Bármerre is megyünk Budapest területén, lépten-nyomon találkozhatunk elődeink emlékeivel, azaz az előttünk e helyen élt népek életének és kultúrájának nyomaival.

Tovább

A román stíluskorszak a középkori művészet korai időszaka. Az elnevezés onnan ered, hogy olyan földön alakult ki, amely korábban a Római Birodalomhoz tartozott, ahol a római kultúra örökösei éltek. A román stílus egész Európában meghonosodott, s így Magyarországon is. Budapest területén sajnos teljes egészében nem található román stílusú építmény.

Tovább

A gótikus elnevezés még a reneszánsz virágzása idejéből származik, amikor így nevezik el a késő középkor művészetét. A kor felfogása szerint ugyanis ez a művészet - az antik aranykor után - a barbár gótok szellemét tükrözi, szakítást az ókor elveivel. A gótika Normadiából indult, s a keresztény vallás uralma határozta meg.

Tovább

A reneszánsz szó "újjászületést" jelent, e művészeti korszakban az antik formák újjáélesztése volt a fő cél. Az új stílus szülőhazája Itália. A reneszánsz építészet a gótikával ellentétben jellegzetesen emberközéppontú. A méretek, a terek és falak arányai az emberhez igazodnak: nem nyomasztóak, sőt azt hangsúlyozzák, hogy emberi élet és tevékenység színterei.

Tovább

A barokk korban általánossá vált stílusirányzat műalkotásait túldíszítettség, pompa, bonyolult formaképzés, nagyfokú mozgalmasság, cikornyás ábrázolás jellemzi, s mindaz az erő, a hatalom, a gazdagság fitogtatását jelenti. Az épületek szimmetrikus elrendezésűek, a homlokzat síkját kiugró részek tagolják. Jellegzetes ablakforma a "lant" vagy "hegedű", az ovális kereteket csigavonalak és kagylóformák díszítik.

Tovább

A klasszicizmus a rend, a fegyelem, az egyenes vonalak, a szimmetria, az ókori művészetek motívumainak alkalmazása jellemző, mintegy ellenhatásaként a barokk művészetnek.

Tovább

A romantikus művészetet még fokozottabban jellemezte a múlt felé fordulás, az elvágyódás kora valóságától. A szabadságharcok, forradalmak bukása után a dicsőséges múltban vagy a távoli, színes, kalandos, ismeretlen vidékeken keresett kárpótlást. A régi nemzeti nagyság időszakának visszaálmodása a múlt művészetének a felidézésével járt együtt.

Tovább

Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat. Az eklektikus törekvések elsősorban városépítészeti tevékenységekkel és az életmód színvonalának javulásával függenek össze. Különösen igaz ez Budapestre: e város a korszakban fejlődött világvárossá, ezért városképe a világon egyedülállóan egységes.

Tovább

Magyarországon a neostílusok (és az eklektikus törekvések) a historizmus korszakában érvényesültek. A XIX. század közepén bizonyos mértékben az iparművészetre is jellemző volt a historizmus eme formája, főként a neobarokk. Közös jellemzőjük, hogy csak egyetlen korszak motívumait használják fel egy épületen belül.

Tovább

A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom. A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul.

Tovább

Jelenleg még nem elérhető!

Tovább

Jelenleg még nem elérhető!

Tovább

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek

Megosztás