Magyar ételek, receptek és gasztronómia
       A magyar konyha és étkezési szokások
 
 

A magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres íz-világgal büszkélkedhet. Konyhakultúránk több mint ezeréves történelmi fejlődés eredménye, amely Magyarország jó természeti adottságain, valamint az évszázados tradicionális állattartás, növénytermesztés és a manufakturális élelmiszer-előállítás örökségén alapul.


HIRDETÉS

A magyar ételkészítési szokásokat alapvetően jellemző sertéshús és zsír használatának oka a török időkre vezethető vissza. A hódoltság évszázadai alatt a portyázó törökök ugyanis minden háziállatot elvittek, kivéve a sertést, mert azt a muzulmán hitük miatt nem ehették. A magyar tájkonyhák tradícióit jelentő receptek a népi táplálkozás bölcsességét bizonyítják, hiszen a legegyszerűbb nyersanyagokból készíthető legkülönfélébb ételvariációkat tartalmazzák.

A magyar konyha története nem más, mint a jó ötleteket elfogadó, ötvöző, dominanciákat is beépítő táplálkozási fejlődés” – az ősi ázsiai nomád, a német, az olasz, a szláv, a török, az osztrák és a francia gasztronómia szintézise.

A hagyományos magyar fogások alapanyagai a húsok, a friss zöldségfélék, gyümölcsök, a friss kenyér, a tejtermékek és a méz. Füves levesek, gyümölcslevesek, zsenge főzelékek, meleg tészták, jóízű mártások ezernyi változata, valamint a sütve, párolva és főzve készíthető marha-, sertés-, bárány- szárnyas-, hal- és vadhúsételek csodás ízgazdagsága jellemzi a magyar konyhát. Mindezek közül a legismertebb magyar nemzeti ételek a pörkölt, a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, a paprikás krumpli, a disznótoros, a bableves és a túrós csusza. A halászlé különlegességét az adja, hogy míg Európában évente 22–24 kg halat eszik meg egy fő, addig Magyarországon ugyanez az éves adat kevesebb, mint 4 kg/fő. Ezt a kicsiny mennyiséget a karácsonyi halfogyasztási hagyományainknak, a dunai és tiszai halfőzési gasztronómiai örökségünknek köszönhetjük.

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 

Az oldal tartalma

 


 

 

  Alapfogalmak

Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg. A magyar gasztronómia története arra tanít bennünket, hogy nem szabad túlbecsülni a modern sütési-főzési módszereket, és a régi ételeket sem szabad alábecsülni, mert az egészséges táplálkozás nyomait mindkettőben felfedezhetjük.

A honfoglalás kori magyar konyhát nem lehet összehasonlítani a nyugat-európai konyhákkal, mert konyhafilozófiája teljesen más volt és gasztronómiai szempontból sokkal magasabb szinten állt, mint a korabeli európai konyhák. A magyar konyhára mindenekelőtt a főzés a jellemző, miként a türk és más keleti népek konyhaművészetében is ez a lényeges vonás. Míg nyugaton inkább sütnek, keleten inkább főznek az emberek; ez az alapvető különbség a gasztronómia tekintetében.

Gulyás
   

A gulyás, a pörkölt és a paprikás története elválaszthatatlan egymástól, sőt a forrásokból nagyon sokszor az sem derül ki egyértelműen, hogy mely ételről van szó, ugyanis az elnevezések használata nem volt egységes, mint ahogy napjainkban sem az. A gulyás külföldön is az egyik legnépszerűbb magyar eredetű étel, amelyet igen sok országban ismernek, bár elkészítési módjuk különbözik a ?mi? gulyásunkétól.

 
Pörkölt
   

A magyarosnak tartott ételek zöme lédús és paprikás jellegű. A pörkölt ilyen étel. A pörköltfélék apró kockára vágott húsból (a húst falatokba vágva), vagy csak az állat testrészeire szétválasztott nagyobb darabokból, paprikával fűszerezett és különböző ízesítőkkel rövid lére főzött magyar nemzeti étel. A pörkölt neve a régies pergelt szóból ered, ami annyit tesz: "pirított".

