HIRDETÉS

Tervek és elképzelések
       Megvalósulatlan álmok

Budapest fejlődése alatt számos olyan gigantikus épület- vagy városrendezési terv készült el, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerültek megvalósításra, és egyúttal a fiók mélyére helyezve a feledés homályába merültek. Az alábbiakban e tervek egy részét felkutatva és összegezve próbálunk képet adni arról, milyen nagyszerű tervek születtek egykoron méltán híres építészeink fejében, s milyen nagyszerű terveket állíthatnánk szembe a mai kor építészeinek értékelhetetlen munkáival.


HIRDETÉS

Nemzeti Emlékcsarnok
   

A főbejárattól eltekintve az épület mind a négy égtáj felé egyező homlokzatú. Mind a négy oldalán két-két, összesen nyolc kőből faragott, nagy kopjafaszerű pillér áll, a tövében az ősmagyarok: a Hét Vezér és Árpád őrző szellemének jelképei.

 
Nemzeti Panteon
   

A nemzeti panteon terve már Széchenyi fejéből is kipattant, aki 1843-ban egy egész könyvet szentelt a Gellért-hegy tetején létesítendő "Üdvlelde" gondolatának. E panteon lett volna a nemzet nagyjainak közös temetkezőhelye. Széchenyi elképzelését fia, Széchenyi Ödön vetette fel ismét 1871-ben a közelgő millenniumi eseményekkel kapcsolatban.

 
Reichstag
   

A Reichstag, azaz a német birodalmi gyűlés székházának pályázatára Steindl Imre 1872-ben nyújtott be terveket, amelynek építése a német egyesítés után sürgető igényként jelentkezett. Összesen 103 pályamű érkezett, amelyek közül az első díjat Ludwig Bohnstedt neoreneszánsz terve nyerte el.

 
Feszl Frigyes tervei
   

Feszl Frigyes (1821-1884) a magyarországi romantikus építészet legeredetibb egyénisége, Ybl Miklós (1814-1891) mellett a kor legjelentősebb építésze volt. Viszonylag kevés munkája valósult meg, s a megvalósultak közül is kevés maradt fent. Az alábbiakban néhány olyan munkáját láthatjuk, amelyet csupán a tervrajzokon hagyott örökül az utódoknak.

 
Erzsébet királyné szobrának pályaterve
   

Ferenc József császár feleségét, Erzsébet királynét 1898. szeptember 10-én meggyilkolták. Halálhíre nem csak a Habsburg Birodalmat, hanem az egész európai közvéleményt megrázta. Erzsébet legendája már életében hatalmasra nőtt, s váratlan halála még nagyobbra duzzasztotta az iránta érzett tiszteletet, szeretetet és rajongást.

 

Folytatjuk!


 

 Buda és Pest
Írta: Dr. Németh Imre, 1897. március 7. (Buda és Vidéke)

Most, hogy a közelmúlt napokban a létesítendő budai vigadó pályadíjas tervei közszemlére ki voltak állítva, a budaiak szívét öröm fogta el, hogy a jobbparti részeken egy szép középület emelkedik. Budán is történik valami és a székes fővárosi hatóság Budáért is tesz valamit. Igaz, hogy ez a létesítendő budai vígadó kizárólagosan budai érdek, és hogy egyszer valahára megvalósul, annak mindnyájan őszintén örvendünk, de sajnosan tapasztaljuk, hogy a budai oldalon olyan középülettel nem igen dicsekedhetünk, a mely nem specziálisan budai érdek, hanem a székes főváros egészére kiterjedő, tehát budapesti érdek.

A budapesti érdekeket szolgáló középületek mind a pesti oldalon emeltetnek, Budának csak olyan jut, a mi csak budai érdek, a mire a pestiek azt mondják, hogy "az nekünk semmi", mert, sajnos, a lakosság nem tudja beleélni magát abba, hogy a Duna két partján elterülő város egy egységes város és különösen a pesti ember idegennek érezi magát Budán, csak szükségből, vagy kisvárosi élvezeteket szomjúhozva jön Budára. Ha egy középület emeléséről - mely budapesti érdeket szolgál - van szó, minden követ megmozdít, hogy az a pesti oldalon emeltessék, mert Budapest tulajdonképpen csak a Duna balpartján van és így az ilyen középületnek Budán nincsen helye, nincsen létjogosultsága.

Ezt a pesti felfogást különben mi budaiak magasabb helyeit is tapasztaljuk, a mindenkori magyar kormány is a pesti oldalon szeret építkezni. Így a királyi kúriának legméltóbb helye a várban, a királyi várlak közelében volna, de a pesti oldalon építették fel. Az ezredéves emléknek méltóbb helye sehol nem lehetne, mint a Gellérthegyen. Az idegen - vasúton úgy, mint hajón érkezve - már messziről látná, és a Gellért-hegyen épült vasút talapzatáról az ezeresztendős Magyarország főbüszkesége, a székes főváros egész pompájában áttekinthető volna. De ez az emlék azért a városligetben lesz, a hol ha nem is kell épen keresni, hogy merre van, az Andrássy utat kivéve, minden más oldalról csak akkor látja az ember, ha már mellette van.

