|

Budapest kereskedelmének legnagyobb része a bevásárlóközpontok,
piacok és a kisboltok között oszlik el. A 18 bevásárlóközpont
leginkább forgalmas csomópontok mentén található, míg a 10-nél is
több vásárcsarnok és piac a történelmi lakónegyedek közelében vagy
központjában.
| |
Fényképalbum |
|
Az első bevásárlóközpontot 1996-ban adták át Budapesten, s azóta
szinte évente nyílt meg egy-egy a város forgalmasabb helyein,
amelyek gyökeresen változtatták meg a város kiskereskedelmét és
vásárlási szokásait. A felépült központok környékén sorra zártak be
a kiskereskedelmi egységek, s voltak kénytelenek beköltözni a
bevásárlóközpontokba, amelyek viszont központi fekvésük és az
általuk nyújtott kényelem miatt a városi élet meghatározó elemeivé
váltak. Boltjaikban leginkább a nyugaton is ismert márkákat
forgalmazzák, amelyet leginkább a divatra éhes fiatalok vásárolnak
meg.
Mivel Budapest régi, klasszikusnak mondható mozi-hálózata
gyakorlatilag megszűnt, a plázákban nyitották meg a mai kor
ízlésének leginkább megfelelő, kényelmes, nagy tömegeket befogadó
mozijait.
A boltok, mozik, kávézók és éttermek által a bevásárlóközpontok
közkedvelt találkozóhelyekké váltak. Köztük a legnépszerűbbek a Duna
Pláza, a Mammut, a WestEnd és a Campona.
Budapest hagyományos vásárlási lehetőségei a piacok. Népszerűségük
annak ellenére töretlen, hogy számtalan szuper-market nyílt a
városban. Ezeket két csoportba sorolhatjuk: látványosabbak a
vásárcsarnokok, amelyek műemléki védettségű épületekben foglalnak
helyet, de valamivel olcsóbbak a szabadtéri piacok, ahol környékbeli
termelőktől vehetünk többnyire szabadon termesztett, vegyszermentes
árut. E helyeken leginkább élelmiszert árulnak, de helyenként
konyhafelszerelést és növényeket is kapni. Finom, házilag készült
magyaros ételek (lángos, hurka, sült kolbász) minden budapesti
piacon kaphatók, de kisebb ajándékokat is kereshetünk itt
szeretteink részére. Legnépszerűbb piacok a Központi Vásárcsarnok, a
Rákóczi téri, a Hold utcai, a Klauzál téri és a Fehérvári úti
vásárcsarnokok.
A kisebb élelmiszerboltok általában 7 órától nyitnak, hogy a munkába
indulók is megvehessék a reggelire vagy ebédre valót, míg a
bevásárlóközpontok egységesen 10-től 21 óráig, hétvégén 10-től 18
óráig vannak nyitva.
Budapesten számos kínai piac is megnyílt a rendszerváltás óta.
Ezeket az alacsonyabb keresetű városlakók keresik fel leginkább,
mert míg minőségben ugyanazt adják a bevásárlóközpontokban található
termékekhez képest, addig áraikban töredéke azoknál. Legnépszerűbb
az Asia Center és az újpesti kínai piac. Más kínai piacok
látogatását biztonsági okok miatt a honlap szerkesztői nem ajánlják!
A mindennapi megélhetéshez szükséges vásárlást azonban nem az
előbbiek, hanem a külvárosi hipermarketek és a lakóövezetek
kisebb-nagyobb boltjai bonyolítják le. A nyugati példákkal
ellentétben Magyarországon nem bevándorlók üzemeltetik a lakóházak
aljában lévő élelmiszerboltokat, hanem magyar vállalkozók, akik vagy
egyedileg, vagy egy üzletlánc tagjaként vezetik boltjaikat.
Magyarországon a legtöbb nyugati üzletlánc jelen van, de ezek vagy
hosszú utazással, vagy csak nehézkesen érhetők el. A leginkább
elterjedt bolthálózatok mind magyar tulajdonban vannak: ilyen a CBA
és a Reál üzlethálózata, amelyek nemcsak olcsóbbak a piacon
jelenlévő üzleteknél, de saját csomagolású termékeikkel a választék
is nagyobb. A leginkább népszerűbb és elterjedtebb a CBA boltjai.

