|
A magyar forint (jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta
Magyarország hivatalos fizetőeszköze. 2008. február 26-a óta a
forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben. A magyar forint
pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik.
Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott
bankjegy.
| |
Fényképalbum |
|
A forint történetét végigkísérő infláció miatt a kezdeti 10 és 100
forintos bankjegyből álló sort mára egy olyan sor váltotta fel,
melynek legnagyobb címlete 20000 forint. A forint Magyarország
európai uniós csatlakozása után is megmaradt, de nem sokáig lesz már
forgalomban. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A
legutóbbi közlés szerint 2012-ig marad Magyarországon fizető eszköz
a forint, majd az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való
csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék
euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák
eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.
1 forint = 100 fillér (a fillért 1999-ben kivonták a forgalomból)
A jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. A 200
Ft-os érmét magas ezüsttartalma miatt 1998-ban kivonták a
forgalomból, melyet újratervezve 2009. június 15-én vezettek be
újra.
Forint érmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200
Forint bankjegyek: 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000, 20000
2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az 1 és 2 forintos
érméket, mivel ezek újraveretése többmilliárdos költséget okozott az
évek során a jegybanknak. Épp ezért az árakat kerekíteni kell: a 124
Ft például 120 forintot jelent, míg a 126 Ft 130-at.
A magyar minimálbér 73000 Ft, amely a megélhetésre szinte alig
elegendő. A villanyáram, a földgáz, a közös költség, a lakbér, az
utazás és egyéb más költségek olyan magasak, hogy egy ember a
minimálbérből majdnem képtelen megélni. Sokan ezért adják el
lakásaikat és költöznek el vidékre, ahol valamivel olcsóbb az élet;
természetesen erős életszínvonal visszaesésért cserébe. Az átlagbér
100000-140000 Ft közé esik.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly
grafikus-művész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül.
Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható
jelzések: előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat,
hitelesítő aláírások, Köztársaság címere; hátoldalon: értékjelzések,
illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel.
A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a
bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon
gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat, így
biztonságtechnikai szempontból igencsak elavult. A Nemzeti Bankot az
is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az
ötezresnél nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette
szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi
technológiával előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó
hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett,
hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja
le az új sorozatot, vagy költséges beruházással ezt itthon oldja
meg. A Nemzeti Bank végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett
döntött.
A használatban lévő érmék
aránya egy tenyérhez képest
Fémpénzek |
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
Forint érmék növekvő
sorrendben
Az 1-es és 2-es érmék 2009 óta nincsenek forgalomban
|
A bankjegyeken szereplő személyek
|
|
|
200
- Károly Róbert
(1288-1342)
Magyar király, a magyar Anjou-ház alapítója. Caroberto néven
született, Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia
házasságából. Átalakította a bányabér (urbura) rendszerét és
megtiltotta az arany és ezüst kihordását az országból.
1325-ben bevezette az aranyforintot. A lengyel és cseh
uralkodóval közösen új kereskedelmi utakat nyitott a bécsi vám
kikerülése végett. |
 |
|
500
- II. Rákóczi Ferenc
(1676-1735)
A
Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő
fejedelme, erdélyi fejedelem. Neve szorosan összefügg az
általa 1703-ban indított szabadságharccal, mely révén
Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni,
hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. A
magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként
él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt
hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség
ügye mellett. |
 |
|
1000
- Hunyadi Mátyás
(1443-1490)
Magyar király. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar
királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda
is őrzi. Uralkodása idején vált az ország a XV. században
európai nagyhatalommá, valamint Ő hozta terjesztette el a
reneszánsz művészetét Magyarországon. Könyvtárának Corvinái
világhírűek. Főként uralkodása kezdetén, több sikeres
hadjáratot vezetett a török birodalom ellen. |
 |
|
2000
- Bethlen Gábor
(1580-1629)
Erdélyi fejedelem, I. Gábor néven megválasztott magyar király
(1620–1621), a XVII. századi magyar történelem egyik
legjelentősebb személyisége. Támogatta a magyar diákok
külföldi tanulmányait, korszerű hadsereget szervezett
nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és
székelyekből. Célja kezdettől fogva a Magyar Királyság
egységének helyreállítása volt, így hadjáratokat vezetett a
Habsburg Birodalom ellen. |
 |
|
5000
- Széchenyi István
(1791-1860)
Politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési
miniszter. Eszméi, működése és hatása által a modern, az új
Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász.
Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb
alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a
külpolitika és a sport megreformálása fűződik. |
 |
|
10000
- I. (Szent) István király
(969-1038)
Az
első magyar király. A Kárpát-medence magyar törzseit vagy
fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat
pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből
létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény
magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa
alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar
keresztény egyházat. Magyarországon minden év augusztus 20-án
ünnepelik. |
 |
|
20000
- Deák Ferenc
(1803-1876)
Államférfi, politikus, „a haza bölcse”. Deák történeti
nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban
áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet
útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való
viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az
alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem
lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi
művelését. Rendkívüli érzéke volt tudományokhoz; tudta, hogy
nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai
alkotó elme a magyar történelem legnagyobbjai mellett foglal
helyet; hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán
hasonlítható Hunyadi Jánoshoz.
|
 |
|
