HIRDETÉS

Pénz
       Magyarország fizetőeszköze

A magyar forint (jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze. 2008. február 26-a óta a forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben. A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik. Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy.


HIRDETÉS

A forint történetét végigkísérő infláció miatt a kezdeti 10 és 100 forintos bankjegyből álló sort mára egy olyan sor váltotta fel, melynek legnagyobb címlete 20000 forint. A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, de nem sokáig lesz már forgalomban. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint 2012-ig marad Magyarországon fizető eszköz a forint, majd az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.

1 forint = 100 fillér (a fillért 1999-ben kivonták a forgalomból)

A jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. A 200 Ft-os érmét magas ezüsttartalma miatt 1998-ban kivonták a forgalomból, melyet újratervezve 2009. június 15-én vezettek be újra.

Forint érmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200
Forint bankjegyek: 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000, 20000


A használatban lévő érmék aránya egy tenyérhez képest

2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, mivel ezek újraveretése többmilliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. Épp ezért az árakat kerekíteni kell: a 124 Ft például 120 forintot jelent, míg a 126 Ft 130-at.

A magyar minimálbér 73000 Ft, amely a megélhetésre szinte alig elegendő. A villanyáram, a földgáz, a közös költség, a lakbér, az utazás és egyéb más költségek olyan magasak, hogy egy ember a minimálbérből majdnem képtelen megélni. Sokan ezért adják el lakásaikat és költöznek el vidékre, ahol valamivel olcsóbb az élet; természetesen erős életszínvonal visszaesésért cserébe. Az átlagbér 100000-140000 Ft közé esik.

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikus-művész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések: előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Köztársaság címere; hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel.

A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat, így biztonságtechnikai szempontból igencsak elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi technológiával előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett, hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot, vagy költséges beruházással ezt itthon oldja meg. A Nemzeti Bank végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntött.

 



Fémpénzek


Forint érmék növekvő sorrendben
Az 1-es és 2-es érmék 2009 óta nincsenek forgalomban

A bankjegyeken szereplő személyek

200 - Károly Róbert (1288-1342)

Magyar király, a magyar Anjou-ház alapítója. Caroberto néven született, Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia házasságából. Átalakította a bányabér (urbura) rendszerét és megtiltotta az arany és ezüst kihordását az országból. 1325-ben bevezette az aranyforintot. A lengyel és cseh uralkodóval közösen új kereskedelmi utakat nyitott a bécsi vám kikerülése végett.

 

500 - II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)

A Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.

 

1000 - Hunyadi Mátyás (1443-1490)

Magyar király. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi. Uralkodása idején vált az ország a XV. században európai nagyhatalommá, valamint Ő hozta terjesztette el a reneszánsz művészetét Magyarországon. Könyvtárának Corvinái világhírűek. Főként uralkodása kezdetén, több sikeres hadjáratot vezetett a török birodalom ellen.

 

2000 - Bethlen Gábor (1580-1629)

Erdélyi fejedelem, I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a XVII. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Célja kezdettől fogva a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt, így hadjáratokat vezetett a Habsburg Birodalom ellen.

 

5000 - Széchenyi István (1791-1860)

Politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter. Eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik.

 

10000 - I. (Szent) István király (969-1038)

Az első magyar király. A Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot, és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat. Magyarországon minden év augusztus 20-án ünnepelik.

 

20000 - Deák Ferenc (1803-1876)

Államférfi, politikus, „a haza bölcse”. Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi művelését. Rendkívüli érzéke volt tudományokhoz; tudta, hogy nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai alkotó elme a magyar történelem legnagyobbjai mellett foglal helyet; hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz.

 

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!