HIRDETÉS

Közbiztonság
       Bűnözés Budapesten

Az elmúlt években Budapesten 226 ezer bűncselekményt regisztráltak, azaz százezer lakosra számítva mintegy tizenkétezer ügy jut. Ez a szám rendkívül magas, és döntő többségét a viszonylag kis kárértékű vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. A nemzetközi összehasonlításból azonban kiderül, hogy a magyar statisztika több szempontból európai viszonylatban is kimagaslóan jónak mondható. A legsúlyosabb ügyek - emberölés, rablás, autólopás és kábítószerezés - száma és aránya szerint pedig Budapest szinte a legbiztonságosabb fővárosnak számít. Ezek a hivatalos adatok.


HIRDETÉS

Ezzel szemben a Budapesten élők közbiztonságilag nem tartják a legjobbnak városukat. Egyes kerületekben nemcsak éjszaka, de nappal is veszélyes közlekedni vagy "idegennek látszani", mert gyakran előfordul, hogy kirabolják a bámészkodó embert, aki csak véletlenül keveredett oda, vagy épp egy látnivalót próbál meg elérni. A szakértők szerint a magyarok még mindig nem dolgozták fel a rendszerváltás következményeként fellépő bűnözési hullámot, a lakosság szerint viszont a tehetetlen bűnüldözők és a gyenge törvények a felelősek azért, amiért ennyire elharapódzott a bűnözés. A kínzóan hiányzó biztonságérzetért nemcsak az anyagi problémák, hanem a politikai akarat is felelős. Az utcákon keresve sem találni rendőrt, csupán néhány elsuhanó rendőrautót, vagy kiemelt turistahelyeken egy-egy járőrt. A bűneset bejelentése után viszonylag gyakran kiérkezik a rendőr, de sajnos a megelőzéshez ez vajmi kevés.

Vannak kerületek ahol rendszeresek az atrocitások, a betörés, a verekedés, és sajnos egyre gyakoribbak a késelések vagy az emberölés. Épp ezért vannak olyan városrészek, ahol körültekintően kell eljárni. Az esetek többségében nem történik baj, inkább csak az esélye nagyobb, hogy bekövetkezik.

Több, nemrégiben közzétett közvélemény-kutatás is arról tanúskodik, hogy a "rendőrség" szó egyre inkább negatív tartalmú kifejezéssé válik, a közbizalom a mélypontra süllyedt. Bár a közbiztonság fokozásának tekintetében vannak tervek és előrelépések, egyelőre a város és az ország vezetői azokat üldözik, akik saját kezükbe szeretnék venni a biztonságuk megteremtését, s nem azokat, akik a tényleges bűnelkövetők. Mindenesetre a zsebtolvajok száma csökkent és az autólopások felderítésének aránya is növekedett.

A turisták által a leggyakrabban látogatott helyeken egyébként nem kell tartani sem rablástól, sem egyéb támadástól. A villamosokon és a buszokon a zsebtolvajok miatt érdemes odafigyelni értékeinkre és nem a hátunkon, hanem a hasunk elé téve, kezünkkel takarva hordjuk a táskánkat.

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 

Veszély

 
A veszélyességi fokozatokat ábrázoló jelölések a honlapon:
 
Teljesen biztonságos hely
Nem kell tartani veszélytől
Részben biztonságos hely
Zsebtolvajok, részegeskedők
Nem biztonságos hely
Rablás, verekedés
Veszélyes hely
Rablás, verekedés, késelés

 

 

  2011-es rendőrségi jelentés

Bár a rendőrség statisztikák nem nevesítik külön a turisták sérelmére elkövetett bűncselekményeket, ám július-augusztusban - a 2010-es év azonos időszakához képest - emelkedett a fővárosban a külföldi állampolgárságú személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2011-ben is, az előző évekhez hasonló módon, kiemelten figyelt a fővárosba érkező turisták biztonságára, a turisztikai szezonban speciálisan jellemző jogsértések megakadályozására, felderítésére. Így a turisztikai szezonban a BRFK központi szervei, valamint kapitányságai együttműködésben az ORFK Készenléti Rendőrséggel, illetve a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal, folyamatos rendőri jelenléttel biztosították és biztosítják az idegenforgalmi szezonban frekventált területeket.

A statisztikákban ugyan nincs olyan nyilvántartás, hogy a sértett, vagy az elkövető milyen szándékkal tartózkodik Budapest területén, turista-e vagy sem, ám a rendelkezésre álló adatok alapján, amíg júniusban csökkent, addig júliusban és augusztusban növekedett a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma a magyar fővárosban. Az adatok a tavaly júliusi 179 esethez képest most 204 esetről tanúskodnak, az augusztusi számok még kedvezőtlenebbül alakultak: 156-ról 266-ra nőtt az ismertté vált, külföldiek sérelmére elkövetett esetek száma. Ezekből a rendőrségi statisztikákból nem lehetséges tendenciákat felállítani a turisták elleni jogsértéseket illetően, a vonatkozó jogszabályok ugyanis nem nevesítenek külön turisták sérelmére elkövetett bűncselekményeket - hangsúlyozták a rendőrségi szakemberek. A sértetté vált külföldiek részére a kerületi rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referensei szükség esetén segítséget nyújtottak, de a gyors ügyintézés érdekében a kerületek frissítették az esetlegesen szükséges tolmácsok listáit is.