 
Paprikás
   

A paprikás (angolul papricache) a gulyással és a pörkölttel együtt a magyarok nagy hagyományú nemzeti ételei közé tartozik. A paprikás története elválaszthatatlan a gulyás és a pörkölt történetétől, hiszen egyazon helyen és egyazon időszakban születtek, és együtt váltak nemzeti étellé. Mindhárom eredetileg az alföldi pásztorok egyszerű, de ízletes ételeként született, s lett külföldön is ismert fogássá.

 


 

Az évszázadok (vagy évezredek) során a vándorló, majd letelepedő magyarok számtalan gasztronómiai fogást sajátítottak el, találtak ki, vagy vettek át a mellettük élő népektől, amely aztán azóta szerves részét képezik a mai magyar konyhának. Az ősök által létrehozott elkészítési módok mellett számos külső hatás is tetten érhető: például az olaszoktól megtanultuk a fokhagyma és a tészták használatát, az amerikai paprika, paradicsom és burgonya is csakhamar a magyar konyha szerves részeivé váltak, de említhetnénk a tejszínt is, amely a magyar gasztronómiában főleg tejfölként jelenik meg (bár erre nézve nincs egyértelmű bizonyítékunk, hogy más népektől vettük át, hiszen jellemzően csak a magyarok használják alapanyagul).

Más szóval: a más-más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességeit is a többféle alapanyag, a sajátos fűszerezés és a jellegzetes konyhatechnológiai együttes hatása alakította ki. A magyar konyha alapvető jellemzői a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használata (alap készítése), a hús domináns használata, a tejföl nagyrétű felhasználása és a nagy szénhidráttartalmú köretek fogyasztása jelenti.

A sertéshús nagy arányú felhasználásának magyarázataként szokták felhozni, hogy a török időkben a megszállt Magyar Királyságon a mohamedánok a disznó kivételével mindent elvittek, ami mozdítható volt a ház körül, valamint, hogy a Kárpát-medence adottságai és a magyar konyhakultúra miatt könnyű volt a disznók tartása és tenyésztése. Bár ez az elmélet széles körben elfogadott, mégsem támasztja alá a szürke marha - mint magyar állatfajta - ősidőktől fogva tartott tenyésztése és tartása, valamint roppant nagy népszerűsége.

A sertészsír felhasználása a magyar konyha egyik jellegzetessége. Míg a magyarok a szalonna sütésével (kiolvasztásával), addig más népeknél préseléssel nyerik. Míg a préselt zsiradék íze jellegtelen, addig a kiolvasztással nyert zsírnak aromája lesz. Hogy a magyar konyha miért részesíti előnyben a sertészsírt a nyugaton oly népszerű olajokkal szemben, az azzal magyarázható, hogy nálunk a nehéz fizikai munkát végző földműveléssel foglalkozó parasztság a téli makkoltatásig felhizlalva a disznót, könnyű és hosszan eltartható, energiadús étel-alapanyaghoz jutott.

A vöröshagyma sok magyar étel aromájáért felelős, de képezi azok alapját is. A sertészsírban történõ pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok. A készítendõ étel jellege határozza meg, hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy aranysárgára pirítják, hiszen más-más ízhatás érhetõ el vele.

Mivel a fűszerpaprikát a magyar konyha korábban nem ismerte, ezért annak felhasználása csak lassan terjedt el a magyarság körében. A sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a paprika íz- és színanyagai. Napjainkban a fűszerpaprika igazi hungarikummá vált, hiszen más népek a chilit ebben a formában nem használják, vagy legalább is nem ilyen széles körben (lásd: fűszerpaprika című cikkünket). A sertészsír, a vöröshagyma, a fokhagyma és a fűszerpaprika együttes felhasználása képezi a magyar konyhában oly jellegzetes pörkölt-alapot: a magyaros ételek egy jelentős hányadánál alkalmazzák, úgy mint pörköltek, gulyások, paprikások, tokányok és néhány leves készítésénél.

A magyar konyha sajátos ízét adja még a péppé nyomott vagy darált hagyma, illetve fokhagyma felhasználása, valamint a rövid lén történő párolás, illetve a hús többszöri átsütése, amelyek az ételeknek magas élvezeti értéket biztosít. Ilyen ételeink a disznótoros, a sült csülök, a bőrös kacsasült vagy a libamáj.

