű útpályával, és 2×1
méteres járdával rendelkezett. A teljes szélességre való kiépítéskor
az eredeti középső útpálya mellé két oldalt épült új híddal 18,80
méter szélességűre bővült. 3,4 méter szélességű járdával, valamint
1-1 méter szélességű kerékpársávval egészítették ki. A pilléreket
már a kezdetekkor a majdani teljes szélességűre alakították ki. A
középső régi hídon zajlik a villamosforgalom.
|
 Tervezője:
Dr. Széchy Károly
Építés
éve: 1950, 1984.
Szerkezete:
gerinclemezes,
felső pályás gerendahíd
Funkciója:
Közúti híd
Hossza:
981 méter
Szélessége:
27,6 méter
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
|