Miközben a rendőrség arról tájékoztat, hogy 2010-ben összesen 106 autófeltörés volt a Belvárosban, az önkormányzatnak készített jelentésben 265 eset szerepel. Ennél figyelemreméltóbb a betöréses lopásokra vonatkozó adat. A tájékoztatás szerint tavaly 57 betörés volt az V. kerületben (a lakásbetöréseket is beleértve), míg az ominózus rendőrségi beszámolóban 214 betöréses lopásról olvashatunk.

A korábbi adatokkal is hasonló a helyzet. A rendőrségi beszámoló szerint 2009-ben még "csak" 214 betöréses lopást követtek el, az autófeltörések száma pedig 166 volt.

Az önkormányzatnak készült rendőrségi beszámoló szerint a betöréseket, a besurranó lopásokat és autófeltöréseket elsősorban a hatodik, hetedik, nyolcadik és tizenharmadik kerületekből „átjáró” bűnözők követik el, s általában ugyanők lopják meg a Belvárosba látogató turistákat is. A kerületben található szórakozóhelyeken főleg a tolvajok aktívak, de rablásos, kifosztásos bűncselekmények is előfordulnak.

 

 

 

 

  Turisták ellen elkövetett jellemző jogsértések

Kidolgozás alatt!

 
 

 

  Hajléktalanok és koldusok

Budapest VIII. kerülete az a része a városnak, ahol az ember soha nem tudhatja, mi vár rá a következő sarkon. A mocsok, a nyomor és a bűnözés megszokott elemei az utcák vérkeringésének. A parkok, játszóterek, parkok és kapualjak lepusztultak, sok helyen kosz, bűz és bogarak fogadják a látogatót.

A mindenhol felbukkanó hazai és külföldi koldusokba lépten-nyomon belebotlik az ember. Ahol éjszakára is tanyát vernek, ott hamarosan kosz és vizeletszag üti fel az orrát. Számukat még megbecsülni sem lehet. A hajléktalanság nagy problémája a városnak: nagy számban fordulnak elő a Belváros aluljáróiban, fedett, védettebb kapualjakban és elhagyatott házakban. A kéregetők legfőbb területe a turisták által látogatott terek, a főbb közlekedési csomópontok, aluljárók, templomok környéke. Kiemelten veszélyes hely erre nézve a Ferenciek tere, a Blaha Lujza tér és a Nyugati pályaudvar.


Hajléktalan hajléka a Kálvin téri aluljáróban (kép: Varga Máté)

 Aluljárók
Az aluljárók falai mentén, nyilvános telefonok alatt vagy mellett. Veszélyesebb aluljárók: Ferenciek tere, Blaha Lujza tér, Kálvin tér, Deák Ferenc tér, Nyugati pályaudvar, Újpest Központ, Határ út, Keleti pályaudvar, Déli pályaudvar, Kelenföld.
 Útkereszteződések
A főbb utak és útkereszteződések piros lámpáinál kéregetnek, rosszabb esetben az autók ablakait mossák le némi aprópénz reményében. Veszélyesebb helyek: Hungária körút, Kőbányai út, Üllői út


Hajléktalanok a Blaha Lujza téri aluljáróban (kép: Varga Máté)

A lakosság részéről rendszeresek a bejelentések, de rendőrségi intézkedés csak elvétve történik. A rendőrség szerint nincs jogkörük eljárni, a csendháborítással pedig személyesen nem találkoznak, hiszen sokszor mire kiérnek, az illetők már befejezték az üvöltözést vagy épp szünetet tartanak.

Budapesten is bevált módszer román koldusokkal bizniszelni, hiszen a bevándorlási hivatal tehetetlen, ha európai uniós tagállamok állampolgárairól van szó egy-egy kényesebb ügy kapcsán. Nem hivatalos vélemény szerint Budapesten több koldusmaffia is dolgozik, melyeknek taglistáját olykor külföldről „frissítik” nehogy túlságosan megszokott legyen az arcuk az aluljárókban. Segítőik azok a szállásbiztosítók, akik ingatlanjaikban 10-15 hajléktalant is elhelyeznek. A bérkoldulást Magyarországon nem szabályozza törvény, így az állapotok javulásában nem igen bízhatunk.

Józsefváros 2011 októberének elején hajléktalan-rendeletet vezetett be, amely szerint szabálysértést követ el az a személy, aki közterületen él, lakik. A polgármester az ezt követő felháborodások során kijelentette, hogy a a hajléktalanok ellátása a főváros feladata, nem a kerületé, és a városrész már így is aránytalanul nagy terhet vállal belőle. Szerinte az önkormányzat nem tud minden hajléktalannak lakást biztosítani, de azoknak igen, akik a kerületben vesztették el otthonukat. A polgármester szavai szerint ha minden kerület így felkarolná a sajátjait, a főváros gyakorlatilag mentesülne a probléma alól. A rendelet szerint a közterületet "életvitelszerű lakhatásra használni, és az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságokat közterületen tárolni" tilos. A rendeletmódosítást a Fidesz-KDNP és a Jobbik 14 igen szavazatával, az LMP és az MSZP négy nem szavazata ellenében fogadták el.