A magyar konyha jellegzetessége még, hogy a készítője "bátran" fűszerez: például sok fűszerpaprikát, sót és borsot használ. De a készítő az átlagosnál nagyobb mennyiségben használja fel a tejfölt is, amely jól harmonizál a paprikás csirke, a borjú és a bárány ízével. De tejföl nélkül alig képzelhető el a töltött-, a rakott- vagy a székelykáposzta, a túrós csusza vagy számos levesféleségünk, mártásunk vagy főzelékünk is.

Hűen tükrözik a magyar gasztronómiát a világhírnévre szert tevő húskészítményeink is, úgy mint a kolbász, a téli szalámi, a füstölt sonka vagy szalonna, amelyek nem csak magukban fogyaszthatók, de alapanyagai is egyben a különféle magyar ételeknek. A magyar konyha szalonnával tűzdeli a különféle sülteket, füstölt sonkával ízesíti a pörkölteket vagy főzelékeket, de bizonyos levesekhez is adható, növelve a magyar konyha változékonyságát.

Kizárólag a magyar konyhára jellemző még az egyes főzelékek és levesek rántással való sűrítése is, amely a megolvasztott zsír és finomliszt keverékéből készül enyhe pirítás által. A rántást a tűzről levéve hideg vízzel felengedik és simára keverik. Az így nyert anyaggal a leveseket és főzelékeket sűrítik, hogy ezáltal laktatóbb, kiadósabb ételt kapjunk. Ilyen egytál étel lehet a palócleves vagy a Jókai bableves, amelyek kenyérrel fogyasztva önmagunkban kiadós ebédet jelent.

A magyar konyhára a fentiek miatt jellemző a magas szénhidráttartalom, amely napjainkban a nyugatról özönlő "egészséges", alacsony kalóriatartalmú ételekkel áll szöges ellentétben. Épp ezért a magyar konyha is jelentős átalakuláson esett át az utóbbi évtizedekben, köszönhető a sok-sok gasztronómiával és egészséges életmóddal foglalkozó receptgyűjteményeknek és televíziós műsoroknak. Mivel a magyar konyhát alapvetően megváltoztatni nem lehet (hiszen a pörköltből nem hagyható kis a szalonna és a zsiradék, vagy a köretekből a burgonya vagy a galuska), ezért az számos téren egészült ki más-más alapanyagokkal, úgy, mint például a párolt és főtt zöldségek.

A magyar konyha jellemzője továbbá a kelt tésztából készült sütemények és pékáruk, valamint a tojás felhasználásával készült száraztészták is. A palacsinták, rétesek, az aranygaluska, a fánk el sem képzelhető ezek nélkül.

A magyar ételek bár nem feltétlen az egészséges táplálkozás mintapéldái, mégis az egyik legváltozatosabbak a világon, mind íz-világra, mind sokféleségére való tekintettel. A magyar ételek jó ízűek, változatosak és érdekesek, amelyeket e lap keretein belül próbálunk meg minél szélesebb körben bemutatni a magyar konyha iránt érdeklődőnek.

 

 

  Alapanyagok

A magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé magas kalóriatartalma miatt. A legismertebb magyar nemzeti ételek a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, paprikás krumpli, disznótoros, bableves és túrós csusza.

Kolbász
   

A kolbász tisztára mosott disznóbélbe vagy műbélbe töltött, apróra vágott vagy darált húsból és szalonnából készült, sóval, általában fűszerpaprikával és egyéb fűszerekkel készült húskészítmény. A kolbászfélék füstöléssel történő tartósítása régi élelmiszer-technológiai eljárás, amely Európa legtöbb részén elterjedt, szerves része az európai konyhának.

 

Tejföl
   

A tejföl vagy tejfel csontfehér színű, feldolgozástól függően kesernyés vagy savanykás ízű, homogén, sűrűn folyós tejkészítmény. A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) szerint: "A tejföl tejből, tejszín vagy vaj hozzáadásával, homogénezéssel és tejsavbaktérium-színtenyészettel végzett, alvasztással készült savanyú tejszín."

 
Paprikakrém
   

A paprikakrém a magyar konyha egyik legfontosabb fűszere, amely lehet édes, csípős, durva vagy finom, krémszerű, sós ízű termék. A paprikakrém az egész paprika megdarálásával készített, sóval tartósított, sűrű állományú ételízesítő, amelyben a magok és a paprikahús jól felismerhető.

 
Erős paprika
   

A magyar konyha jellegzetes fűszernövénye Dél-Amerikából származik. Bár Ázsiában is elég korán elterjedt, Európába mégis Kolumbusz idején, Amerikából érkezett. A csöves fűszerpaprika nálunk csak 1560 tájékán jelent meg vörös törökbors, tatárkabors, pogány bors néven, és további kétszáz évnek kellett eltelnie a darált paprika felbukkanásáig.   

 
Fűszerpaprika
   

A fűszerpaprika a paprika nevű növényből - szárítás és őrlés útján - készült finomra őrölt por, amely a magyar konyha jellegzetes fűszere, a magyar ételek egyik állandó alapanyaga. A fűszerpaprikát más országok is használják, de csupán a magyar konyhára volt olyan befolyással, hogy e nélkül a magyar konyha szinte elképzelhetetlen. Konyhatechnikai alkalmazása - zsírban oldódó, természetes színezéktartalma, íz- és aromakomponensei, valamint növényiolaj-tartalma miatt - elsősorban az állati és növényi zsiradék felhasználásával készült ételekben jellemző. Fűszerező tulajdonságát (a csípős változat kivételével) csak nagyobb mennyiségben felhasználva fejti ki. A kalocsai fűszerpaprika védett eredetmegnevezésként való bejegyeztetése folyamatban van, a megnevezés jelenleg a Lisszaboni Megállapodás alapján élvez védelmet a világ 17 országában.  

 

 

 


 

 

Ajánlott cikkek

 

 

 

 

 

  Előételek

Az előétel az étkezés elején fogyasztott kisebb étvágygerjesztő fogás. Bár milyen könnyen emészthető, étvágy felkeltő ételből lehet előétel, melyet általában kisebb adagokban tálalnak, mint a főételeket. Különösen alkalmasak arra, hogy egyedi finomságokkal tarkítsuk az ételsort, de egy-egy drágább, különlegesebb, ínycsiklandozó falatot csempésszünk a menübe.

Levesek

A levesek legáltalánosabban fehér- és barnalevesekre oszthatjuk fel. A fehérlevesek sűrítés nélkül készülnek (húsleves, erőleves, csontleves), a barnalevesek pedig sűrítéssel.

A levesek között a marhahúsból készült húsleves a legfinomabb, s ez a magyar konyha legelterjedtebb levese is. A jó húsleves 1 kiló húst, petrezselymet, sárgarépát, egy kis zellert és karalábét, 3-4 db fokhagymát és vöröshagymát tartalmaz. 3-4 órát főzik, s helyenként tésztát is kifőznek hozzá.

Magyar leves-kultúránk bővelkedik a gazdag, tartalmas, fűszeres, egytálételként is fogyasztható levesekben (gulyásleves, halászlé, Jókai bableves), melyek nem utolsó sorban a világgal is megkedveltették a magyar gasztronómiát. Alapjuk az ízletes húsleves, amelyet gazdagon sűrítenek zöldségekkel (burgonyával, babbal, sárgarépával, fehérrépával), hússal és jellegzetes, intenzív fűszerezéssel. Ezen levesek nem tartoznak a csupán étvágygerjesztésre szánt előételek közé, hanem bőséges tartalmuk miatt helyettesíthetnek akár egy ebédet is.

Babgulyás
    

A babgulyás a gulyásleveshez hasonlóan a magyarok egyik kedvenc étele. A különbség a babban mutatkozik meg, valamint abban, hogy  a babgulyást vörösborosan és ecetesen is elkészíthetjük, tehetünk bele füstölt csülköt, s mikor készen van, tejföllel tehetjük zamatosabbá.

 
Betyárleves
    

A betyárleves a magyar konyha egyik legváltozatosabb tartalmú, ízletes, zamatos és kiadós étele, többféle hússal és zöldséggel készítve. Összetevőinek széles választéka miatt neve tájegységenként változik, így létezik bakonyi, mátrai, alföldi és erdélyi betyárleves. A betyárleves pontos eredetét homály fedi, de nagy valószínűséggel a betyárok életmódjával kapcsolatos.

