Tervek és elképzelések
       Megvalósulatlan álmok
 
 

Budapest fejlődése alatt számos olyan gigantikus épület- vagy városrendezési terv készült el, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerültek megvalósításra, és egyúttal a fiók mélyére helyezve a feledés homályába merültek. Az alábbiakban e tervek egy részét felkutatva és összegezve próbálunk képet adni arról, milyen nagyszerű tervek születtek egykoron méltán híres építészeink fejében, s milyen nagyszerű terveket állíthatnánk szembe a mai kor építészeinek értékelhetetlen munkáival.


HIRDETÉS

Nemzeti Emlékcsarnok
   

A főbejárattól eltekintve az épület mind a négy égtáj felé egyező homlokzatú. Mind a négy oldalán két-két, összesen nyolc kőből faragott, nagy kopjafaszerű pillér áll, a tövében az ősmagyarok: a Hét Vezér és Árpád őrző szellemének jelképei.

 
Nemzeti Panteon
   

A nemzeti panteon terve már Széchenyi fejéből is kipattant, aki 1843-ban egy egész könyvet szentelt a Gellért-hegy tetején létesítendő "Üdvlelde" gondolatának. E panteon lett volna a nemzet nagyjainak közös temetkezőhelye. Széchenyi elképzelését fia, Széchenyi Ödön vetette fel ismét 1871-ben a közelgő millenniumi eseményekkel kapcsolatban.

 
Nemzeti Színház
   

Az első Nemzeti Színház-épület a mai Múzeum körúton álló egykori Pesti Magyar Színház volt - 1840-től ez lett a Nemzeti Színház. 1908-ban költözött át a Nemzeti Színház a Blaha Lujza térre, miután a régi színházat tűzveszélyesség miatt bezárták, majd 1913-ban lebontották. Helyére pályázatot írtak ki, de e színház végül nem épült meg.

 
Reichstag
   

A Reichstag, azaz a német birodalmi gyűlés székházának pályázatára Steindl Imre 1872-ben nyújtott be terveket, amelynek építése a német egyesítés után sürgető igényként jelentkezett. Összesen 103 pályamű érkezett, amelyek közül az első díjat Ludwig Bohnstedt neoreneszánsz terve nyerte el.

 
Feszl Frigyes tervei
   

Feszl Frigyes (1821-1884) a magyarországi romantikus építészet legeredetibb egyénisége, Ybl Miklós (1814-1891) mellett a kor legjelentősebb építésze volt. Viszonylag kevés munkája valósult meg, s a megvalósultak közül is kevés maradt fent. Az alábbiakban néhány olyan munkáját láthatjuk, amelyet csupán a tervrajzokon hagyott örökül az utódoknak.

 
Lajta Béla tervei
   

Alig két évtizedes pályája során Lajta Béla rendkívül változatos, épületről-épületre új megoldásokat felmutató, ugyanakkor egyenletesen magas színvonalú életművet hozott létre. Legkorábbi alkotásai Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseihez kapcsolódtak.

 
Erzsébet királyné szobrának pályaterve
   

Ferenc József császár feleségét, Erzsébet királynét 1898. szeptember 10-én meggyilkolták. Halálhíre nem csak a Habsburg Birodalmat, hanem az egész európai közvéleményt megrázta. Erzsébet legendája már életében hatalmasra nőtt, s váratlan halála még nagyobbra duzzasztotta az iránta érzett tiszteletet, szeretetet és rajongást.

 

Folytatjuk!


 

 Buda és Pest
Írta: Dr. Németh Imre, 1897. március 7. (Buda és Vidéke)

Most, hogy a közelmúlt napokban a létesítendő budai vigadó pályadíjas tervei közszemlére ki voltak állítva, a budaiak szívét öröm fogta el, hogy a jobbparti részeken egy szép középület emelkedik. Budán is történik valami és a székes fővárosi hatóság Budáért is tesz valamit. Igaz, hogy ez a létesítendő budai vígadó kizárólagosan budai érdek, és hogy egyszer valahára megvalósul, annak mindnyájan őszintén örvendünk, de sajnosan tapasztaljuk, hogy a budai oldalon olyan középülettel nem igen dicsekedhetünk, a mely nem specziálisan budai érdek, hanem a székes főváros egészére kiterjedő, tehát budapesti érdek.

A budapesti érdekeket szolgáló középületek mind a pesti oldalon emeltetnek, Budának csak olyan jut, a mi csak budai érdek, a mire a pestiek azt mondják, hogy "az nekünk semmi", mert, sajnos, a lakosság nem tudja beleélni magát abba, hogy a Duna két partján elterülő város egy egységes város és különösen a pesti ember idegennek érezi magát Budán, csak szükségből, vagy kisvárosi élvezeteket szomjúhozva jön Budára. Ha egy középület emeléséről - mely budapesti érdeket szolgál - van szó, minden követ megmozdít, hogy az a pesti oldalon emeltessék, mert Budapest tulajdonképpen csak a Duna balpartján van és így az ilyen középületnek Budán nincsen helye, nincsen létjogosultsága.

Ezt a pesti felfogást különben mi budaiak magasabb helyeit is tapasztaljuk, a mindenkori magyar kormány is a pesti oldalon szeret építkezni. Így a királyi kúriának legméltóbb helye a várban, a királyi várlak közelében volna, de a pesti oldalon építették fel. Az ezredéves emléknek méltóbb helye sehol nem lehetne, mint a Gellérthegyen. Az idegen - vasúton úgy, mint hajón érkezve - már messziről látná, és a Gellért-hegyen épült vasút talapzatáról az ezeresztendős Magyarország főbüszkesége, a székes főváros egész pompájában áttekinthető volna. De ez az emlék azért a városligetben lesz, a hol ha nem is kell épen keresni, hogy merre van, az Andrássy utat kivéve, minden más oldalról csak akkor látja az ember, ha már mellette van.

Igaz, hogy jelenleg a gellérthegyi vár lebontásával, illetve erődszerű jellegének megszüntetésével újabban ismét egy pártolásra érdemes, igazán nagyszerű eszme került felszínre, mely szerint az ezredéves emlék kimagasló csoportozatát a Gellért hegyen állítsák fel, a hol az igazán kimagasló lenne, de mert ezt a főcsoportozatot már nagyban mintázzák és az a szobor-csoport, mely az Andráasy út végén impozáns lesz, a Gellért-hegy tetejében a szó szoros értelmében eltörpül, arra pedig nem mutatkozik elegendő áldozatkészség, hogy ily impozáns emléket itt is, ott is állítsanak, csaknem biztosra vesszük, hogy a Gellért-hegy mint előbb, most ismét le fog kerülni a napirendről, mert az a budai oldalon van.

Így vagyunk mi budaiak, minden a székes fővárost világvárosi rangra emelő nagyobbszerű alkotásokkal. Itt van a Szépművészetek nagyszerűnek ígérkező múzeuma, a Városligetben és környékén három-négy helyen is kiszemeltek e palota czéljaira, úgy, hogy már félni lehetett, hogy ez az épület is kiszorul a város belterületéről. Majd jött a további kísérlet, a gázgyár közvetlen szomszédságában, egy eldugott helyen, olyan környéken, a hol a pesti oldal beépített területe a legelhanyagoltabb és különös, épen ez az elhanyagolt állapot kínálkozott legmegfelelőbb indokolásnak arra, hogy a palotát itt, a Józsefváros szélén építenék fel, mert ez a szomszédos tulajdonosokat is sarkalni fogja, hogy ez az elhagyott hely palotasoraival hirdesse a magyar székes főváros nagyságát, szépségét és gazdagságát.

A jó pestiek nem gondoltak arra, hogy az Újvásártér négyemeletes palotákkal körülvéve is eldugott hely marad, nem gondoltak arra, hogy ez a palota budapesti és országos érdekeket szolgál akkor is, ha a budai oldalon épül, nem gondoltak arra, hogy az ő Budapestjükhöz tartozik a budai part is, hogy milyen jó alkalom lenne az építő kormánynál helyet ajánlani a budai Dunaparton. Nem gondoltak arra, hogy olyan idegen nem fordul meg a magyar fővárosban, a ki a Dunapartra ki nem jönne, már pedig a Dunapartról sokkal kellemesebb látvány mindkét oldalon az egymással szépségben vetélkedő palotasor, mint a pesti büszke paloták átellenében eltörpülő budait jobbára betemetett házak, melyekről az idegen talán el sem hiszi, hogy már akkor is állottak, a mikor a Lipótváros az a része, melyen a székes főváros legszebb épületei emelkednek - vadászterület volt!

A kormány telket kér a székes fővárostól és ennek egy ilyen palota elhelyezéseire nagyon alkalmas területe van a Rudas fürdő Döbrentey terek közt. Itt fog épülni az eskü téri híd, közúti vasútja lesz minden oldalra, szárazon és vízen egyaránt könnyen megközelíthető. E hellyel alkalmatosságra való tekintettel, vetekedik a Pálffy-tér egészen a Margit-hídig. Igaz, hogy ez nem a város tulajdona, de meg lehet azt szerezni és pedig olcsóbban, mint a milyen értéket az Újvásártér képvisel. A Rudas fürdő környékét a székes főváros vásárcsarnoknak vette meg, az már bizonyos, hogy ezen a helyen vásárcsarnok nem lesz (talán a budai oldalon nem is lesz?!), tehát nem kell egy telket feltétlenül arra a czélra felhasználni, a mely czélra vásároltatott, vegye meg a székes főváros a Pálffy-téri dísztelen házakat a szépművészeti múzeum czéljaira, építsen reá vásárcsarnokot és az erre a czélra megvásárolt bombatéri háztömböt ajánlja fel a kormánynak.

Íme Budán három olyan alkalmas hely van, melyhez hasonlót keresve sem lehet találni Pesten.

Elsőrangú világvárosok épültek víz mellett és pedig a folyó mindkét partján. Így épült London, így épült Páris. Egyik helyen sem lehet tapasztalni, hogy az egyik partot a másiknak a rovására mellőzték volna. Sehol nem látjuk azt, hogy az egyik part jobban fejlődött, mint a másik. Ez a megfoghatatlan állapot csak minálunk van, a hol hídvámmal, közlekedési nyomorúságokkal és a népesebb part dédelgetésével - úgyszólván - mesterségesen akasztja meg minden tényező a budai oldal fejlődését, hirdetvén országnak, világnak, hogy Buda nem Pest, hogy a budapesti érdekek tulajdonképpen csak pesti érdekek, hogy Budapest csak papíron és a közterhek viselésében egy, de különben Buda és Pest!"

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!

 

  Hozzászólás