HIRDETÉS

Nemzeti Lovarda
       VIII. kerület, Józsefváros, Pollack Mihály tér

Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszanak a palota-negyedbe tervezett épületek. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal a múzeum környékének képét alapvetően az ő művei határozták meg.


HIRDETÉS

 

Fényképalbum

 
   

Tehetségéről a legkülönbözőbb funkciójú épületek tanúskodnak, mint a Bródy Sándor utcában a Régi Képviselőház (1865) – ma Olasz Intézet – vagy a múzeum mögötti utcában egymás után emelt épületek, köztük a Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok (1857-58).

A városi paloták sorát a Festetics-palotával kezdte 1862-65-ben. 1863-tól készült a tömb túlsó sarkára, ma Pollack Mihály tér 3., Károlyi Alajos palotája. Legvégül 1872-74 között a Bródy Sándor utca 14., a saroktelken álló Dégenfeld-Schomburg-palota.

Egykor egyedülálló építészeti stílusutánzást is jelentett végigtekinteni ezeken az épületeken, kezdve a még romantikus "Rundbogenstil” jegyében fogant Lovardától és Tornacsarnoktól, a romantikus jegyeket is magán viselő, az itáliai reneszánsz stílusban gyökerező Festetics-palotán át a francia reneszánsz elemeket ötvöző Károlyi-palotáig.

A szép egységet sajnos megbontotta a Tornacsarnok helyére Baumgarten Alajos tervei szerint 1871-ben megépített Esterházy-palota, amely tömegarányaival, elnagyolt részleteivel ormótlannak hat a tökéletes arányú, finom részleteiben is átgondolt Festetics-palota szomszédságában.


A Nemzeti Lovarda homlokzatterve és metszete

"A második világháború hadműveleteinek esett áldozatul Ybl egyik korai pesti alkotása, a középen nyeregtetős Nemzeti Lovarda a Nemzeti Múzeum mögött. [...] a sérült épületet a Műemlékek Országos Bizottságának véleménye ellenére 1948-ban azért bontották le, hogy a mellette levő elnöki palota oldalán park legyen. [...] A nyílások egyszerű, romános béllete, a szerény profilú párkányok és a nyeregtető gyámjai voltak a tartózkodó épület egyetlen díszei. A csúcsát Fernkorn Anton német szobrász eleven paripája koronázta. Belsejében, középen mind a földszinten, mind az emeleten egy-egy nagyterem, a manézs felé J öt nyílással, alul erkéllyel [...]" Ybl Ervin

1857-ben Szapáry Antal gróf kezdeményezésére alakult meg a Nemzeti Lovarda Egylet, amely még az év júniusában hozzáfogott a lovaglóiskola, torna- és vívóterem, valamint lövölde elhelyezésére szolgáló együttes építéséhez a Nemzeti Múzeum mögötti nagyméretű telken. Az építkezés gyorsan folyt, 1858 legelején - bár még nem fejezték be - sor kerülhetett a használatbavételre. A hosszúkás, téglalap alaprajzú épület nagy részét a lovaglócsarnok foglalta el, amely tömegében is kiemelkedett a hosszoldalaihoz simuló, az istállókat és a pisztolylövöldét tartalmazó keskeny és alacsony oldalszárnyak közül. A manézs utca felőli oldalát két szintre osztották: a felsőre szalon került, mely üvegezett árkádsorral nyílt a csarnokra; alatta a földszint öt hasonló nyílása volt a két bejárat között. A főépülettől északra külön épületbe került a tornacsarnok, melyet szintén Ybl tervezett.

Az egyemeletes, kilenc tengelyes, a lovardához hasonló tagolású, romantikus stílusú épület nem sokáig állt fenn: 1871-ben lebontották és az Esterházy-palotát emelték a helyére.

A századforduló után az intézmény forgalma jelentősen visszaesett, amit elsősorban a város fejlődéséből adódó kedvezőtlen elhelyezéssel, a lovaglóutaktól való távolsággal magyaráztak. 1908-ban az egyesület közgyűlése a lovarda kitelepítése mellett döntött. A következő évtől kezdődőleg viszont nagymértékben megnőtt a látogatottság, aminek okát ugyanúgy a központi fekvésben látták, mint korábban a hanyatlásét, így a helyben maradás, sőt a továbbfejlesztés alternatívája került előtérbe. 1910-ben a lövöldei helyiségeket istállóvá alakították át.

A Nemzeti Lovardát a háború után bontották le, a kertek helyére két évtizede a Magyar Rádió újabb épületeit húzták fel, az összképet csaknem teljesen tönkretéve. Reméljük a városfejlesztők közeli terveiben szerepel a Magyar Rádió új épületének a felépítése, míg a régi épület elbontása után annak helyén közparkot létesítenek.

 

Forrás: festeticspalota.hu
Képek: Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum

 

 

Adatok

 
 Tervezője: Ybl Miklós
 Építés éve: 1858
 Stílusa: ?
 Funkciója: lovarda és
                     tornacsarnok
 Lebontották: 1948
 
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!