|
A
Gubacsi híd, vagy más néven a Csepeli átjáró Budapest XX. kerületét
köti össze a Csepel-szigettel (XXI. kerület) a Soroksári Duna-ág
fölött átívelve. A hidat
Zsigmondy Béla tervei alapján építették 1924-ben. Eredetileg
funkciója a gyorsvasútvonal összeköttetés, de ezt a funkcióját
1978-ban megszüntették. E híd volt az első, amely Csepel falut a
"külvilággal" összekötötte.
| |
Fényképalbum |
|
Eredetileg egy-egy közúti és vasúti híd építését irányozták elő, ahol a kettős
vágányú vasúti híd a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak szárnyvonala célját
szolgálta volna. A kiépítendő
Szabadkikötő várható vasúti teherforgalma számára
célszerűnek látszott a hídon harmadik vágány átvezetése a kikötői vágányhálózat
és a MÁV Soroksári úti pályaudvara közvetlen összekötetésére illetve a HÉV
forgalomtól való elkülönítésére. Ennek érdekében a két híd közé harmadik vasúti
pályát építettek, az egyik a HÉV részére szolgált, míg az észak felöli vágány
kizárólag a MÁV és a szabadkikötő igényeit elégítette ki.
A híd háromnyílású,
alsó pályás, rácsos szerkezetű gerendahíd. Négy főtartója a középső nyílásban befüggesztett, csuklós. Nyílásainak beosztása 45,3 + 54,8 + 45,4 méter, és ehhez
mindkét oldalon két-két 10,0 méter nyílású parti vasbeton áthidalás csatlakozik.
A hidat a Kikötőügyek Kormánybiztossága (Dieter János) szervezte és építette. A
pillérek alapozását az 1919-22 években Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet
1923-24-ben a Magyar kir. Állami Vasgyárak építette meg. A híd 1924 novemberében
készült el.
A Gubacsi híd volt az első kapcsolat, mely Csepel községét a "külvilággal"
összekötötte. A hídon jelentős forgalom alakult ki mind a szomszédos
Erzsébetfalva, mind a főváros központja irányába.
A hídnak a közutat hordozó részén, még a második világháború előtt, nagyobb
mértékű karbantartási munkát végeztek. A hidat - illetve annak közúti részét -
három heti időtartamra a forgalom elől elzárták.
A második világháború végén a visszavonuló német csapatok a hidat
felrobbantották. Eredeti alakjában való helyreállításáig ideiglenes fahídon
tartották fenn a forgalmat. A helyreállítás során - 1947-ben - a híd közúti
részén vasbeton pályalemezt építettek az útburkolat alá.
A háború után fokozottan jelentkeztek és erősen felértékelődtek azok a
változások, melyeket a szabadkikötő megépítése és a Kikötő Főút (Kvassay Jenő
út) forgalomba helyezése kiváltott. A főút és a rajta közlekedő nagyforgalmú
autóbuszvonal, majd később a csepeli gyorsvasút megépítése elvonta a Gubacsi híd
forgalmának a főváros központja felé irányuló részét. Így a HÉV vonalán csak a
peremvárosok (peremkerületek) forgalma maradt. Lebonyolítására a HÉV
szárnyvonalnak nem volt közvetlen vágányzata, ezt a forgalmat csak átszállással
tudta fenntartani. Ezért eleve hátrányosabb helyzetbe került a magánvállalat
által fenntartott autóbusz járattal szemben.
Indokoltnak mutatkozott a HÉV forgalmának megszüntetése, a szárnyvonal elbontása
és az így felszabaduló hídszerkezeten közúti pálya létesítése. A HÉV forgalma
1978. november 1-én szűnt meg a hídon; így mód nyílt a közúti forgalom számára
új hídrész kialakítására. A két híd közötti részen és a vasúti híd déli oldalán a
vasúti hídpályát acél pályalemezes közúti szerkezetre cserélték ki. Az átépítés
második ütemében (1984-ben) a tönkrement közúti pályalemez helyére is ortotróp
pályalemez épült. 1985-ben a parti vasabeton hídnyílásokat is felújították. Az
1995-ben tartott fővizsgálat során a közúti és a vasúti híd főtartóján nagy
mértékű korróziós károsodást észleltek. A megkívánt teherbírás érdekében a
főtartók tehermentesítésére volt szükség. Ezért a két híd közé addig
befüggesztett közúti pályát elbontották és a hidat felújították. A vasúti hídon
korábban kiépített közúti pálya kerékpárút átvezetésére szolgál.
A Gubacsi híd régen Csepel
felől
A közúti forgalom napjainkban a szélső hidat használja, és megszűnt a két
híd közötti pálya is
|
 Tervezője:
Dieter János és
Zsigmondi Béla
Építés
éve: 1927.
Újjáépítés
éve: 1947.
Legutóbbi
felújítása:
1995..
Szerkezete:
Rácsos gerendahíd
Funkciója:
Vasúti és közúti híd
Hossza:
? méter
Szélessége:
7,5 méter
|
|