Hajléktalanok tábora a Boráros téri aluljáróban (kép: Varga Máté)

A közrendvédelmi akciónak nevezett program fontos eleme, hogy az önkormányzat kihelyezett szabálysértési irodát nyitott a Déri Miksa és a Víg utca sarkán, "ezzel napi 24 órán át biztosítva, hogy az előállított személyekkel szemben azonnal le lehessen folytatni a szabálysértési eljárást". Ennek működése azonban többletköltséget jelent, ezért a rendőrségnek 8,5 millió, saját hivatalának és a közterület-felügyeletnek 5-5 millió forint plusz támogatást adott a testület, illetve öt ügyintézői álláshelyet hozott létre.

Az Országgyűlés hamarosan elfogadta a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" című rendeletet, amely büntette a koldulást, az utcán alvást és a guberálást is.

Az Ombudsman szerint a közterületen életvitelszerű tartózkodást és a guberálást tiltó határozat aggályos, ezért a rendelet megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Az Ombudsman szerint aránytalanul korlátozta a kiszolgáltatott helyzetben élők jogait az önkormányzat a guberálás szankcionálásával, a közterületi tartózkodás korlátozása pedig szemben áll az egyenlő bánásmód követelményével. A hajléktalanság nem választott életforma, a rendelettel sújtottak súlyos szociális krízishelyzet eredményeként vannak az utcán. Nincs hova menniük, "nem rendelkeznek magántérrel", nincs alternatívája az utcán tartózkodásnak.

Az Alkotmánybíróság 2012. novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.

Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben. Sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását, a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. Magyarán, törvényi definíció híján megállapíthatatlan, hogy mi minősül életvitelszerű közterületen lakásnak.

(a szabálysértési törvény rendkívül széles jogkört biztosít a tiltott magatartások meghatározására, ami azzal együtt, hogy a bírságolás miatt gazdasági érdekeltségük is van az önkormányzatoknak, jelentősen növeli a visszaélés esélyét. Az elkobzásról szóló szabályt pedig azért semmisítették meg, mert a tulajdonhoz való jog alapvető jog, amit önkormányzati rendeletben nem, legfeljebb törvényben lehet korlátozni)


Hajléktalan a Szent Imre Kórház előtt

Orbán Viktor miniszterelnök november 30-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában életszerűtlennek nevezte az Alkotmánybíróság hajléktalanokat érintő határozatát. Igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, ahány ember fedél nélkül él ma Magyarországon.

2013. január 1-től az Önkormányzat a régi rendelet módosításával új hajléktalanrendeletet vezetett be: a "felpuhított" felhatalmazáson is túlterjeszkedve, a szankciók megfogalmazásánál nagyon tágan értelmezik a közösségi együttélés szabályait. Az Ombudsman kérte a kormányhivataloktól e rendelet felülvizsgálatát, s a helyi bírságolási "buzgalom" visszaszorításáért ismét világos törvényi keretszabályok megalkotását szorgalmazta.

Hogy az új rendeletet az AB ne kaszálja el ismét, az Országgyűlés márciusban a negyedik alkotmánymódosítással az alaptörvényben rögzítette, hogy törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű ott-tartózkodást. Az alkotmány emellett azt is kimondja: az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élőnek szállást biztosítani.

2013. április 12-én a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a szabálysértési törvény módosítására tett javaslatát, amellyel lehetőséget adna az önkormányzatoknak arra, hogy bizonyos közterületeken megtiltsák az életvitelszerű ott-tartózkodást, vagyis hogy a hajléktalanok ott éljenek. Aki ezt megszegné, és a hatóság képviselőjének - a rendőr, a járási hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr - felszólítása ellenére sem hagyná el a kijelölt területet, szabálysértést követne el, és közérdekű munkára lenne kötelezhető. Ha az elkövető ennek elvégzését nem vállalja, pénzbírság lenne kiszabható.

Kimondanák azt is, hogy ha valakit az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már kétszer jogerősen felelősségre vontak ilyen eset miatt, az ismételt szabálysértésért elzárással lehetne őt büntetni. A helyszíni bírság kiszabásának lehetőségét kizárja az előterjesztés. A javaslat emellett azzal is kiegészítené a törvényt, hogy aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el. A törvénymódosítás a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hatályba.

 

 

  Zsebtolvajok

Rendőrségi adatok szerint Budapesten naponta 60-70 zsebtolvaj dolgozik egy időben az utcákon, a tömegközlekedési járműveken, a piacokon és a karácsonyi kirakodóvásárok környékén. Az elmúlt öt évben a BRFK mintegy 800 zsebtolvajjal szemben indított eljárást, közülük majdnem minden második külföldi volt. Két-három éve még Budapesten minden harmadik zsebtolvaj "román vendégmunkás" volt. Amióta azonban Románia polgárai vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió területére, ők is áttették székhelyüket a magyar fővárosnál nagyobb zsákmánnyal kecsegtető uniós nagyvárosokba.

