HIRDETÉS

Budapest fürdői
       Gyógyfürdők, élményfürdők, uszodák, strandok, vízpartok

Budapest a világ kevés olyan fővárosának egyike, ahol hőforrások találhatóak. A különleges összetételű gyógyvizet 11 gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látnivaló is. Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet azzal az indoklással, hogy ez a világ legtöbb gyógy- és termálvízkútjával rendelkező fővárosa. Világviszonylatban egyedülálló, hogy a 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter!


HIRDETÉS

A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (pl. gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt. A gyógyfürdők teljes körű fizikoterápiás ellátást biztosítanak, amelybe a fürdőkezelés mellett az elismert ásványvíz, termálvíz, illetve melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett kezelések és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazása is beletartozik. Gyógyfürdőket általában természetes vagy mesterségesen fúrt hőforrások vagy ásványvizes források mellett létesítenek. A gyógyfürdőhöz igen gyakran uszoda és gőzfürdő, néha strand és szálloda is tartozik, ahol nemcsak a betegek, hanem mindenki élvezheti a gyógyvíz jótékony hatását. A gyógyfürdőkkel a balneológia (gyógyfürdőtan) tudománya foglalkozik.


 
Császár fürdő
   

A Császár-fürdő egyemeletes, klasszicista épülete, félkörös ívelésű, oszlopos udvarral Hild József tervei szerint épült 1841-1844 között. E fürdő Budapest leg-régebbi fürdőinek egyike: története egészen a római korokig nyúlik vissza. 7 meleg (58,7-64,7 °C), két langyon és egy hideg forrása van.   

 
Dagály fürdő
   

A 25 m-es sátortetős uszodát 1983-ban nyitották meg. Jelenleg 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található a fürdő területén. Vize Nátriumos, kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos hévíz, melynek fluorid- és metaborsav tartalma is jelentős. Kopásos jellegű ízületi és gerinc betegségek, krónikus izületi gyulladások, ortopédiai műtétek és balesetek utáni rehabilitációhoz ajánlott.

 
Dandár fürdő
   

A fürdőt 1930-ban adták át. Vízellátását a Széchenyi-fürdő termálkútjából biztosítják. A víz kalcium-magnézium, hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos hévíz, melynek jelentős fluorid és metakovasav hatása is van. Idült, gyulladásos és degeneratív ízületi bántalmak, izomreuma, baleset utáni állapotok, köszvény, idült gyulladásos nőgyógyászati bántalmakra javallott.

 
Gellért fürdő
   

A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik legszebb gyógyfürdője, amely 1912–1918-ban épült szecessziós stílusban, a régi korban is már közkedvelt Sáros fürdő 47 Celsius-fokos hőforrásai helyén. Vize ízületek degeneratív betegségeivel, gerincbetegséggel, ízületi gyulladásokkal, porckorong sérülésekkel és bántalmakkal, érszűkülettel, keringési zavarokkal vagy asztmás panaszokkal küzdőknek ajánlott.

 
Király fürdő
   

A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben, s utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács gyógyfürdő környékéről biztosítják.

 
Lukács fürdő
   

A törökök által épített egykori fürdő helyén, 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a jelenleg is ismert fürdő kiépítését, de maga az uszoda eklektikus épületeivel csak 1885-ben készült el. Az eklektikus új épületben találjuk a XVI. századi Császár fürdőt és további két nyitott medencét. Természetes forrásból érkező víz tartja melegen a fürdőket és így télen is közkedvelt helye a vendégeknek.

 
Rác fürdő
   

A törökök által emelt fürdő nyolcszögletű kupolacsarnoka a XVI. századból való. A fürdő karsztvizének számos pozitív hatása ismert. A közvetlenül a törökfürdő alatt feltörő víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, szulfát-kloridot, illetve sodium- és fluorid-iont is. Az épület neoreneszánsz részei Ybl Miklós munkáját dicsérik, melyek 1870-ben készültek el.

 
Rudas fürdő
   

A Rudas gyógyfürdő a török hódoltság idejéből megmaradt budapesti török fürdő. Radioaktív hévíze tartalmaz nátriumot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot valamint a fluoridion-tartalma is igen jelentős. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérvvel, idegzsábákkal valamint a csontrendszer mészhiányával küzdők részére.