 
Csülkös bableves savanyú káposztával
    

A csülkös bableves a magyar konyha - és a kerti bulik - egyik kedvence: a füstölt hús különleges ízt ad az ételnek, emellett laktató is, így nem szükséges utána második fogás. Számos változata ismert; valaki ecettel, valaki tejföllel ízesíti, de népszerű a savanyú káposztával készült csülkös bableves is, amit e recept keretén belül most mi is kipróbáltunk.

 
Gulyásleves
    

A magyarok egyik legjellegzetesebb és legkedveltebb étke, amelyért nemcsak itthon, de külföldön is rajonganak: a gulyáslevest kifejezetten magyar ételkülönlegességként ismerik világszerte, s valóságos nemzeti jelképpé vált. A gulyáslevest nagyon sokféle módon lehet el készíteni, és minden változatnak megvannak a maga rajongói. Nem csak marha, de mindenféle húsból is elkészíthető, sőt készíthetjük pörköltből is.

 
Halászlé
    

A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. 1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját.

 
Húsleves
    

A húsleves a mai magyar konyha általánosan ismert vasárnapi és ünnepnapi étele, a lakodalmi vacsora első fogása. Készülhet marha-, sertés-, kacsa-, kakas- vagy tyúkhúsból. Teljesen különálló íz-világot képviselnek a füstölt húsból készült levesek. Elkészítése egyszerű, s számtalan változata ismert.

 
Jókai bableves
    

Ez a magyaros leves kitűnő egytálétel lehet egy jó lángossal, vagy pogácsával együtt. A babtól, csülöktől és kolbásztól sűrű levestől biztosan jól lakik az ember, főleg, ha kenyérrel eszi. A csipetke már csak hab a tortán hozzá. A legfinomabb bablevesek egyike.

 
Laskagomba leves 1.
    

A laskagomba leves hazánkban ugyan nem a legelterjedtebb gombaleves-fajta, de a már-már unalomig ismert csiperkével szemben különálló íz-világa miatt egyre inkább kezdi meghódítani a magyar konyhákat. Hatalmasra növő leveleiből kiadósabb és változatosabb étel készíthető, mint a csiperkéből, emellett a feldolgozása is jóval egyszerűbb.

 
Laskagomba leves 2.
    

E leves az egyszerű laskagomba leves kalóriadúsabb és fűszeresebb változata, amely zsírtartalma miatt nem ajánlott a fogyókúrázók számára. A leves az egyszerű hozzávalókon kívül szalonnát, kolbászt, tarját és tejfölt is tartalmaz, valamint több majorannát és egy kis erős paprikát is.

 
Palócleves
    

A palócleves a magyar konyha egyik érdekessége: összetevői miatt - mint a fűszerpaprika, a hús és a zöldbab - e leves lehet akár zöldbableves, paprikás vagy gulyásleves is. Mivel a palócok eredetét nem ismerjük, ezért valószínű, hogy egyes keveredett népcsoportok étkeinek alapanyaga tevődik össze ebben a rendkívül laktató levesben.

 
Savanyú káposzta leves
    

Ahány recept, annyiféle savanyú káposzta leves létezik. Mi az egyszerű, hagyományos magyar savanyú káposzta levest mutatjuk be, amelyben se tárkony, se fűszerpaprika, se kömény, se leveskocka nem fordul elő. Elkészítése nagyjából másfél óra.

 

Folytatjuk!

 

  

Kocsonya
    

A kocsonya egy hagyományos, minden európai nép konyhájában fellelhető hideg étel. Magyarországon általában télen készítik, mert az ablakba kirakva, a hideg levegőn hamar megszilárdul.

 

Folytatjuk!

 

 

 

 

  Főételek

Nemzetközileg a gulyás, a paprikás, a pörkölt és a lecsó a legismertebb magyar főétel. Egyéb jellegzetes főételek: rakott krumpli, paprikás krumpli, rakott káposzta, töltött paprika, töltött káposzta, Székely káposzta, rizseshús, vadpörköltek, vadas szelet, rostélyos, fatényéros. Tájjellegű ételek a kolozsvári káposzta, lucskoskáposzta, hagymáscsülök, slambuc, puliszka, görhe, ganca, göcseji gombástekercs. A húsételeket kísérő köret leggyakrabban burgonya (sültkrumpli, krumplipüré, petrezselymes burgonya), rizs, rizi-bizi vagy tészta (tarhonya, nokedli). A főételek mellé rendszerint savanyúságot (csalamádé, erős paprika, almapaprika, ecetes dinnye, zöldparadicsom) fogyasztunk.

A főételeknek tulajdonképp három csoportja létezik: a pörkölt alapúak, a főzelékek és a tésztás ételek.

Pörköltök

A magyarosnak tartott ételek zöme lédús és paprikás jellegű. A pörkölt például egy ilyen étel. A pörkölt nevét jellegzetes alföldi pásztorételként, parasztételként egykorú szerzők az 1780-as évektől folyamatosan megemlítették és sajátos vonásának tartották, hogy paprikával készült.

De ide tartoznak azok az ételek is, amelyeknek pörkölt az alapjuk, azaz zsiradékon, hagymát dinsztelve és fűszerezve készülnek el. A paprikával készült és a magyarországi gasztronómiában tipikusnak tekinthető pörkölt ismertsége és népszerűsége az Alföldön megrekedt és nem is terjedt tovább a legközvetlenebb magyar területek kivételével, ezért tipikusan magyar ételnek mondható.

Csirkepörkölt
    

Valószínűleg az egyik legtöbbször elkészített vasárnapi étek, amely a magyar konyha egyik gyöngyszeme. Készíthetjük aprólékból, egész csirkéből, de az igazi ízt az otthon nevelt és levágott csirkéből készítve kapjuk meg.

 
Csirkepörkölt
    

A gombapaprikást vagy ismertebb nevén gombapörköltet sokféleképpen elkészíthetjük. A magyarosabb gombás ragut hagymával és őrölt paprikával készítik, viszont aki a tejszínesebb ízek nagy kedvelője, az készítheti ezt az ételt tejszínnel is. Mindkét variáció közkedvelt étek.

 
Horányi jecenye
    

A Horányi jecenye eredendően nem magyar étel, hanem a felvidéki Jecenye nevű településről hozta magával egy tót kereskedő valamikor a XVII. század végén. Hogy ki honosította meg a Szentendrei-szigeten, azt nem tudjuk, de alapanyagait figyelembe véve, azon erős magyar hatás érzékelhető. Az étel maga nagyon egyszerű és mintegy fél óra alatt elkészíthető.

 
Laskagomba pörkölt
    

A laskagombából készült pörkölt ugyanúgy készül, mint a hagyományos gombapörkölt vagy gombapaprikás, a különbség csupán az, hogy a legvégén nem adunk hozzá tejfölös habarást. Természetesen ahány ház, annyi szokás: bármit is tegyünk hozzá azokból az elemekből, amik a "paprikás" fundamentumába tartoznak, a laskagomba miatt egy kicsivel mégiscsak különlegesebb étket kapunk.

 
Marhapörkölt
    

Nem valami könnyed, mégis nyári ételnek tekintjük a marhapörköltet. Már csak azért is nyári, mert kovászos uborkával kell tálalni, az alapjához pedig a legjobb a friss, harsogó paprika, és az ízzel és színnel rendelkező paradicsom.

 
Pacalpörkölt
    

A pacal a szarvasmarha tisztított, csíkokra vágott gyomra. Számos finom étel alapja, a magyar konyha jellegzetes alkotóeleme, de más országokban is előszeretettel fogyasztják.

 
Paprikás csirke
    

A paprikás csirke vagy csirkepaprikás a paprikásfélék közé tartozó magyar nemzeti étel. Nem keverendő össze a csirkepörkölttel, hiszen az tejföl nélkül készül. A legnépszerűbb magyar ételek egyike, hungarikum, mert megvan benne minden, ami a magyar konyhát jellemzi: fűszerpaprika, bors, vöröshagyma, fokhagyma, zöldpaprika, paradicsom, tejföl, hús.

 
Paprikás krumpli
    

A paprikás krumpli a magyar konyha egyik legnépszerűbb étele. Olcsóssága és egyszerűsége által mindenki konyhájára kerülhet egy ízletes, laktató ebéd. Az alábbi fényképalbumban egy kerti bográcsozás alkalmával készült paprikás krumplit mutatunk be :)

 
Rakott káposzta
    

A rakott káposzta a benne lévő összetevők gazdag választéka miatt rendkívül finom magyar étel. Számtalan változata ismert, de mi az egyszerű elkészítést mutatjuk be. Tejföllel az ízét még pikánsabbá tehetjük.