Az itt maradt zsebesek többsége a szó szoros értelmében kizárólag mások zsebéből él. Ha tetten érik őket - mert másképpen szinte lehetetlen rábizonyítani a zsebtolvajra, hogy zsebtolvaj, ha nem egy térfigyelő kamera előtt nyúlt bele mások zsebébe - a bíróság néhány hónapos szabadságvesztéssel bünteti őket. Szabadulás után - más megélhetésük nem lévén - ott folytatják, ahol abbahagyták.

Többségük a hagyományos módszerekkel dolgozik: zsebbenyúlással, táskakimetszéssel, vagy (döntően a női) táskák szíjának levágásával. A buszokon és a villamosokon kisebb csoportokban. Ilyenkor néhányan kihívó viselkedésükkel, vagy koszos-kopottas öltözékükkel, mosdatlanságukkal magukra vonják az utasok figyelmét, s egyben "nyúlós" társuk felé terelik a felháborodott-megütközött utasokat. Ezt a módszert a zsebtolvajok legkedveltebb vadászterületein, a 2-es, a 4-es és a 6-os villamosokon, a 7-es buszon és a metrókon s az aluljárókban alkalmazzák a leggyakrabban.

A vásározóhelyeken, alkalmi kirakodóvásárok környékén már inkább a "néma nyúlósok", és a trükkösök dolgoznak. Előbbiek a zsebekből, övtáskákból a fiatalok hátizsákjaiból emelik ki a tárcákat, mobiltelefonokat, apróbb értéktárgyakat.

A trükkösök ugyanakkor hol eltévedt turistaként kérnek segítségét, hol aprót kérnek a parkoláshoz, majd meglopják a segítőjüket. Állítólag még mindig beválik az a régi trükk, amikor a zsebes-csapat nagyobb darab tagja "szervusz, ezer éve nem láttalak" felkiáltással lerohanja, és magához öleli áldozatát, s mire tisztázódik, hogy tévedés történt, összekeverte valakivel, sűrű elnézéskérések közepette elemeli a másik tárcáját, vagy ha nem ő, az őt biztosító társai teszik meg azt.

A rendőrség a szezon kezdetén minden évben óvatosságra inti a karácsonyi bevásárlásra indulókat a zsebtolvajok miatt, a tapasztalatok szerint nem sok sikerrel. Minden évben a karácsonyi bevásárlási időszak a zsebtolvajok főszezonja.

Még mindig a nagy bevásárlóközpontok számítanak a legbiztonságosabb karácsonyi bevásárló helyeknek. Kis helyen viszonylag sok fegyveres, rádióval felszerelt és kiképzett biztonsági őr található, és nagyszámú kamera pásztázza folyamatosan a területet.

Fontos!
A megelőzés érdekében résen kell lenni. Ha tömegközlekedési eszközön utazunk, táskánkat tartsuk magunk előtt; álló helyzetben egyik kezünkkel kapaszkodjunk, a másikkal a táskánkat magunk előtt tartva takarjuk azt, ülő helyzetben táskánkat a földön a lábaink közt, vagy ölünkben, pántját a vállunkon átfonva tartsuk! Övtáskánkat tartsuk a hasunk alatt, zsebeinket zárjuk le, vagy vegyük ki belőle értékeinket!

Kézpénzt, hitelkártyát, iratokat érdemes a belső zsebekben tartani, lehetőleg nem egy helyen. Mindig csak annyi fizetőeszközt vigyen magával, amennyire szüksége van, s annyi csomagot, amennyire figyelni tud! Tömeges helyeken gondosan ügyeljen táskájára, gyakran ellenőrizze érintetlenségét, s ne hagyja őrizetlenül! Utazáskor fordítson fokozott figyelmet poggyászára, ne bízzon meg az idegenekben, és ha lehet, minden esetben vegye igénybe a csomagmegőrző szolgálatot! Külföldi út esetén is érdemes megfogadni a jó tanácsokat, mert a zsebtolvaj „szakma" nemzetközi.

Tetten érés esetén kérje a jelenlévők segítségét, és értesítse a rendőrséget! Ha bekövetkezett a lopás, azonnal tegyen feljelentést! Ezt megteheti bármely rendőri szervnél, de célszerű a helyszín szerint illetékes rendőrkapitányságon. A feljelentés megtételekor szükség van az ellopott tárgyak listájára, valamint egyéni, azonosítható jellemzőikre.

Nagymértékben segítheti a hatóság munkáját az elkövetőről adott pontos személyleírással. Ha ellopták mobiltelefonját, bankkártyáját, első dolga legyen azok letiltása, s ha lakáskulcsának is nyoma veszett, rögtön cseréltessen zárat!

 

 

  Koldusmaffia

Budapest számos területén megjelent a koldusmaffia: mint bűnözési forma, egyre több kellemetlenséget okoz a helyi lakosságnak. Tagjai veszélyt jelentenek az állampolgárokra, hiszen a koldusok sok esetben agresszívek, zaklatják az embereket, vezetőik pedig semmitől sem riadnak vissza azért, hogy megvédjék jól jövedelmező „üzletüket”. Éppen ezért ezeket a szervezeteket a budapesti lakosok biztonsága érdekében haladéktalanul fel kell számolni.