 
Széchenyi fürdő
   

A Széchenyi gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, melynek építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott Szent István-kút, hidegvíz ellátását 6 darab kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.

 

Aquaworld
   

Az Aquaworld fedett vízi-parkja egy 72 méter átmérőjű, 5 emelet magasságú óriáskupola alatt található. A létesítmény 2008 év végén nyílt meg 17 kisebb-nagyobb medencével, amelyek közül 15 egész évben üzemel.

 
Csepeli strandfürdő
   

Budapest központi részétől távol eső kerületben, Csepelen 1961-re épült fel a strandfürdő, amely a strand-, gyerek, és úszómedencék mellett termálmedencével is rendelkezik, így a festői környezetben lévő strand számos vendéget, köztük az idősebb korosztályt is vonzza.

 
Csillaghegyi strandfürdő
   

A Csillaghegyi Strandfürdő a főváros legrégebbi strandja. A strandfürdő a hegyoldalban lépcsőzetesen épült első szintjén az úszó- és strandmedence, feljebb a gyermekpancsoló és a napozóterület helyezkedik el. A langyos vizű strandfürdő mellett étterem is üzemel a több mint 90.000 m2 parkosított területen.

 
Palatinus strandfürdő
   

A hullámmedencével rendelkező liget-hangulatú strandfürdőt a magyarok mellett sok külföldi vendég is felkeresi. Sportpályák és játszóterek is találhatók területén. Az úszómedencét háromrészesre alakították: úszó-, élmény- és strandmedencévé. Ezek közül az élménymedence nyakzuhannyal, pezsgőztetővel, sodrófolyosóval várja a fürdőlátogatókat.

 
Paskál strandfürdő
   

A Paskál strandfürdő a budapesti strandfürdők sorában a legfiatalabb ilyen intézmény. Egy gyermekmedencével és egy úszómedencével (ikermedence) várja a fürdőzőket.

 
Pünkösdfürdői strandfürdő
   

A strandfürdő 1935-ben létesült a Duna partján, Hajós Alfréd tervei alapján. A rózsalugasok között levő három medence valamennyi korosztály részére fürdési, strandolási és kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A 2003-as felújítással élménymedencével, csúszdás gyermekmedencével és egy 25 személyes finn szaunával bővítették szolgáltatásaikat.

 
Római strandfürdő
   

A terület mar a római korban ismert vízadó térség volt.  A strand 1964-ben nyerte el mai formáját: a strand medencéje élménymedencévé alakult csúszdával, nyakzuhannyal és pezsgőztetővel, a gyermekmedence pedig jatszóparadicsommá vált. Nyaranta a budaiak közkedvelt strandolási lehetősége.

 

Erzsébetligeti Uszoda (XVI. kerület)
   

Jelenleg nincs elérhető információ!

 
Hajós Alfréd Uszoda (XIII. kerület)
   

1930-ra felépült a Nemzeti Sportuszoda épülete, amelyet az 1896-ban, Athénban megrendezett első újkori Olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd tervezett. Az uszoda több nemzetközi verseny színhelye napjainkban is. Az uszoda 79.242 m2-en terül el, az épület 4 szintes, 8 medencével. Ma ez az ország legnagyobb vízi sport centruma, ahol a nemzeti sportolóink edzenek sporteseményeikre.

 
Kispesti Uszoda (XIX. kerület)
   

A létesítmény 1988-ban nyitotta meg kapuit. Befogadóképessége 480 fő. Az úszótérben egy 16 méteres, 26-28 °C-os nagymedence valamint egy 18 méteres, 30-32 °C-os tanmedence várja az úszás szerelmeseit, valamint az úszni tanulókat. Az uszodához egy 2335 m2-es parkosított terület tartozik, ahol 1992-ben napozókert nyílt, számtalan lehetőséget kínálva a pihenni, kikapcsolódni, szórakozni vágyóknak.

