KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

A jelenlegi Erzsébet híd 1961-1964 között épült a második világháborúban elpusztított első Erzsébet híd helyére. Elődje a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, vagyis függőhíd volt. Az Erzsébet híd 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja, 1903 és 1926 között. A második Erzsébet híd Budapest egyik nevezetessége, melynek látványa meghatározó a város, illetve a Duna panorámájában.

Az 1893-ban átadott első Erzsébet hidat 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. A négy lánckamra közül csak a budai hídfő déli kamrája robbant fel, ezért az elszakadó déli lánc dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába. Az északi lánc ugyan megsérült és összeroncsolódott, viszont nem szakadt el. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új, második Erzsébet híd építésének 1961-es kezdetéig emlékeztetett a háború pusztítására.

A régi Erzsébet híd romjai 1945-ben

A régi Erzsébet híd romjai 1946-ban

 
Az új Erzsébet híd látványtervei

Vázlatok a kapuzat kialakítására (1950-es évek)

 
A régi és az új Erzsébet híd

Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel. Eleinte a politikusok és szakemberek hajlottak rá, hogy a régi híd - műemlék jellege miatt - régi alakjában és stílusában kerüljön újjáépítésre, de végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés, a Duna-hidak között utolsóként. Azért döntöttek az új tervek elkészítése mellett, mert a régi híd 11 méteres szélessége még négy sáv kialakításához is keskenynek bizonyult volna. Emellett a kiszélesítéssel járó többletsúlyt már nem bírta volna el sem a szerkezet, sem az alapozás, ami közel 11ezer tonna acélt tett volna ki. Okként hozták fel, hogy lánchidakat már évtizedek óta nem építenek, hacsak muzeális szempontok nem forognak fenn.

Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült kölni Mülheim-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Szóba jött ugyan egy gerendahíd építése is, de mivel a Duna medrében nem építhető azon a helyen újabb pillér, így elvetették az ötletet. Az építések megkezdéséhez a kivitelező vállalat 1959. július elején vonult fel és ezzel elkezdődtek a régi híd alépítményén szükséges bontási munkák, amelyek az év végéig lényegében a budai oldalon be is fejeződtek. Az új híd építése során a régi híd alépítményeit ugyan sikerült megtartani, de a budai hídfőt sajnos el kellett bontani a háborúban keletkezett súlyos sérülések miatt. Ennek a munkálatait 1960. januárjában kezdték el, míg a pesti pillér átalakítása 1961. november 30-án már készen is volt. A hídfeljárók építése mindkét oldalon csekély eltolódással 1962. év közepén kezdődött, és 1964. év elején fejeződött be. Az acélszerkezetet a Ganz-MÁVAG gyártotta, s a pilonok összeszerelését 1964. novemberében fejezték be.

Végül az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak.
 

Sávoly Pál (1893-1968) Mérnök, statikus A vezetésével épült hidak közül említendők az indiai Naft-folyó kábelhídja, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd. Ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (Casablanca, Mechra, Abbei stb.). Részt vett az Árpád-híd tervezésében, ő tervezte a Petőfi-híd hídfőit, alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt. A II. világháború után közreműködött számos híd újjáépítésében. A Szabadság-híd, a szobi Ipoly-híd, majd a Lánchíd helyreállítási munkáinak volt a tervezője. Tervezte az 1958-ban átadott heluani (Egyiptom) 800 m hosszú közúti és vasúti Nílus-hidat. Legjelentősebb alkotása, a budapesti Erzsébet-híd újjáépítése és megszerkesztése.

A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több, mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket Svájcból importálták. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.

1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult (ma már egyik sem létezik, a 67V busz is megszűnt 2008-ban, helyette 5-ös lett), a 60 és 60A járatok megszűntek, a 68-as is csak a Keletihez ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. 1972 december 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd. További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járda-átépítés, külső kezelő járda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítő tartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg), és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat).

Tervezője: Sávoly Pál  Építés éve: 1964.  Legutóbbi felújítása: 2001.  Szerkezete: Függőhíd  Funkciója: Közúti híd  Hossza: 378,6 méter  Szélessége: 27,1 méter

Megyeri híd  Északi vasúti híd  Hajógyári híd  Árpád híd  Margit híd  Lánchíd  Szabadság híd  Petőfi híd  Lágymányosi híd  Déli vasúti híd  Kvassay híd  Gubacsi híd  Hárosi híd

Az Erzsébet híd  Villamos a hídon  Hidak

Amiről a mintát vették,
a Mülheimer Brücke

Az új Erzsébet híd építése 1962 telén

Az új Erzsébet híd építése