A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta
meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületben. 20.000
négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház. 9
osztályon több mint 30 részleg működött, a megnyitást követő első
napon 101 pénztár és mintegy 800 dolgozó várta a vásárlók özönét. A
közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a
pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi
használata. A számítás bejött: 100 nappal a megnyitó után
bejelentették, hogy túl vannak az ötmilliomodik vásárlón.
Az áruház a hiánygazdaság idején üde színfolt volt a kiskereskedelem
terén. A nagyáruházat létrehozó Demján Sándor merőben új filozófia
alapján alakította ki és vezette a vállalatot, melyhez hasonlót
magyarok addig legfeljebb a bécsi Mariahilfer Strassén láthattak. A
köznyelvben csak "budai Skála"-ként emlegették.
A Skála létrejötte már önmagában kisebb „botrány" volt a szocialista
korszakban, mivel nyugati áruházak (Hertie-lánc, a bécsi Staffa)
mintája alapján jött létre, és a Centrum-hálózat konkurenciája lett.
Vezető tervezője az akkor a SZÖVTERV-nél dolgozó Kovách István volt.
Korabeli alkotásai között említhetők: Hungarocoop székház (1974),
Balatonfüredi áruház (1976), és a mátrafüredi Avar Szálló (1977).
1978-ban Ybl-díjat kapott. Kovách ma a KHK Építésziroda vezető
építésze, az iroda az elmúlt években főleg irodaházak, lakótelepi
épületek tervezésével, illetve szállodák, irodaházak átalakításával
foglalkozott.
Demján Sándor igazgató
(a képen balra)
bemutatja a nagyáruházat
Bár volt olyan kezdeti ötlet is, hogy az Erzsébet térre kerüljön, az
áruház végül a Schönherz Zoltán utca (ma: Október 23.-a utca) -
Kőrösi József utca - Bercsényi utca által határolt területen, az
egykori BEAC-pálya helyén épült fel. A generálkivitelező a
Középületépítő Vállalat volt, de a kivitelezésben részt vett még az
Út- Vasútépítő Vállalat a mélyalapozásnál, a 31. sz. Állami
Építőipari Vállalat a szerkezet gyártásánál és összeszerelésénél, a
Hűtőgépgyár a klímatechnikánál, és az ALUTRÖSZT a homlokzatburkolat
gyártásánál.
A Skála Budapest Nagyáruház 1979-ben fuzionált a Szöváru
Nagykereskedelmi Vállalattal, ezzel létrehozva a Skála-Coop Közös
Vállalatot, mely hatalmas vállalatcsoporttá nőtte ki magát.
A Skála Budapest
Szövetkezeti Nagyáruház
megnyitása 1976. április 3-án
A Skála sikertörténetének végetérésével a Skála Budapest
Nagyáruházat 2005-ben eladták, az ingatlant az ING vette meg. Az
adásvételi szerződés értelmében 2007-ig a régi épületet fenn kellett
tartani. 2007. augusztus 7-én ünnepélyes keretek között kezdték el
bontani a Október 23. utcai épületet. A bontás jelképesen a
homlokzaton lévő SKÁLA felirat S-betűjének levételével kezdődött. A
bontáson jelen volt Molnár Gyula, Újbuda polgármestere, és Komjáti
Ágnes, aki évtizedeken keresztül volt a Skála arca.
Az épület helyén az ING egy bevásárló- és szórakoztatóközpontot,
irodaházat, lakóparkot hozott létre. Az Allee megnyitására a kerület
napján, 2009.11.11-én került sor.
Adatok
Tervezője:
Kovách István
