A Báthory Kávéház épülete 1925-ig foglalta el a Kálvin téren a református templom előtti területet. A kávéház már az 1870-es évektől működött a Kecskeméti utca és Múzeum körút sarkán álló Geist-házban. Nevét első tulajdonosáról, Bátori Mihályról kapta.

Tovább

1861-ben nyitották meg a Buda–Kanizsa vasútvonalat, ekkor gördült ki az első személyszállító vonat a mai Déli pályaudvar elődjének számító Budai Indóházból. Az egykori indóház a második világháború pusztításai és a későbbi átépítések miatt teljesen eltűnt, egyedül a régi felvételi épületet díszítő koronás szárnyaskereket mentették meg az utókornak.

Tovább

A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületben. 20.000 négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház. A közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi használata.

Tovább

Ahogyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés. Már a 20-as években felmerült, hogy a jelenlegi Papp László Sportaréna helyén nagy sportcsarnokot építsenek, de a 70-es évek közepéig pályázatok és kész tervek ellenére nem lett semmi az elképzelésekből.

Tovább

Kétszáz évvel ezelőtt a Várhegy tetején épült palotát holdtalan éjszakákon csak a csillagok fénye világította meg. Ezt az eget pillantotta meg esténként Weiss Ferenc budai csillagász a várépület tetején levő kupolából. Az ő vezetésével épült fel 1780-ban az első budai csillagvizsgáló. Ezt 1829-ben lebontották.

Tovább

Ybl Miklós megbízást kapott a királytól, hogy tervezze meg a szabadságharc utáni első, 1857. május 4-i ünnepélyes látogatásának alkalmára emelt pesti diadalkaput. A háromnyílásos, nemzeti színű (mű)márvánnyal borított, csillogó, aranyozott diadalkapu a Nagyhíd utcában, az Angol Királynő Szálloda és a leégett Német Színház között állt. Díszesebb, észak-itáliai gótikus homlokzata a Dunára nézett.

Tovább

Az elevátorház és a közraktárak együttesének megépítésére a feldolgozóipar közvetlen közelében a ferencvárosi Duna parton került sor (itt voltak ugyanis a malmok), mintegy 740 méter hosszú és átlagosan 70 méter széles, vagyis kb. 51.000 m² nagyságú területen. Tudták már akkor is, milyen fontos, hogy közút, vasút, és vízi út össze legyen forrasztva.

Tovább

1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az akkori Tisza Kálmán, ma Köztársaság téren Budapest második dalszínháza, a Népopera. A külső-belső megjelenésében szokatlanul puritán épületet a kor neves építészei, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.

Tovább

Pesten, az akkori Újvásár-téren (ma Erzsébet tér) 1852. május 1-jén nyílt német színház. A Pesti Német Színház épületének pusztulása után szükségszínházként (Nottheater) emelték. Műsorának gerincét a német nyelvterületen működő színészek vendégjátékai alkották. Az Erzsébet téri Színház utolsó előadását 1870. április 9-én tartotta, az épületet az év júniusában lebontották.

Tovább

A főváros egyik legnagyszerűbb magánépülete a Haas Fülöp és fia - hírneves szőnyegcég tulajdonát képező impozáns palota a Gizella téren. E palotában volt az Országos Kiállítás jegypénztára is.

Tovább

A XVIII. század első éveiben épült fel az a két épület, amelyek összeépítésével hozták létre a kaszárnyát 1802-ben. Az egyik épületben a Három nyúl fogadó, a másikban a Zöld szőlőfürt nevű fogadó működött. Az utóbbiban működő serfőző megszűnésével ismét fogadót alakítottak ki, de végül a budai tanács 1801-ben felvásárolva a fogadókat - a két épületet egybeépítve - laktanyát alakított ki benne.

Tovább

Heinrich Hentzi von Arthurm császári vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban az osztrák császári hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka. 1852. július 11-én Ferenc József személyes parancsára a budavári Szent György téren emlékművet emeltek Hentzi és bajtársai tiszteletére, amely a főváros lakosságának ismételt tiltakozása ellenére 1899-ig helyén maradt.

Tovább

A Hungária fürdő Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló, egykor nagy múltú közfürdő volt. Pest városának harmadik jelentős, az 1820-as évektől működő fürdőházaként ismert. Mára csupán a Dohány utca 44. szám alatti, műemléki védelem alatt álló, 1910-ben emelt szecessziós épület homlokzatrésze maradt meg, a fürdőépület jelentős része elpusztult.

Tovább

A XIX. század közepe óta Európa-szerte nagy divatban volt a kiállítások rendezése. Világvárosok kiállításokon mutatták be fejlődésüket: London (1865), Párizs (1867), Bécs (1873). Magyarország is ilyen világkiállítást kívánt rendezni 1885-ben, bár csupán egy Országos Kiállítás jött létre, 1896-ban.

Tovább

1921. január 16-án több mint nyolcvanezer ember szorongott a Szabadság téren megtartott szentmisén, amely után felavatták az úgynevezett irredenta szobrokat. A Védő Ligák Szövetsége határozta el az elszakításra ítélt országrészeket jelképező irredenta szobrok elkészítését és felállítását, hogy művészeti alkotásokkal is erősítse az egybetartozás gondolatát.

Tovább

Az 1718-ban, a török elleni harcokban szerzett érdemeikért nemessé tett Karátsonyi család a század közepe táján barokk stílusban emelt kastélyát 1851-ben elbontották, majd ennek helyére 1853-1856 között Pán József vezetésével palotát építettek Karátsonyi Guidó számára.

Tovább

A Vásár tér 1858-tól az Erzsébet nevet kapta, és ide húzták föl a jó emlékű Nemzeti Szalont, amelynek első emelete részben kiállítások, részben táncvigalmak helyszínéül szolgált, hátsó fertályához meg egy kioszkot ragasztottak, amelynek udvara számtalan apró üzletnek, kékfestőnek, órásnak, szabónak és gyertyamártónak adott otthont.

Tovább

Hild épületei, már csak nagy számuk miatt is, gyakran képeztek együtteseket. Messze földön híres volt - az azóta átépült - klasszicista pesti Duna-part, amelynek kialakításában ő is közreműködött. Az akkori Kirakodó-téren és a hozzájuk csatlakozó utcákban több épületet tervezett. Itt volt a Lloyd-palota, a Diana-fürdő, magánpaloták, a későbbi Európa szálló. Sajnos valamennyi már a múlté.

Tovább

A Gresham-palota helyén eredetileg egy neoklasszikus palota, a Nákó-ház állt, melyet Deron Antal nagykereskedő építtetett 1827-ben Hild József tervei alapján. 1880-ban a Nákó Ház az 1847-ben alapított angol Gresham Életbiztosító Társaság tulajdonába került.

Tovább

Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszanak a palota-negyedbe tervezett épületek. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal a múzeum környékének képét alapvetően az ő művei határozták meg.

Tovább

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.

Tovább

A régi Redout legenda volt. Emlék a reformkori Pestről. Mesébe illő farsangi báljaival és koncertjeivel, amelyeken olyan nagyságok szórakoztatták a zenerajongó polgárokat, mint az idősebb Johann Strauss vagy Liszt Ferenc. A Redout mindössze tizenhat évig létezett. 1833. január 13-án nyitották meg, s 1849 májusáig állt: Buda ostromakor a várat védő Hentzi tábornok bosszúból szétlövette.

Tovább

Pestnek volt egy organikusan kialakult, a város sajátos fejlődéséből adódó tere, vagy térsora, amit főtérnek lehetett nevezni és lehetne ma is. Ez az egykori Városház tér és Eskü tér együttese. Városháza, templom, sőt még a Duna-part is része volt ennek a térségnek.

Tovább

A Regnum Marianum (Mária Országa) a Rákosi-rendszer által lerombolt templom. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről kapta. A templomot az 1919-es vörös uralomtól való megszabadulás emlékére építették.

Tovább

Budapest legrégebbi olyan fürdője, amelyet nem a rómaiak alapítottak. Nevét a víz alján leülepedő, gyógyhatású iszapról kapta.

Tovább

A Spenót-ház eredetileg az állami külkereskedelmi vállalatok székházának tervezett irodaház volt Budapesten a Roosevelt téren (ma Széchenyi tér). Építésénél használtak először Magyarországon teljes egészében acélzsaluzatot, s ez volt az első, mely fej nélküli gombafödémmel készült. A Spenót-ház volt az első olyan irodaház Budapesten, amely teljes egészében légkondicionált volt.

Tovább

Sztálin szobrának felállításáról 1949. december 20-án, két nappal Sztálin születésnapja után után döntött a Magyar Kommunista Párt vezetése. A 25 meghívott szobrász pályázata közül politikusokból és művészekből álló zsűri választotta ki Mikus Sándor Kossuth-díjas alkotó tervét. A szobrot eredetileg hat méter magasra tervezték, de végül nyolc méteres lett, a talapzattal tíz méterrel magasabb.

Tovább

Újépület (németül Neugebäude) egy hírhedt épület neve volt Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén. Felépítésére II. József adott utasítást. A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével.

Tovább

Az Aréna út sarkán álló, 1874-ben épült városligeti Arénában 1879-ben nyílt színház. A Feld család vállalkozásaként 1872-ben létrehozott Városligeti Színkör nevét - amely főként operetteket és bohózatokat játszott - 1909-ben Fővárosi Városligeti Színházra, majd 1912-ben Budapesti Színházra változtatták.

Tovább

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek

Megosztás