 
Komjádi Béla Uszoda (II. kerület)
   

A Komjádi Béla uszoda 1976-ban lett átadva. Egy fedett versenymedencével és egy tanmedencével rendelkezik. Jellegzetessége a 40 m fesztávolságú nyitható tetőszerkezet. A sportrendezvényeken 1800 fő befogadására alkalmas uszoda 11.456 m2-en terül el. Az épület 3 szintes 5 medencével, melyből 2 tanmedence.

 
Nyéki Imre Uszoda (XI. kerület)
   

A Nyéki Imre uszoda 1988 óta várja a sportolni, kikapcsolódni vágyó vendégeket. A folyamatos fejlesztéseknek, felújításoknak köszönhetően az uszoda jelenleg is korszerű. A fedett rész egész évben nyitva, a 33m es úszó medencével, és a tanmedencével. A nyári időszakban csodálatos kert, benne egy 25 m-es strandmedence, gyermek pancsoló és jakuzzi áll a strandolók rendelkezésére.

 
ESMTK-uszoda-Pesterzsébet (XX. kerület)
   

A Duna közelében, a ráckevei HÉV-vonal mentén található Pesterzsébeti Uszoda Budapest egyik legfiatalabb sportlétesítménye. Az uszoda árainak kialakításánál figyelembe vették a lakosság és az érdeklődő közönség igényeit és uszodai szokásait, amelyet e szerint alakítottak ki. Fővárosi viszonylatban messze nagyobb minőséget és értéket ad azonos vagy alacsonyabb árért, mint a hasonló uszodák.

 
Sportmax Hegyvidék (XII. kerület)
   

A Sportmax Hegyvidék sport-, szabadidő és rendezvénycsarnok, tökéletes és változatos kikapcsolódást nyújt az aktív pihenést keresők számára, bármely életkorban, illetve ideális helyszíne különféle rendezvényeknek.

 

Lukács Gyógyfürdő Dagály Strandfürdő Pünkösfürdői Strand Csillaghegyi Uszoda Király Gyógyfürdő Széchenyi Gyógyfürdő Lágymányosi-öböl Dandár Gyógyfürdő Gellért Gyógyfürdő Császár Fürdő Palatinus Strandfürdő Hajós Alfréd Uszoda Paskal Strandfürdő Római Strandfürdő Horányi strand Lupa tavak Népsziget Naplás tó Csepeli bányatavak Aquaworld Rudas Gyógyfürdő Újhegyi Uszoda Park Uszoda Nyéki Imre Uszoda Csepeli Strandfürdő Csepeli Strandfürdő

Római kori fürdők

Pannónia aquincumi és a II. római légió táborhelyének feltárt fürdőépületei, vízvezetékek, csatornahálózatok, magán- és nyilvános fürdők tanúskodnak arról, hogy már a rómaiak is megbecsülték e terület kivételes adottságait. Ezt az időszakot tekinthetjük a budai fürdők első virágkorának. A feljegyzések szerint akkoriban 14 db fürdő volt a városban. Aquincum polgárvárosi nagy gőz- és kis közfürdője, valamint a Táborváros vízvezetékei a mai Római Strandfürdő területén lévő forrásokból nyerték vizüket. A Római Birodalom bukása után a fürdőkultúra csakhamar hanyatlásnak indult a provinciában, amit az ezután érkező népek már nem támasztottak fel.

Középkori fürdők

A honfoglalást követően, az első igazán jelentős emlék 1178-ból való, amikor már a mai Óbuda (a mai Lukács- és Császár-fürdő) területén létezett a Felhévíz nevű település. Itt végezte betegápoló tevékenységét a Szent János rend, akik a Gellérthegy lábánál kórházat és fürdőt alapítottak. Kórházukat Árpád-házi Szent Erzsébetnek, II. Endre leányának tiszteletére nevezték ezt el Szent Erzsébet ispotálynak. Ez a mai Gellért fürdő helyén volt. Zsigmond király idején a fürdőkultúra ismételt virágzásnak indult, mikor Buda királyi székhellyé vált. A Budai törvénykönyvben külön fejezetet szenteltek a fürdőknek, és megállapítják, hogy a nyilvános fürdőházak a társadalmi érintkezés jelentőséggel bíró helyszínei. A Rác fürdő alapjai e korból származnak. Mátyás korában már „királyi fürdőknek” hívták a fürdőházakat, mivel maga a király is rendszeresen látogatta őket. Bizonyítja ezt a várból a Rác fürdőhöz vezető fedett folyosó is.

Török kori fürdők

Budapest fürdőinek történetében az újabb nagy korszaka a török hódoltság 150 éves korszakához köthető. A gyógyvízforrásokra épített, merőben más és sajátos stílus a közösségi fürdőkultúrát testesítette meg. A Duna jobb oldalán nyolc fürdőt létesítettek, melyek között volt kisebb és nagyobb jelentőségű is. A török fürdők ilidzsá (zöldoszlopos fürdő) vagy más néven kaplidzsá fajtája volt itt megtalálható. A művészi kivitelezésű és díszítésű fürdőket vallási okokból a források fölé építették (az iszlám vallás szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, az állóvíz nem), ahol fürdőzés előtt leöblítették testüket. Ebben az időszakban váltak a fürdőépületek Buda legnevezetesebb és legmegbecsültebb épületeivé. Ebből az időből maradt ránk a Rudas fürdő és a Király fürdő, illetve a Rác fürdő kupolás medencéi. Szolimán szultán és Szokoli Musztafa a XVI. században kibővítette a római korból származó Császár fürdőt.

A XVIII. században

A török uralom végével a fürdők dicsfénye megfakult, állapotuk romlásnak indult. A XVIII. század elején születtek az első olyan tanulmányok, melyek a budai hévforrások és azok egészségre gyakorolt hatását fejtegették. Mária Terézia 1762-es rendelete alapján került sor az ásványvizek, „a kincstár terhére végzendő analizálására és jegyzékbe foglalására”. A budai fürdők harmadik nagy korszaka a felvilágosodás korában kezdődött.

1812-ben,
Kitaibel Pál botanikus és kémikus javaslatára kezdték összegyűjteni a hévforrások gyógyerejéről szóló adatokat, melyből Magyarország első hidrográfiája is elkészült. Az orvostudományok, a balneológia, és a mélykúti fúrási technika vívmányai új lökést adtak a fejlődéshez. Ismertté vált Magyarországon az északi fürdőkultúra is, amely főleg hőhatásokon alapult - ilyen volt a szauna, a hőlég- és gőzkamrák, a hidegvizű medencék. 1867-ben a technikai haladásnak volt köszönhető a Zsigmondy Vilmos által fúrt I. margitszigeti kút, mely Budapest első melegvizű artézi kútja lett. Ezt követte a Városligetben, a mai Hősök tere alatt található I. számú kút kifúrása, melynek munkálatait 1868-ban kezdték és 1878-ban fejezték be. Számos fürdő megújult és újjáépült, így a Császár- majd később a Lukács-fürdő is. Megépült a margitszigeti Szent Margit Gyógyfürdő, elkészült a Rudas-fürdő uszodája. 1891-ben megalakult az Országos Balneológiai Egyesület, melynek tagjai között számos neves szakember volt. Céljak között szerepelt, hogy széles körben megismertessék és népszerűsítsék a hazai fürdőket és vizeket, hogy gyarapítsák a balneológiai- és orvostudományi ismereteket.

A XIX. században

1922-ben megalakult a Budapest Fürdőváros Egyesület. 1930-ban alakították meg a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottságot. 1934-ben Budapest megkapta a „Fürdőváros” címet, majd ezt követően 1937-ben (a Budapest Fürdőváros Egyesület kezdeményezésével) került sor az első Nemzetközi Fürdőváros Kongresszus megrendezésére, melyre 30 országból 342 külföldi vendég érkezett.

A XIX. század végén épült ki a Lukács fürdő és az Ybl-féle hatalmas margitszigeti együttes - amelyet a második világháború óta legfeljebb fényképről ismerhetünk -, míg két legpazarabb fürdőnk, a Széchenyi és a Gellért a XX. század elejétől fogadja a közönséget. Jól ismert, hogy a Széchenyi építését Zsigmondy Vilmos korábbi artézikút-fúrása tette lehetővé. A fürdő korábbi, Czigler Győző-féle épülete 1913-ban készült, de a szabadtéri medencék és az azokat keretező neobarokk szárnyak csak 1927-ben épültek meg. Ez az együttes Európa egyik legnagyobb intézménye a maga műfajában. A Gellért 1918-ra készült el a szállodával együtt a főváros beruházásában (Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr, Stark Izidor a tervezésében).

