HIRDETÉS

Budai Skála
       A régi BEAC-pálya után, a mai Allee előtt

A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületben. 20.000 négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház. 9 osztályon több mint 30 részleg működött, a megnyitást követő első napon 101 pénztár és mintegy 800 dolgozó várta a vásárlók özönét. A közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi használata. A számítás bejött: 100 nappal a megnyitó után bejelentették, hogy túl vannak az ötmilliomodik vásárlón.


HIRDETÉS

Az áruház a hiánygazdaság idején üde színfolt volt a kiskereskedelem terén. A nagyáruházat létrehozó Demján Sándor merőben új filozófia alapján alakította ki és vezette a vállalatot, melyhez hasonlót magyarok addig legfeljebb a bécsi Mariahilfer Strassén láthattak. A köznyelvben csak "budai Skála"-ként emlegették.

A Skála létrejötte már önmagában kisebb „botrány" volt a szocialista korszakban, mivel nyugati áruházak (Hertie-lánc, a bécsi Staffa) mintája alapján jött létre, és a Centrum-hálózat konkurenciája lett.

Vezető tervezője az akkor a SZÖVTERV-nél dolgozó Kovách István volt. Korabeli alkotásai között említhetők: Hungarocoop székház (1974), Balatonfüredi áruház (1976), és a mátrafüredi Avar Szálló (1977). 1978-ban Ybl-díjat kapott. Kovách ma a KHK Építésziroda vezető építésze, az iroda az elmúlt években főleg irodaházak, lakótelepi épületek tervezésével, illetve szállodák, irodaházak átalakításával foglalkozott.


Demján Sándor igazgató (a képen balra)
bemutatja a nagyáruházat

Bár volt olyan kezdeti ötlet is, hogy az Erzsébet térre kerüljön, az áruház végül a Schönherz Zoltán utca (ma: Október 23.-a utca) - Kőrösi József utca - Bercsényi utca által határolt területen, az egykori BEAC-pálya helyén épült fel. A generálkivitelező a Középületépítő Vállalat volt, de a kivitelezésben részt vett még az Út- Vasútépítő Vállalat a mélyalapozásnál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat a szerkezet gyártásánál és összeszerelésénél, a Hűtőgépgyár a klímatechnikánál, és az ALUTRÖSZT a homlokzatburkolat gyártásánál.
A Skála Budapest Nagyáruház 1979-ben fuzionált a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalattal, ezzel létrehozva a Skála-Coop Közös Vállalatot, mely hatalmas vállalatcsoporttá nőtte ki magát.


A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház
megnyitása 1976. április 3-án

A Skála sikertörténetének végetérésével a Skála Budapest Nagyáruházat 2005-ben eladták, az ingatlant az ING vette meg. Az adásvételi szerződés értelmében 2007-ig a régi épületet fenn kellett tartani. 2007. augusztus 7-én ünnepélyes keretek között kezdték el bontani a Október 23. utcai épületet. A bontás jelképesen a homlokzaton lévő SKÁLA felirat S-betűjének levételével kezdődött. A bontáson jelen volt Molnár Gyula, Újbuda polgármestere, és Komjáti Ágnes, aki évtizedeken keresztül volt a Skála arca.

Az épület helyén az ING egy bevásárló- és szórakoztatóközpontot, irodaházat, lakóparkot hozott létre. Az Allee megnyitására a kerület napján, 2009.11.11-én került sor.

Forrás: Wikipédia, Hg.hu


A Skála reklámja az 1980-as évekből 


A Skála építése 1977-ben (kép: Fortepan)


A Skála közvetlen a bontásának megkezdése előtt 2007-ben (kép: Varga Máté)

 

Adatok

 
 Tervezője: Kovách István
 Építés éve: 1976
 Stílusa: modern
 Funkciója: áruház
 Bontás éve: 2007
 
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!



A bontás során feleslegessé vált homlokzati SKÁLA felirat
Demján Sándor házának kertjébe került, emlékül az általa életre hívott vállalatcsoportnak