Igaz, hogy jelenleg a gellérthegyi vár lebontásával, illetve erődszerű jellegének megszüntetésével újabban ismét egy pártolásra érdemes, igazán nagyszerű eszme került felszínre, mely szerint az ezredéves emlék kimagasló csoportozatát a Gellért hegyen állítsák fel, a hol az igazán kimagasló lenne, de mert ezt a főcsoportozatot már nagyban mintázzák és az a szobor-csoport, mely az Andráasy út végén impozáns lesz, a Gellért-hegy tetejében a szó szoros értelmében eltörpül, arra pedig nem mutatkozik elegendő áldozatkészség, hogy ily impozáns emléket itt is, ott is állítsanak, csaknem biztosra vesszük, hogy a Gellért-hegy mint előbb, most ismét le fog kerülni a napirendről, mert az a budai oldalon van.

Így vagyunk mi budaiak, minden a székes fővárost világvárosi rangra emelő nagyobbszerű alkotásokkal. Itt van a Szépművészetek nagyszerűnek ígérkező múzeuma, a Városligetben és környékén három-négy helyen is kiszemeltek e palota czéljaira, úgy, hogy már félni lehetett, hogy ez az épület is kiszorul a város belterületéről. Majd jött a további kísérlet, a gázgyár közvetlen szomszédságában, egy eldugott helyen, olyan környéken, a hol a pesti oldal beépített területe a legelhanyagoltabb és különös, épen ez az elhanyagolt állapot kínálkozott legmegfelelőbb indokolásnak arra, hogy a palotát itt, a Józsefváros szélén építenék fel, mert ez a szomszédos tulajdonosokat is sarkalni fogja, hogy ez az elhagyott hely palotasoraival hirdesse a magyar székes főváros nagyságát, szépségét és gazdagságát.

A jó pestiek nem gondoltak arra, hogy az Újvásártér négyemeletes palotákkal körülvéve is eldugott hely marad, nem gondoltak arra, hogy ez a palota budapesti és országos érdekeket szolgál akkor is, ha a budai oldalon épül, nem gondoltak arra, hogy az ő Budapestjükhöz tartozik a budai part is, hogy milyen jó alkalom lenne az építő kormánynál helyet ajánlani a budai Dunaparton. Nem gondoltak arra, hogy olyan idegen nem fordul meg a magyar fővárosban, a ki a Dunapartra ki nem jönne, már pedig a Dunapartról sokkal kellemesebb látvány mindkét oldalon az egymással szépségben vetélkedő palotasor, mint a pesti büszke paloták átellenében eltörpülő budait jobbára betemetett házak, melyekről az idegen talán el sem hiszi, hogy már akkor is állottak, a mikor a Lipótváros az a része, melyen a székes főváros legszebb épületei emelkednek - vadászterület volt!

A kormány telket kér a székes fővárostól és ennek egy ilyen palota elhelyezéseire nagyon alkalmas területe van a Rudas fürdő Döbrentey terek közt. Itt fog épülni az eskü téri híd, közúti vasútja lesz minden oldalra, szárazon és vízen egyaránt könnyen megközelíthető. E hellyel alkalmatosságra való tekintettel, vetekedik a Pálffy-tér egészen a Margit-hídig. Igaz, hogy ez nem a város tulajdona, de meg lehet azt szerezni és pedig olcsóbban, mint a milyen értéket az Újvásártér képvisel. A Rudas fürdő környékét a székes főváros vásárcsarnoknak vette meg, az már bizonyos, hogy ezen a helyen vásárcsarnok nem lesz (talán a budai oldalon nem is lesz?!), tehát nem kell egy telket feltétlenül arra a czélra felhasználni, a mely czélra vásároltatott, vegye meg a székes főváros a Pálffy-téri dísztelen házakat a szépművészeti múzeum czéljaira, építsen reá vásárcsarnokot és az erre a czélra megvásárolt bombatéri háztömböt ajánlja fel a kormánynak.

Íme Budán három olyan alkalmas hely van, melyhez hasonlót keresve sem lehet találni Pesten.

Elsőrangú világvárosok épültek víz mellett és pedig a folyó mindkét partján. Így épült London, így épült Páris. Egyik helyen sem lehet tapasztalni, hogy az egyik partot a másiknak a rovására mellőzték volna. Sehol nem látjuk azt, hogy az egyik part jobban fejlődött, mint a másik. Ez a megfoghatatlan állapot csak minálunk van, a hol hídvámmal, közlekedési nyomorúságokkal és a népesebb part dédelgetésével - úgyszólván - mesterségesen akasztja meg minden tényező a budai oldal fejlődését, hirdetvén országnak, világnak, hogy Buda nem Pest, hogy a budapesti érdekek tulajdonképpen csak pesti érdekek, hogy Budapest csak papíron és a közterhek viselésében egy, de különben Buda és Pest!"

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!