Ne hagyjuk említés nélkül a Hungária fürdőt, amelynek komplexuma 1893-tól kezdődően a Nyár utca és a Klauzál utca között több egykori bérházat épített magába. A Dohány utcai szárny - amit ma már a szomszédos Continental Szállodával együtt csak romként láthatunk - 1908-ban készült el, Ágoston Emil tervei alapján.

A XX. században

Ezeknek az intézményeknek nem csak a gyógyításban volt egyre jelentősebb szerepük, de mint tisztasági fürdők is szolgálták a város egészségét, hiszen akkoriban lényegesen kevesebb fürdőszoba volt a lakásokban, mint napjainkban. S eközben a gőzfürdő működött a társasági élet divatos helyszíneként is, éppen mint a kávéházak vagy a vendéglők. Jeles íróink egy-egy átmulatott tabáni éjszaka után a Rác vagy a Rudas fürdőben gyűjtöttek erőt a következő naphoz. A kádfürdők titkos légyottok helyszínének is megfeleltek. A sportolás, a kimondottan uszodai jellegű használat először a Császár, a Rudas, a Lukács fürdő sajátja volt, a Nemzeti Sportuszoda csak az 1930-as évek elején készült el. Ekkor persze még működtek a dunai uszodák, a hajókon kialakított, lécrácsokkal védett szabad vízi létesítmények.

A strand mint modern intézmény az 1920-as évektől terjed Pesten és Budán. A legjelentősebbek a Palatinus, a Csillaghegyi strand és a Római fürdő, de Csepeltől Pünkösdfürdőn és Kispesten át Cinkotáig valóságos strandgyűrű jött létre Budapest körül.

A teljesség kedvéért még meg kell említeni a vízgyógyintézeteket - melyek egyfajta szanatóriumként működtek például a Liget és a Városmajor közelében, a Margitszigeten. Az Erzsébet sósfürdő a mai Tétényi úti Szent Imre Kórház területén gyógyított és szórakoztatott, forrása ma is megvan.

A Dagály fürdő, az Újpesti uszoda, a Paskál fürdő kiépítése, a rekonstrukciók mellett számos más, kisebb-nagyobb beruházásra is sor került. Létrejött a tanuszodák hálózata, elkészültek a versenyuszodák, s kerületi beruházásban is olyan nagyobb létesítmények, mint például a Kondorosi úti Nyéki Imre uszoda. Nem feledkezhetünk meg a szállodák - Thermál, Hélia - fürdőiről sem, amelyek tovább gazdagítják a budapesti kínálatot.

Forrás: Wikipédia, Budapest Magazin

Erzsébet Sósfürdő
    

A budai keserűvizekről az első ismert közlés Schams Ferenctől származik, aki 1922-ben megemlíti a Budán a Kamaraerdőbe vivő út melletti glaubersós keserűvíz előfordulását. Ennek pontos helyét nem tudjuk; mai ismereteink szerint a budai keserűvízforrások között a legrégebben név szerint ismert Hildegard-forrás és az Erzsébet-forrás, amely köré utóbb az Erzsébet sósfürdő épült.

 
Hungária fürdő
    

A Hungária fürdő Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló, egykor nagy múltú közfürdő volt. Pest városának harmadik jelentős, az 1820-as évektől működő fürdőházaként ismert. Mára csupán a Dohány utca 44. szám alatti, műemléki védelem alatt álló, 1910-ben emelt szecessziós épület homlokzatrésze maradt meg, a fürdőépület jelentős része elpusztult.

 
Sáros fürdő
    

Budapest legrégebbi olyan fürdője, amelyet nem a rómaiak alapítottak. Nevét a víz alján leülepedő, gyógyhatású iszapról kapta.

 

 

 

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek