HIRDETÉS

A Vár és a Királyi-palota
       Vár, Királyi-palota, Várnegyed, várkert, várfal

A Budai várnegyed az I. kerület városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint XVII-XVIII. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A Budai várnegyed (röviden Várnegyed) három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. A Várnegyed földrajzilag a Várhegyen található. Határa a várfal, ami teljesen körbeveszi.


HIRDETÉS

A budai királyi várat a XIII. század derekán, a mongol betörés után kezdték el építeni, amely több mint két és fél évszázadon keresztül tartott, egészen addig, amíg a török uralom alóli felszabaduláskor, 1686-ban ki nem égett és romhalmazzá nem vált.  A középkori vár még megmaradt részeit a Mária Terézia korabeli barokk palota építésének kezdetén lebontották, s még a romjait is betemették. Az egykori középkori palota hű képét visszaadni, építésének pontos időszakaszait megbízhatóan meghatározni ma már nem lehet. Az 1945 utáni feltárások során előkerült csekély falmaradványok és töredékek is csak az alaprajzáról nyújtanak némi tájékoztatást. A kutatások fő támaszát a korabeli krónikák, hitelességükben vitatott oklevelek vagy a többé-kevésbé rosszul megrajzolt, főleg a kor hangulatát tükröző, a vár ostromait bemutató metszetek adják.

Buda helyrajza
   

A kutatóknak mindig nagy kérdés volt Buda helyrajzának feltérképezése, melynek szakirodalma bőséges és igencsak széles tematikát tárgyal. Budavár és környezete kutatásának kezdete a XVIII. századra nyúlik vissza. A középkori okleveleket elsőként Johann Ferdinánd Miller jegyző és Xistus Schier ágostonrendi szerzetes dolgozták fel munkáikban, de őket ezután számos történetíró vagy kutató követte.

 
Óbuda a XIII. század elején
   

A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannónia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot a mai Óbuda területén létesítették. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. A hivatalos álláspont szerint az Árpád-házi királyok idején több templom, kolostor és egy királynői vár is létesült e területen.   

 
IV. Béla kora (1247-1301)
   

A feudális széttagoltság miatt, az 1241-ben beözönlő tatárok könnyű zsákmányává vált az ország. A tatárok vonulását pusztulás, lerombolt falvak kísérték; áldozatul estek a mai főváros és környékének települései is. 1242-ben a tatárok előbb Pestet dúlták fel, majd átkelve a Duna jegén, a fal nélküli települést a földig rombolták.

 
I. (Nagy) Lajos kora (1308-1382)
   

III. András halála után fellángoltak a trónviszályok. Először a cseh Vencel herceg került trónra (1301-1305), majd végül Róbert Károly (1308-1342) foglalhatta el azt. A budai vár elleni első támadás is ekkor történt, amikor is a Vencel birtokolta várat Róbert Károly híveinek csapatai 1302 szeptemberében megostromolták.

 
Mária és II. Károly kora (1385-1387)
   

I. Lajos halála után az országnagyok elfogadták a tizenkét éves Máriát királynőjüknek (1382–1395). Mária többnyire a budai királyi palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta.

 
Zsigmond kora (1387-1437)
   

Miután Zsigmond (1387-1437) átvette a hatalmat, majd véglegesen Budára helyezte át udvarát, méreteiben és kiképzésében az egyszerű királyi vár helyén megépült a budai városképet is döntően megváltoztató királyi palota.

 
Trónviszályok (1440-1457)
   

Albert király halála után a főúri és nemesi csoportok két nagy pártra szakadtak a trónutódlás kérdésében. A királyné rokonai, Cillei Ulrik és Garai László macsói bán vezette párt meg akarta várni, hogy az éppen áldott állapotban lévő Erzsébet királyné fiút szül-e. A másik, számra jelentősebb párt ellenben nem akarta a töröktől fenyegetett ország védelmét egy csecsemőre bízni...

 
I. Mátyás kora (1458-1490)
   

Miután a királyválasztást 1458. január végén a pesti országgyűlésen az országos rendek is megerősítették, a Prágából hazaérkező Hunyadi Mátyás 1458. február 14-én fényes kíséretével ünnepélyesen bevonult Budára, ahol fogadta a polgárok szokásos hódolatát. A bevonulás után Mátyást – mivel még a Szent Korona Frigyes császárnál volt – a magyar történelemben egyedülálló módon avatták királlyá.

 
Bibliotheca Corviniana
   

A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt.
 

 
Antonio Bonfini
   

Bonifini életműve, a Hungaricarum rerum decades IV et dimidia (A magyar történelem négy és fél könyve) az első, s egyben nagyarányú humanista feldolgozása a magyar történelemnek, annalisztikusan, a kezdetektől az 1496. évvel bezárólag.

Hamarosan!

A palota pusztulásának kezdete
   

Mátyás halálát követően Buda elvesztette korábbi, nemzetközi szinten is kivívott kiemelkedő helyzetét, és ezzel az építési tevékenység is lecsökkent. II. Ulászló (1490-1516) uralkodása alatt, a 90-es évek második felében ugyan ismét felélénkültek a munkák (ekkor épült ki a kis udvar nyugati szárnyának második emelete), de az itt összegyűlt építészek, művészek és mesterek már új mecénásokat kerestek.

 
Buda ostromai
   
Buda Ferdinánd kezén, 1527.
I. (Habsburg) Ferdinánd támadása
Buda ostroma, 1529.
I. Szulejmán támadása
Buda ostroma, 1530.
Roggendorf első támadása
Buda ostroma, 1540.
Leonhard Vels támadása
Buda ostroma, 1541.
Roggendorf második támadása
Buda elfoglalása, 1541.
I. Szulejmán támadása
Buda és Pest ostroma, 1542.
Brandenburgi Joachim támadása
Buda ostroma, 1598.
Adolf Schwarzenberg támadása
Buda és Pest ostroma, 1602.
Hermann Russwurm első támadása
Buda ostroma, 1603.
Hermann Russwurm második tám.
Buda ostroma, 1684.
V. (Lotharingiai) Károly támadása
A Víziváros felszabadítása, 1686.
V. (Lotharingiai) Károly támadása
Budavár visszavétele, 1686.
V. (Lotharingiai) Károly támadása
 
III. Károly palotája (1715-1738)
   

Buda visszafoglalása után a török még mindig jelentős katonai erőt képviselt a birtokában maradt területeken, sőt esetleges visszatérésétől is tartani lehetett. A bécsi Haditanács éppen ezért elrendelte a budai vár romos várfalainak és védőműveinek a helyreállítását és megerősítését, amit Regal tábornok, Buda városparancsnoka sietve el is végeztetett.

 
Tűzvész Budán, 1723.
   

Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a jezsuita templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is. Tudjuk, hogy a tűzvészt a lakosság a barlangokban (akkori nevükön a törökpincékben) vészelte át.

 
Mária Terézia palotája (1749-1770)
   

III. Károly utódja leánya, Mária Terézia (1740-1780) volt, aki igyekezett a magyar főurakat különféle külsőséges megnyilatkozásokkal magához kötni. Lényegében ez vezette Őt a budai királyi palota továbbépítésekor is, viszont sosem gondolkodott azon, hogy udvartartását ide helyezze át. Az általa továbbépített palotában csupán egyszer, 1764-ben tartózkodott néhány napig.

 
I. Ferenc, V. Ferdinánd és I. Ferenc József palotája (1780-1867)
   

Az I. Ferenc (1792-1835) budai megkoronázásával járó ünnepi eseménysorozat ismét előtérbe helyezte a királyi palotát. Még Sándor Lipót idejében felvetődött, hogy a nádori udvartartáshoz megfelelő átalakítások szükségesek, de ezt csak később, József főherceg nádorsága idején, 1799-ben végezték el.

 
A palota Horthy Miklós idejében
   

Szerkesztés alatt!

Hamarosan!

A palota 1945 után
   

Elsőként nem a romba dőlt épület mentése - még ha ez mai szemmel visszatetszőnek is tűnik -, hanem az ásatások indultak meg a Vár területén. Akkor, amikor az ország romokban hevert, az új romok között régi romok után kezdtek kutatni a tudósok és régészek.
Újjáépítés 1945-1957 között; Újjáépítés 1957-1985 között

 
A palota napjainkban
   

Szerkesztés alatt!

Hamarosan!

 






 

  

 

Várhegy

 
 Hossza: ~ 1600 méter
 Szélessége: 400 méter
 Magassága: 70 méter
 Népessége: 2520 fő (2001)
  
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek