HIRDETÉS

Csillagda
       XI. kerület, Gellért-hegy

Kétszáz évvel ezelőtt a Várhegy tetején épült palotát holdtalan éjszakákon csak a csillagok fénye világította meg. Ezt az eget pillantotta meg esténként Weiss Ferenc budai csillagász a várépület tetején levő kupolából. Az ő vezetésével épült fel 1780-ban az első budai csillagvizsgáló. Ezt 1829-ben lebontották.


HIRDETÉS

A nagyszombati csillagvizsgáló 1753 és 1756 között épült fel, és sajnos, ennek is csak a korabeli képek őrzik az emlékét.

A budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárában őrzött Weiss-levelezés képet ad arról a kiterjedt nemzetközi kapcsolatról, amely a nagyszombati csillagász tudományos munkájának bázisaként szolgált.

Akkoriban a levelezés a tudósok egyik legfontosabb segédeszköze volt: mások eredményei által saját megfigyeléseik megbízhatóságát is ellenőrizhették. Weiss Ferencnek nem csekély önbizalmat adott, hogy más csillagászok – de Lalande, Charles Messier (1730-1817), Pehr Wargentin – milyen örömmel fogadták az ő pontos észlelési adatait. A levelezés a mai csillagászati folyóiratok szerepét is betöltötte. Weiss is általa szerzett tudomást az időszerű tudományos problémákról és a napi csillagászati eseményekről. Ez annál fontosabb volt, mert az ő nagyszombati évei alatt több fontos csillagászati esemény is történt.

Ilyen volt például a Halley-üstökös visszatérése 1759-ben, majd a Vénusz-átvonulások megfigyelésére szolgáló expedíciók szervezése és lebonyolítása 1761-ben és 1769-ben.

Amikor a pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, a nagyszombati egyetem is bezárta kapuit. A csillagvizsgáló 1777-ben a császári rendeletre államivá alakuló egyetemmel együtt Budára költözött. Az új obszervatórium 1780-ra épült fel a budai Várban. Weiss Ferenc rugalmasságát mutatja, hogy idős kora ellenére alkalmazkodni tudott az új körülményekhez, és – néhány éves kényszerű kihagyás után – újult erővel folytatta munkáját.

A tudós 1784 júniusában ágynak esett, majd több hónapos súlyos szenvedés után, 1785 januárjában elhunyt. A neki küldött leveleket átható kitüntető tisztelet azt bizonyítja, hogy megbecsült tudósnak számított a maga korában, s hazája jó hírét öregbítette Európa-szerte. Emlékét a budai Várban elhelyezett emléktábla volna hivatva megörökíteni, az ez irányú kezdeményezések azonban eddig nem vezettek sikerre. A várbéli csillagda kényszermegoldásból született, épülete statikailag nem volt alkalmas csillagászati megfigyelésekre. Ennek következményeit az ott dolgozó csillagászoknak már a kezdeti időkben tapasztalniuk kellett.

A várbeli csillagda utódjáról, az 1815-ben felépült Gellérthegyi Csillagdáról - amelynek fundamentuma megőrződött a Citadella helyén felépült vendéglátó intézményben - már egy kicsit többet tudunk fennmaradt metszetek, festmények és hivatalos iratok alapján.

A Gellért-hegy tetején hosszas előkészületek után, Pollack Mihály tervei alapján 1815-ben épült fel az új csillagda. Hogy ez az épület mennyire Buda egyik legfőbb ékességének számított, arról tanúskodik az a számtalan róla készült metszet és festmény, amelyet ma a Budapesti Történeti Múzeumban őriznek.

A Gellérthegyi Csillagda a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben.

Irodalmi feljegyzések alapján tudjuk, hogy Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Döbrentei Gábor és még sokan mások a magyar szellemi élet kiválóságai közül rendszeres vendégei voltak a gellérthegyi csillagdának.

Vörösmarty Mihály, aki maga is gyakori látogató volt, versben siratta el 1831-ben az újonnan alakult Tudós Társaság első halottját, a gellérthegyi igazgatót, Tittel Pált.

A számos épületből álló, klasszicista stílusú épületegyüttes az 1848-1849-es szabadságharcban súlyosan megsérült. A még rendbe hozható csillagvizsgálót később, a Bach-korszakban hivatalos osztrák parancsra robbantották fel, hogy helyére építsék a Citadellát.

Szomorúan jellemzi a magyar történelmi viszonyokat, hogy míg az osztrák birodalom más részeiben, így Bécsben és Prágában ma is háborítatlanul gyönyörködhetnek a látogatók a régi csillagvizsgálók pompázatos épületeiben, a mi hajdani szép csillagdánkról csak régi metszetek segítségével alkothatunk képet.

Vargha Domokosné


A csillagvizsgáló terve, 1840 körül


A csillagvizsgáló a királyi palota főtornyában volt, a mai nagy kupola helyén
(J. E. Mansfeld rézmetszete, 1780-as évek)


A gellérthegyi csillagvizsgáló alaprajza


Csillagda a Gellérthegyen

 
Franz Hüppmann Egyetemi csillagda terve 1813-ból

 

Adatok

 
 Tervezője: Pollack Mihály
 Építés éve: 1815
 Stílusa: klasszicista
 Funkciója: kutatóintézet
 Bontás éve: 1849
 
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!