Erőszakos kéregetők keserítik meg a budapestiek mindennapjait. Átkozódnak, fenyegetőznek és köpködnek a koldusok, ha nem sikerül kicsikarniuk a járókelőkből néhány forintot. Az agresszív kéregetés azonban nem csupán a kétségbeesésről és a megélhetésről szól, hanem sokkal inkább egy területekre leosztott szervezett bizniszről, amelynek bevétele a koldusmaffiához áramlik.

Nemzetközi problémáról van szó: a bűnözők szervezetbe tömörítik a kéregetőket, akiket vagy hajléktalanokból vagy külföldről - jellemzően Romániából vagy Bulgáriából - importált koldusokból hoznak össze. A koldusok közé egyre több kisgyermeket is beszerveznek, akiket adott esetben megcsonkítanak, hogy eredményesebb legyen a kéregetés. Évek óta mindenfajta hatósági vegzálás nélkül működhetnek azok az importbűnözők, akik nemcsak a Budapest frekventált kerületeiben élők mindennapjait keserítik meg, hanem az idelátogató turisták itt tartózkodását is.

A cigány árusok tevékenysége nemcsak a lopott holmik értékesítése és a tisztességes emberek zaklatása miatt elfogadhatatlan, hanem amiatt is, hogy ezek az emberek több állampolgári jelzés szerint is tippadóként, terepfelmérőként működnek, kifigyelve az üres, más bűnözői csoportok által feltörhető ingatlanokat. Amíg a NAV a tisztességes kiskereskedőket, vállalkozókat folyamatosan vegzálja, ellenőrzi, addig az illegális árusok gond nélkül árulhatnak akár órákon keresztül is Budapest legforgalmasabb területein.

 
 

 

  Autófeltörések

A tolvajok a gyors pénzre koncentrálva pillanatok alatt átvizsgálják a kocsit, és csak a leggyorsabban eladható részeket viszik el. Magyarországon nem túlzás azt állítani, hogy mindent visznek, amit érnek. Autófeltörésből a Belváros és Zugló vezeti a statisztikát. Legveszélyesebb helyek: áruházak parkolói, mélygarázsok, Városliget melletti parkoló.

Egyre gyakrabban látni feltört autókat az ötödik kerületben, különösen a Belgrád rakpart és az Egyetem tér közötti utcákban. De nemcsak a bevert üvegű vagy a különböző trükkökkel kinyitott és kirámolt gépkocsik árulkodnak arról, hogy a környék manapság egyre kevésbé biztonságos. Az ott élők elmondása szerint a lakásbetörések száma is érezhetően megnőtt az utóbbi időkben, ahogy a főleg hajnalban aktív besurranó tolvajokból sincs hiány. A társasházak kapui hiába nyithatók kapukódokkal, a bűnözők játszi könnyedséggel jutnak be az épületekbe.

 Leggyakoribb okok az autófeltörésre

Hordozható GPS egység: ha a GPS-t fennhagyjuk a szélvédőn, az már szinte egyértelmű jelzés a tolvajoknak. Ezt a hibát a legtöbben nem is követik el, de sokaknak azért az is felesleges terhet jelent, hogy állandóan magukkal cipeljék, ha kiszállnak a kocsiból. A megoldás egyértelmű: a GPS a kesztyűtartóban landol. A tolvajok ezt használják ki, amikor olyan célpontokat keresnek, ahol a tapadókorong nyoma jelzi, hogy hol érdemes kutakodni. Ezt azzal küszöbölhetjük ki, ha lehetőség szerint olyan GPS-tartót választunk, amelyet nem a szélvédőre kell tapasztani, hanem például a műszerfal környékére, s könnyen elrakható, ha otthagyjuk autónkat.

Még egy jó tanács: a GPS-be soha ne programozzuk be az otthonunkat, mert akkor egyenesen meghívót adunk át a tolvajoknak az otthonunkba, főleg, ha a garázs- és a kapunyitót is a kocsiban hagyjuk!

Katalizátor: a katalizátorok is a kedvenc zsákmányok közé tartoznak, mert olyan értékes fémeket tartalmaznak, mint a platina és a ródium. Az alkatrész lényege, hogy a kipufogóból kiérkező gázokat a környezetre kevésbé ártalmassá alakítsa. Akár 450 ezer forintba is kerülhet, ha az ellopott alkatrészt kell helyettesítenünk. A tolvajok egyébként elsősorban a magas építésű utcai terepjárókat és a pickupokat kedvelik, mert ezekről két perc alatt könnyen le lehet kapni a katalizátort.

DVD-CD lejátszó: a klasszikus célpont az autó-hifi, amelynél talán a járulékos kár még sokkal durvább lehet, mint maga a berendezés hiánya. A betört ablak, a felfeszített ajtó, a központi zár cseréje, a megrongált utastér helyreállítása több százezer forintra is rúghat. Ha lefedjük a DVD-kijelzőt, ha levesszük az előlapot, és egy megfelelő riasztót szereltetünk be, akkor mindezt megelőzhetjük.

Felnik és gumik: négy alufelni ára már 100 ezer forint fölé is futhat, amelyhez pár perc alatt hozzájuthatnak a felkészült tolvajok. A legjobb védekezés a kerék nem kívánt leszerelése ellen, ha úgynevezett kerékőrt szerel(tet)ünk fel, amely egy olyan kerékcsavar, amit csak egyedi adapterrel lehet le-, illetve felszerelni. Egy készlet ebből már 10 ezer forintért kapható.

Kocsiban felejtett holmik: a leggyakoribb természetesen a mobiltelefon, az iPod és a laptop, de ezeken kívül egy jelentéktelen táskára vagy egyéb hasznos és drága eszközre is hamar lecsapnak a tolvajok. Mivel ezek nincsenek az autóhoz rögzítve, ezekre még a biztosítás sem szokott kiterjedni, ha rablás történik. Ezeket jobb, ha a csomagtartóba tesszük, vagy zárható kesztyűtartóba. Persze vannak olyan tolvajok is, akik szupermarketeknél pont azt lesik, hogy ki pakolja be az értékeit a csomagtartóba. A legjobb, ha egyszerűen magunkkal visszük az értékeinket, vagy inkább otthon hagyjuk.


Feltört autó ablaka

 Autó-feltörési példák

2010-ben sorozatban törték fel és lopták el a kocsikat a Könyves Kálmán körúti egyik gyorsétterem parkolójában. A fővárosi rendőrök két férfit fogtak el éppen a parkolóban történt egyik lopás kapcsán: a kocsiból kiszerelték a műholdas navigációs készüléket és egy másik autóval elmentek. A VIII. kerületi rendőrök 24 óra alatt elkapták őket. Kiderült, hogy a két ember ellen már más ügyben is tart büntetőeljárás, beismerték az utolsó lopást is.

Sajnos ismét több autófeltörés sértettje tett feljelentést a Rákosmenti Rendőrkapitányságnál. A sértettek mindegyike figyelemfelkeltő tárgyakat, csomagokat tartott kocsijuk utasterében. Az éjszakai órákban, Rákoscsaba egyik utcájában a házuk előtt parkoló Opel ajtajának zárját rongálással kinyitották, majd a hátsó ülésen felejtett laptopot és egy GPS készüléket elloptak. Így a lopási kár megközelíti a 200 ezer forintot. A fentiek kapcsán a kerületi rendőrség felhívja a lakosok, gépkocsivezetők figyelmét arra, hogy autók ajtóit minden esetben zárják kulcsra, s ezt ellenőrizzék is.

Fontos!
Miután megérkeztünk és leállítottuk a motort, a kocsi összes ablakát tekerjük fel, aktiváljuk a kormányzárat és a többi biztonsági berendezést. A forgalmit semmi esetre se hagyjuk a kocsiban! Ha tehetjük, keressünk olyan helyet az éjszakai parkolásra, ahol van gyalogosforgalom, és működik a közvilágítás. Ha elkerülhetetlen, hogy éjszaka rossz hírű környéken parkoljunk, hagyjuk nyitva a kesztyűtartót! Ha látszik, hogy nincs benne érték, kisebb eséllyel ütik be az oldalablakot. Ne hagyjunk könnyen kiszerelhető autórádiót, navigációs berendezést, mobiltelefont, bőrdzsekit, aktatáskát vagy bármi más, értékesnek tűnő dolgot az utastérben, még akkor sem, ha csak pár perce távolodunk el az autótól. Az is rossz ötlet, hogy megállás után az értékeinket átpakoljuk a csomagtartóba, és nyugodtan távozunk. Sportesemények szabadtéri parkolóinak közelében rendszeresen „dolgoznak” az ennek kifigyelésére szakosodott tolvajok. Ha nekünk koccannak, és emiatt ki kell szállnunk, állítsuk le a motort, a kulcsot pedig vágjuk zsebre. Ugyanígy járjunk el, ha csak a garázsajtó visszazárása végett kell kiszállnunk. A kulccsal együtt ellopott autó után a biztosító nem fizet!

 

 

  Központi zár blokkolása

A főváros egyes kerületeiben egyre gyakrabban tűnnek fel azok a tolvajok, akik a legkorszerűbb technikai eszközöket használják fel a gyanútlan állampolgárok értékeinek megszerzéséhez.

Az elkövetők általában ketten, de előfordul, hogy egyedül dolgoznak. A technikájuk az, hogy a gépjárműhöz érkező rádiófrekvenciás jelet egy arra alkalmas eszközzel „befogják”, és dekódolják. Ez a módszer alkalmas arra, hogy a korábban - a központi zár távirányítójával - lecsukott, de nem zárt ajtót kinyissák. Esetenként ehhez 10-30 méterre meg kell közelíteniük a járművet, de a jobban felszerelt tolvajok, akár több száz méteres biztonságból is képesek blokkolni a központi zárat.

Ezzel a módszerrel, a nyitott járműből néhány másodperc alatt bármilyen értéket el tudnak vinni. A rendőrség az elfogott bandáknál szinte mindent talált már, ami egy autóban elhelyezhető, laptopot, egyedi tollakat, pendrive-okat, értékes napszemüvegeket, műszaki tárgyakat és golf készletet is.

Miután a tolvajok nem hagynak nyomot, sérülést az autón, a tulajdonosok gyakran csak sokkal később veszik észre a gépkocsi feltörést, vagy egyszerűen elhagyottnak titulálja a hiányzó értéküket.

Egyetlen mozdulattal megvédhetjük értékeinket! Ha élesítette a központi zárat gépjárművén, végezzen egy próbanyitást, mielőtt magára hagyná az autóját!

 
 

 

  Kerékpárlopások

Nem meglepő, hogy Budapesten viszik el a legtöbb bringát, azon belül is a XI. kerület a legfertőzöttebb, de ha utcákra bontjuk, akkor már a pesti belváros egyes részei a legveszélyesebbek. A lekötött bringák többségét néhány pillanat alatt el lehet vinni, a profik párban, gyakran megrendelésre dolgoznak, és bármit el tudnak kötni. Újbudán senki ne hagyjon biciklit az utcán, a legnagyobb veszélyben a Merida biciklik vannak.

A rendőrségtől kapott adatok alapján az elmúlt években, átlagosan 15 százalékkal emelkedett a bejelentett kerékpárlopások száma: 2008-2011. években 6480, 7896, 9181, 10 508 esetet regisztráltak. 2012. első felében 4470 ellopott biciklit jelentettek be, míg ez a szám 4085 volt 2011 hasonló időszakában. Az elmúlt öt év átlagában a nyomozások eredményessége 21,17 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden ötödik bicikli előkerült.


Budapesti kerékpárlopások statisztikája (kép: Origo.hu)

Sokan a bicikli megvásárlása után már sajnálnak akár több tízezer forintot is kiadni profi lakatért, és beérik egy olcsó sodronnyal, amely egy műanyag tokba húzott drótkötelet jelent. Ezek semmit se érnek. "A legtöbbhöz nem is kell erővágó, akár egy egyszerű fogóval is elcsíphetőek, de ugyanez vonatkozik a valamiért nagyon biztonságosnak gondolt gerinc, vagy más néven görgős láncokra is, mert ez is csak egy egyszerű drótkötél, amelyet fémgörgőkbe húznak. Ez is egy mozdulattal elvágható a zár mellett. Biztonsági szakértők szerint az U lakat jelenti a legnagyobb biztonságot, de nem mindegy, hogy milyet és hogy használunk.

Az árkülönbséget a fém ötvözete és a zár indokolja, a komoly lakatok már a fagyasztásnak, különböző savaknak, feszítésnek és egyéb kínzásoknak is ellenállnak. Minél kisebb egy U lakat, annál nehezebb dolga van vele a tolvajnak, de természetesen igaz az az alapszabály, hogy hiába vesszük meg a legdrágább lakatot, ha rosszul kötjük le vele a bringát, nem ér semmit. Természetesen az U lakat sem csodaszer, idővel az is levágható, csak nem mindegy, hogy két perc vagy egy óra alatt lehet egy biciklit elkötni. Az U lakatoknak jellemzően pincékben, mélygarázsokban és tárolókban állnak neki a tolvajok, vagyis ott, ahol zavartalanul fűrészelhetnek akár egy órán át.

Rendszám híján egyedül a bicikli vázszáma szolgálhat egyértelmű azonosításra, de a legtöbb kerékpáros ennek még a létezéséről sem tud. A vázszámot a kerékpárt felfordítva, rendszerint a pedáltengely alján kell keresni és feljegyezni, ugyanis ennek alapján lehet rendőrségi feljelentést is tenni, ha eltűnt a bicikli. A vázszámot érdemes feltölteni a bringareg.hu oldalra, amelyet kerékpárosok hoztak létre a rendőrséggel együttműködve.

 Védekezés

A SpyBike jeladó a kerékpár kormány csövébe illeszkedik. Csak speciális kulccsal lehet eltávolítani, amelyet a jeladóhoz adnak. Egy feltöltéssel másfél-két hétig vigyáz a kerékpárra. Ha ellopják, SMS-ben csendes riasztást küld, és a Google Maps térképén kirajzolja a tolvaj útvonalát. Nincs más dolgod, mint utánamenni a rendőrökkel, és visszavenni.

2012. novembere óta érhető el kerékpár-biztosítás. Fontos tudnunk, hogy 10 óránál hosszabb időtartamú, vagy éjszakai szabadban tárolás esetén a biztosító nem téríti meg a lopáskárt, lelakatolás ide vagy oda. Ha pedig 4 óránál hosszabb időre hagyjuk magára kerékpárunkat, legalább két jó minőségű lakattal kell lezárnunk ahhoz, hogy a biztosító teljesítse kártérítési kötelezettségét. Egy darab spirál- vagy kábelzárnál a kártérítés felső határa 50 ezer forint, míg egy darab lánc-lakat kombináció, U-lakat vagy ezeknél magasabb biztonsági fokozatú zár esetén 150 ezer forint. Ahhoz, hogy a legfelső, 250 ezer forintos térítési limitet elérjük, két darab lánc-lakat kombináció, U-lakat vagy ezeknél magasabb biztonsági fokozatú zárral kell rögzítenünk a biciklit. 50 ezer forintos vagy alacsonyabb biztosítási összeg esetén csak a teljes kerékpár ellopása esetén fizet a biztosító, részlopás, alkatrészek eltulajdonítása esetén nem.

