|
A Budai várnegyed az I. kerület városrésze Vár
néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed
néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék,
valamint XVII-XVIII. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A
Budai várnegyed (röviden Várnegyed) három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér
és a történelmi lakónegyed. A Várnegyed földrajzilag a Várhegyen
található. Határa a várfal, ami teljesen körbeveszi.
| |
Fényképalbum |
|
A budai királyi várat a
XIII. század derekán, a mongol betörés után kezdték el építeni,
amely több mint két és fél évszázadon keresztül tartott, egészen addig,
amíg a török uralom alóli felszabaduláskor, 1686-ban ki nem égett és
romhalmazzá nem vált. A középkori vár még megmaradt részeit a
Mária Terézia korabeli barokk palota építésének kezdetén lebontották, s még a romjait is
betemették. Az
egykori középkori palota hű képét visszaadni, építésének pontos időszakaszait
megbízhatóan meghatározni ma már nem lehet. Az 1945 utáni feltárások során
előkerült csekély falmaradványok és töredékek is csak az alaprajzáról
nyújtanak némi tájékoztatást. A kutatások fő támaszát a korabeli
krónikák, hitelességükben vitatott oklevelek vagy a többé-kevésbé
rosszul megrajzolt, főleg a kor hangulatát tükröző, a vár ostromait
bemutató metszetek adják.
Buda helyrajza |
 |
|
 A
kutatóknak mindig nagy kérdés volt Buda helyrajzának feltérképezése,
melynek szakirodalma bőséges és igencsak széles tematikát tárgyal.
Budavár és környezete kutatásának kezdete a XVIII. századra nyúlik
vissza. A középkori okleveleket elsőként Johann Ferdinánd Miller
jegyző és Xistus Schier ágostonrendi szerzetes dolgozták fel
munkáikban, de őket ezután számos történetíró vagy kutató
követte. |
|
Tovább |
|
Óbuda a XIII. század elején |
|
|
|
 A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannónia
tartományuk északkeleti központját, Aquincumot a mai Óbuda területén
létesítették. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után
valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. A
hivatalos álláspont szerint az Árpád-házi királyok idején több
templom, kolostor és egy királynői vár is létesült e területen. |
|
Tovább |
|
IV. Béla kora (1247-1301) |
|
|
|
 A
feudális széttagoltság miatt, az 1241-ben beözönlő tatárok könnyű
zsákmányává vált az ország. A tatárok vonulását pusztulás, lerombolt
falvak kísérték; áldozatul estek a mai főváros és környékének
települései is. 1242-ben a tatárok előbb Pestet dúlták fel, majd
átkelve a Duna jegén, a fal nélküli települést a földig
rombolták. |
|
Tovább |
|
I. (Nagy) Lajos kora (1308-1382) |
|
|
|
 III.
András halála után fellángoltak a trónviszályok. Először a cseh
Vencel herceg került trónra (1301-1305), majd végül Róbert Károly
(1308-1342) foglalhatta el azt. A budai vár elleni első támadás is
ekkor történt, amikor is a Vencel birtokolta várat Róbert Károly
híveinek csapatai 1302 szeptemberében megostromolták. |
|
Tovább |
|
Mária és II. Károly kora (1385-1387) |
|
|
|
 I.
Lajos halála után az országnagyok elfogadták a tizenkét éves Máriát
királynőjüknek (1382–1395). Mária többnyire a budai királyi
palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A
palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta. |
|
Tovább |
|
Zsigmond kora (1387-1437) |
|
|
|
 Miután Zsigmond (1387-1437) átvette a hatalmat, majd véglegesen
Budára helyezte át udvarát, méreteiben és kiképzésében az egyszerű
királyi vár helyén megépült a budai városképet is döntően
megváltoztató királyi palota. |
|
Tovább |
|
Trónviszályok (1440-1457) |
|
|
|
 Albert király halála után a főúri és nemesi csoportok két nagy
pártra szakadtak a trónutódlás kérdésében. A királyné rokonai, Cillei Ulrik és Garai László macsói
bán vezette párt meg akarta várni, hogy az éppen áldott
állapotban lévő Erzsébet királyné fiút szül-e. A másik, számra
jelentősebb párt ellenben nem akarta a töröktől fenyegetett
ország védelmét egy csecsemőre bízni... |
|
Tovább |
|
I. Mátyás kora (1458-1490) |
|
|
|
 Miután a királyválasztást 1458. január végén a pesti országgyűlésen
az országos rendek is megerősítették, a Prágából hazaérkező Hunyadi
Mátyás 1458. február 14-én fényes kíséretével ünnepélyesen bevonult
Budára, ahol fogadta a polgárok szokásos hódolatát. A bevonulás után
Mátyást – mivel még a Szent Korona Frigyes császárnál volt – a
magyar történelemben egyedülálló módon avatták királlyá. |
|
Tovább |
|
Bibliotheca Corviniana |
|
|
|
 A
magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb
alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely
nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem
hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól
északra sehol sem akadt.
|
|
Tovább |
|
Antonio Bonfini |
|
|
|
 Bonifini
életműve, a Hungaricarum rerum decades IV et dimidia (A
magyar történelem négy és fél könyve) az első, s egyben
nagyarányú humanista feldolgozása a magyar történelemnek,
annalisztikusan, a kezdetektől az 1496. évvel bezárólag. |
|
Hamarosan! |
|
A palota pusztulásának kezdete |
|
|
|
 Mátyás halálát követően Buda elvesztette korábbi, nemzetközi szinten
is kivívott kiemelkedő helyzetét, és ezzel az építési tevékenység is lecsökkent. II.
Ulászló (1490-1516) uralkodása alatt, a 90-es évek második felében
ugyan ismét felélénkültek a munkák (ekkor épült ki a kis udvar
nyugati szárnyának második emelete), de az itt összegyűlt építészek,
művészek és mesterek már új mecénásokat kerestek. |
|
Tovább |
|
Török Buda |
|
|
|
Buda ostromai |
|
 |
Buda
Ferdinánd kezén, 1527.
I. (Habsburg) Ferdinánd támadása |
 |
Buda
ostroma, 1529.
I. Szulejmán támadása |
 |
Buda
ostroma, 1530.
Roggendorf első támadása |
 |
Buda
ostroma, 1540.
Leonhard Vels támadása |
|
|
Buda
ostroma, 1541.
Roggendorf második támadása |
|
|
Buda
elfoglalása, 1541.
I. Szulejmán támadása |
 |
Buda
és Pest
ostroma, 1542.
Brandenburgi Joachim támadása |
 |
Buda ostroma, 1598.
Adolf Schwarzenberg támadása |
 |
Buda és Pest ostroma, 1602.
Hermann Russwurm első támadása |
|
|
Buda ostroma, 1603.
Hermann Russwurm második
tám. |
 |
Buda ostroma, 1684.
V. (Lotharingiai)
Károly támadása |
|
|
A
Víziváros felszabadítása, 1686.
V. (Lotharingiai) Károly támadása |
|
|
Budavár
visszavétele, 1686.
V. (Lotharingiai)
Károly támadása |
|
|
III. Károly palotája (1715-1738) |
|
|
|
 Buda visszafoglalása
után a török még mindig jelentős katonai erőt képviselt a birtokában
maradt területeken, sőt esetleges visszatérésétől is tartani
lehetett. A bécsi Haditanács éppen ezért elrendelte a budai vár
romos várfalainak és védőműveinek a helyreállítását és
megerősítését, amit Regal tábornok, Buda városparancsnoka sietve el
is végeztetett. |
|
Tovább |
|
Tűzvész Budán, 1723. |
|
|
|
 Az
1723. évi nagy budai tűzvészben a jezsuita templom is leégett.
A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte
oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli
harangtorony sisakját is.
Tudjuk, hogy a tűzvészt a lakosság a barlangokban (akkori nevükön a
törökpincékben) vészelte át. |
|
Tovább |
|
Mária Terézia palotája (1749-1770) |
|
|
|
 III.
Károly utódja leánya, Mária Terézia (1740-1780) volt, aki igyekezett
a magyar főurakat különféle külsőséges megnyilatkozásokkal magához
kötni. Lényegében ez vezette Őt a budai királyi palota
továbbépítésekor is, viszont sosem gondolkodott azon, hogy
udvartartását ide helyezze át. Az általa továbbépített palotában
csupán egyszer, 1764-ben tartózkodott néhány napig. |
|
Tovább |
|
I. Ferenc palotája (1867-1914) |
|
|
|
 Az
I. Ferenc (1792-1835) budai megkoronázásával járó ünnepi
eseménysorozat ismét előtérbe helyezte a királyi palotát. Még Sándor
Lipót idejében felvetődött, hogy a nádori udvartartáshoz megfelelő
átalakítások szükségesek, de ezt csak később, József főherceg
nádorsága idején, 1799-ben végezték el. |
|
Tovább |
|
A palota Horthy Miklós idejében |
|
|
|
 Szerkesztés
alatt! |
|
Hamarosan! |
|
A palota napjainkban |
|
|
|
 Szerkesztés
alatt! |
|
Hamarosan! |
|
| |
Adatok |
|
Hossza: ~ 1,6 km
Szélessége: ~ 400 m
Tengerszint feletti magassága: ~ 175 m
Pesthez viszonyított magassága: ~ 70 m
|
|
Elsőként
nem a romba dőlt épület mentése - még ha ez mai szemmel
visszatetszőnek is tűnik -, hanem az ásatások indultak meg a Vár
területén. Akkor, amikor az ország romokban hevert, az új romok
között régi romok után kezdtek kutatni a tudósok és régészek.
