HIRDETÉS

Karátsonyi-palota
       Krisztinaváros, Krisztina körút (1853-1938)

Az 1718-ban, a török elleni harcokban szerzett érdemeikért nemessé tett Karátsonyi család a század közepe táján barokk stílusban emelt kastélyát 1851-ben elbontották, majd ennek helyére 1853-1856 között Pán József vezetésével palotát építettek Karátsonyi Guidó számára.


HIRDETÉS

Gróf Karátsonyi Guidó Solymár, Pilisvörösvár, Szentiván földesura volt. Nevéhez országos szinten is számos jótékony, hazafias cselekedet kötődik. Grófi címe mellett országgyűlési követ, és ausztriai birodalmi grófsági rangot is elnyert. Mindemellett a XIX. század egyik legnagyobb művészetpártolója is volt. A jelentős vagyonnal rendelkező gróf az egyházat is bőkezűen támogatta, ő építtette például a szegedi Jézus Szíve plébániatemplomot is.


Karátsonyi Guidó
(1817-1885)

A család örmény eredetű, első ismert őse Gratianus volt, aki a családi hagyomány szerint Franciaországból származott és Moldáviában telepedett le. A család már az ideköltözése előtt is nemes volt és címerlevelét valószínűleg az egyik erdélyi fejedelemtől nyerte. Solymáron, és a szomszéd falvakban is 1881-ben meghonosította a "Rózsaleány Esküvőket". Ezt a franciaországi erénydíjak mintájára hozta létre vagyontalan, de jó erkölcsű leányok kiházasítása céljából 20ezer forint összeggel. A kamatokból évenkénti váltással vörösvári, solymári és szentiváni rózsaleányok részesültek. A rózsaleányok esküvője nagy esemény volt, ahol világi és egyházi előkelőségek társaságában személyesen a gróf is megjelent.

Karátsonyi Guidó és Marczibányi Mária házasságából kilenc gyerek született. Elsőszülött gyermekük, Karátsonyi Aladár mivel rangon aluli házasságot kötött, apja kérésére lemondott primátusáról, így öccse, Jenő vette át atyjától az uradalom irányítását.


A Krisztinaváros a plébániatemplommal és a palotával, 1870-ben

A Krisztina körút 55. szám alatt állt egykori földszintes barokk palotát 1850 táján részben lebontották és ennek helyén építették fel az új romantikus stílusú épületet. A Karátsonyiak új, Krisztina körúti, romantikus stílusban átépített palotája ekkor Buda legelőkelőbb és legdíszesebb magánépületei közé tartozott. A Guidó gróf megbízásából, Pán József tervei alapján 1853–1856 között épült (neobarokk berendezésű) palota reprezentatív belső tereivel, télikertjével, tekintélyes könyvtárával, színháztermével és képtárával régi főúri kastélyok hangulatát idézte.

A palota számos kulturális eseménynek is otthont adott. 1898-ban Karátsonyi gróf a farsang alkalmából fényes bált rendezett, amelyről a Mikszáth Kálmán szerkesztette Országos Hírlap így számolt be: „A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”


A Karátsonyi-palota hátsó, udvar felőli homlokzata

A Karátsonyi család tagjai gyakran szerepeltek a korabeli újságok bulvárhíreiben. Különösen Guido gróf volt népszerű az olvasók előtt, akiről maga Mikszáth is gyakran megemlékezett, sőt 1885. szeptember 15-én bekövetkezett halála után nekrológot is írt róla.

A romantikus homlokzatot rizalitok osztották arányosan tagolt szakaszokra. Erkélyek, kocsifelhajtó. lépcsőfeljáró és árkádok tették izgalmasabbá az épület külső megjelenését. Belépve az épületbe hatalmas hall fogadta a vendéget, s a kétoldali lépcsőfeljárón át a szobákhoz és a díszterembe juthatott. A földszinten színházterem, a képtár és az ebédlő kapott helyet.


A palota lépcsőháza (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A palotát egykori tulajdonosának, Karátsonyi Jenőnek adoptált örököse, Keglevich-Karátsonyi Imre úgymond "eltékozolta", s a palota hitelezőinek birtokába jutott. Az épület nem sokkal később épp ésszel fel nem fogható sorsra jutott: az akkori magyar kormány Hitlernek szánt gesztussal ugyanis német birodalmi iskolát kívánt építeni a helyére, ezért az épületet 1938-ban lebontották.


A Krisztinaváros látképe 1892 körül

Karátsonyi Guidó gróf fényes palotája, amelynek termeiben sok neves művész megfordult, s amelynek képtára messze földön híres volt, a földdel vált egyenlővé. A sors fintora, hogy a német iskola sohasem épült meg.

Helyére német nyelvű iskolát akartak építeni, de ez végül nem jött létre. 1951-ben a telekre építették fel a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KoGépTerv) tervező irodáját, amely jelenleg a Magyar Telekom székháza.


A palota hátsó, udvar felőli homlokzata


A bálterem


A képtár


A könyvtárterem

 
A Krisztinaváros képe az 1890-es években
(a plébániatemplomtól jobbra látható a Karátsonyi-palota és a budai Indóház)


A palota helyén napjainkban az egyik távközlési cég irodaháza áll (korábban KOGÉPTERV)

 

Adatok

 
 Tervezője: Pán József
 Építés éve: 1853-1856
 Bontás éve éve: 1938
 Stílusa: romantikus
 Funkciója: palota
 
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!