Fontos!
Kizárólag jó minőségű, erős zárat használj! Egy pillanatra se hagyd magára lezáratlanul a bringádat: a legtöbb lopás az ilyen "beugrok a boltba, tényleg csak egy percre" esetekben következik be. Jól látható, forgalmas helyen lakatolj! Például ahol a gyalogos forgalomnak legalább minimális visszatartó ereje van a tolvajokkal szemben. Győződj meg arról, hogy amihez lakatolsz, az biztosan le van rögzítve! Ne kösd a kerékpárt fához, amit ki lehet vágni, vagy oszlophoz, amit ki lehet húzni a földből. Ne hagyj a bringán mozdítható értéket! Vidd magaddal a kilométerórát, lámpát, kulacsot, pumpát, vagy egyéb mozdítható tartozékot, mert az is érték. Ne tárold a bringádat hosszútávon lépcsőházak folyosóján, kapualjakban, még jobb zárral sem! A lezárt folyosó sem jelent különösebb akadályt a tolvajnak, sőt, itt rejtve dolgozhat, nagyobb szerszámokat is igénybe vehet. Ráadásul gyakran kifigyelik, hogy melyik lépcsőházból mit lehet vinni. A zárat mindig vidd magaddal! Sose hagyd a tárolón, hogy másnap ne kelljen cipelni! Otthagyott zárat könnyen "előkészíthetnek" anélkül, hogy észrevennéd. A lakattal a kerékpár vázát is rögzítsd, ne csak a kereket!

 

 

 

  Térfigyelő kamerarendszer

2007-ben online térképet készített a fővárosi térfigyelő kamerák elhelyezkedéséről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Geospace.hu, hogy az állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, hogy hol és hogyan figyelik meg őket. A Legfelsőbb Bíróság 2007 tavaszán kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak ki kell adnia a Budapesten működő, a rendőrség által működtetett közterületi térfigyelő kamerák adatait, ugyanis a kamerák elhelyezkedése, a kamerákkal kapcsolatos üzemeltetési, pénzügyi, technikai, jogi, személyzeti, valamint a lakosság tájékoztatására, a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó információk közérdekű adatok.

A budapesti közterületeken működő több mint 1000 térfigyelő kamera adataiból már 300-nál több megtalálható a Geospace térképén.

Magyarországon soha nem került nyilvánosságra olyan hatástanulmány, amely azt vizsgálta volna, hogy a közbiztonságot mennyiben javítják a kamerák és létezik-e olyan megoldás, amely kevésbé gázol bele a polgárok magánszférájába - írták. Hozzátették: a térfigyelés rendkívül drága, például Zuglóban 68 kamera felszerelése 160 millió forintba került 2006-ban, a működtetése pedig sok tízmillió forint évente.

A zuglói térfigyelő rendszer 83 kamerájának mindegyike speed dómkamera 26x-os optikai zoommal, melyek 360 fokban körbeforgathatók. Kialakításukkal jól illeszkednek a városi környezetbe. Elhelyezésük pontos helyét a Google Maps térképén nézhetik meg.

Az újbudai térfigyelő kamerák pontos helyét ezen a honlapon tüntetik fel.

A térfigyelő kamerák felvételeit a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a bírságolásról szóló 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet (ez a jogszabály jelöli ki közúti szabálysértési ügyekben első fokú hatóságnak a Vas megyei rendőr-főkapitányságot) és a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet alapján használják fel. A GKM rendelet határozza meg, hogy milyen kamerákkal lehet bírságolásra alkalmas felvételeket készíteni. Két fontos kritérium van: az első, hogy az elektronikus adattovábbító rendszer összekapcsolható legyen a rendőrség által működtetett elektronikus informatikai rendszerrel (a Trafficpoint-tal). Ez a feltétel jelenleg is hatályos.

A trafficPOINT rendszer teljes mértékben magyar fejlesztésű informatikai alkalmazásrendszer, melyet a rendőrség és a Microsoft közösen dolgozott ki. A rendszer a 2010. március 01-jétől indított közigazgatási eljárásokban lehetővé teszi azt is, hogy akinek van Internet hozzáférése, akár otthonról is megtekinthesse a szabályszegés elkövetése miatt a járművéről készített felvételt.

Az Országos Taxisszövetség elnöke szerint a tilosban való megállás általi bírságolás a taxisokat sújtja leginkább, hiszen az utas ki- vagy beszállása miatt - ha csak másodpercekre is, de - gyakran meg kell állniuk tilos helyen. Elmondása szerint a taxisok hetente tucat számra kapják a térfigyelő kamerák által készített felvételeket, ami alapján egyenként 30 ezer forintos bírságot szabnak ki rájuk.

A kamerarendszert eredetileg az utcai bűnözés visszaszorítására telepítették a budapesti kerületekben, de az utóbbi években a monitorok mögött sok helyen ma nyugdíjas rendőrök ülnek és rögzítik a szabálysértő autósokat.

 
 

 

  Közbiztonsági térkép
Az egyes kerületek, illetve városrészek közbiztonsági térképe e honlapon még nem elérhető! A kerületi lebontást tartalmazó információs térkép jelenleg kidolgozás alatt áll!
Teljesen biztonságos hely
Nem kell tartani veszélytől
Részben biztonságos hely
Zsebtolvajok, részegeskedők veszélye
Nem biztonságos hely
Rablás, verekedés veszélye
Veszélyes hely
Rablás, verekedés, késelés veszélye

 


Közbiztonsági térkép: forró pontok és foltok Budapesten