A magyar CBA és a REÁL üzletlánc logói
Budapesten számos régiségkereskedő bolt létezik, ahol az
ócskaságoktól kezdve, a mások által vacaknak gondolt apróságokon túl
egészen a milliós értékű antik tárgyakig bármi kapható. A leginkább
ismert lelőhelyek a Falk Miksa utca környékének régiségboltjai (az
Országháztól északra eső terület), valamint a Blaha Lujza tértől
nyugatra, a régi zsidónegyed kereskedései. A boltok kialakítása
teljesen egyedi: van olyan bolt, ahová egynél több ember alig fér be
az eladótér piciny méretéből adódóan, de van olyan bolt is, aminek
árukészletéből akár egy palota is berendezhető lehetne. Egyes
üzletek specializálódtak, például ékszerkereskedelemre vagy a keleti
művészetekre, de a legtöbb boltban a festményektől a szőnyegeken át
az ezüsttárgyakig minden kapható. Más helyek egy kiválasztott művész
munkáit kínálják, vagy egy konkrét művészeti irányzatot támogatnak.
Gyakran rendeznek egyedülálló kiállításokat is, amellyel
népszerűsítik a Falk Miksa utcát, hiszen a műértő közönségnek van
kedve vásárolni.
Antikváriumok is szép számmal előfordulnak a városban, ahol régi
könyvek és térképek között válogathatunk. Ennek egyik lelőhelye a
Kiskörút (Múzeum körút) Astoria és Kálvin tér közötti szakaszán van,
ahol számos könyvesbolt kínálja ritkaságait. A Nemzeti Múzeummal
szembeni oldalon, a Múzeum krt. 13-15. alatt található a Központi
Antikvárium, ahol magyar és idegen nyelvű útikönyvek is kaphatók.
Másik híres régiségpiac az Ecseri piac, amely az apró
porcelánfiguráktól a szecessziós bútorokig, a régi üdvözlőlapoktól
az ezüst zsebóráig, a szocializmus negyven évének sajátos
kultusztárgyaiig szinte mindent kínál. Régi és új, gazdag és
szegény, szép és meghatóan csúnya tárgyak keverednek itt, hogy
sajátságos képet adjanak egy nagyváros múltjáról. Az Ecseri piacra
szombat reggel érdemes kilátogatni, mert akkor minden árus a helyén
van és valamennyi üzletet nyitva találunk. Gyűjtőnek, nézelődőnek,
hazavinni való emléktárgyat keresőnek egyaránt kincseskamra a
budapesti bolhapiac. Megközelíthető a Boráros térről 54-es vagy
55-ös autóbusszal.
Budapest egyik legnépszerűbb sétaútja a Nagykörút mentén vezet, ahol
számos boltot vehetünk szemügyre. Itt nem csak vásárolhatunk, de
ehetünk is, hiszen számos étterem, büfé, kávézó és söröző található
meg rajta.
A Nagykörút Budapest egyik leghosszabb útja: 4115 méter hosszú és 45
méter széles, valamint 5 kerületen halad át, amelyekről az egyes
szakaszok kapták neveiket (Erzsébet körút, Teréz körút, József körút
és Ferenc körút). A nagykörúti üzletekre a kis alapterület és az
egyéni kínálat a jellemző. A Nagykörút építése az 1870-es években
kezdődött, és 1906-ra készült el teljesen. A város fejlődésében
kiemelkedő szerepet töltött be, összekötvén az addig egymástól
teljesen elkülönült városrészeket. Ezen az úton fut Budapest
legfontosabb villamosvonala is, a 4-es és a 6-os, amelyek-kel
körbeutazhatjuk a történelmi városmagot.
Folytatjuk! |
HIRDETÉS

Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|