 
Rakott krumpli
    

A rakott krumpli a magyar konyha egyik kalóriadús és laktató étele, amely viszonylag olcsón és egyszerűen elkészíthető. Mivel szinte valamennyi zsíros és szénhidrátban gazdag alapanyag megtalálható benne, ezért a tudatosan táplálkozó embereknek nem ajánljuk: néhány adag étel elfogyasztása esetén is látványos testsúlygyarapodás várható.

 
Székelykáposzta
    

A székelykáposzta a magyar konyha egyik jellegzetes és közkedvelt étele, amely nem csak tápláló, de nagyon könnyen elkészíthető. Valószínűleg nincs olyan magyar, aki ne szeretné, ugyanakkor a külföldiek számára is az egyik kötelezően megkóstolandó étel. Épp ezért a magyar éttermek és kifőzdék étlapján is megtalálható.

 
Töltött káposzta
    

A töltött káposzta a magyar konyha egyik jellegzetes téli étele. Megtalálható a román ételek között is sarmale (a török sarmak szóból) vagy kicsinyítő képzővel sărmăluţe néven, de az erdélyi szászoknál is ez volt a régi céh-ünnepek és a szomszédság-napok fő fogása.

 

Folytatjuk! 

 

Sültek

A sült ételek lényege, hogy nem fazékban, hanem sütőben vagy nyílt tűzön készülnek és magas szénhidráttartalmúak, valamint szilárd állapotú köretet fogyasztanak mellé (mint például főtt vagy sült burgonyát, rizst) és savanyúságot.

Hurka
    

A hurka a magyar konyha közkedvelt étke, s három fajtája közismert: a véres hurka,  májas hurka és a kolbász, mely utóbbi ugyan nem hurka-féle, de formája miatt és mert ugyanúgy disznóbélbe töltik, mint társait, a hurkákkal együtt árusítják.

 

  

 

Tészták

A magyar konyha ugyan nem bővelkedik tésztás ételekben, viszont rendkívül népszerűek egyszerűségük, olcsósságuk és elkészítésük rövid időtartalma miatt. A sós tészták - mint a káposztás vagy sonkás kocka - a főételek befejező fogásként a magyar konyhára jellemző. Ezeket az ételeket nem második főételként, hanem a pörköltök vagy főzelékek helyett fogyasztjuk. Ide tartoznak még a burgonyatésztából készült különféle, gyümölccsel vagy lekvárral töltött gombócok is.

Túrós csusza
    

A túrós csusza hagyományos magyar étel. Egyszerű, olcsó, finom és rendkívül laktató! Elkészítéséhez főtt tészta, tehéntúró, és apróra vágott sült szalonna, valamint tejföl szükséges. Egyes vidékeken kaporral megszórva szeretik.

 

 

 

Főzelékek

A főzelékek zöldségekből készült főfogások, amit Magyarországon nem köretként kínálnak, hanem magában. Szinte bármiből készülhet, például burgonya, spenót, tök, zöldbab, bab, káposzta, kelkáposzta, lencse, sárgaborsó, vagy ritkábban brokkoli, karfiol, kukorica stb. Tálalásakor fasírttal, sült- vagy rántott húsokkal, sült kolbásszal, tükörtojással, ún. "feltéttel" tálalnak.

Ilyen értelemben vett főzeléket csak a magyarok készítenek, más népek a főzeléknövényeket leginkább köretként (párolva, grillezve), vagy salátaként fogyasztják. Energia- és fehérjetartalmuk alacsony, zsírtartalmuk gyakorlatilag nincsen, viszont vitamin és rostanyaguk jelentős!

A főzelékek általában úgy készülnek, hogy sós lében megfőzik a zöldséget, a levet besűrítik, majd sóval és fűszerekkel ízesítik. A sűrítés történhet habarással és rántással, illetve saját levének elfőzésével.

Legismertebbek a Babfőzelék, borsófőzelék, káposztafőzelék, krumplifőzelék, lencsefőzelék, répafőzelék, tökfőzelék, sárgaborsó főzelék, spenót, sóska és a zöldbabfőzelék.

Bővebben lásd: Főzelékek

 

 

 

  Desszertek

Az édességek között jellegzetesek a torták (pl. dobostorta), krémesek, a rétes (tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, cseresznyés, mákos, túrós, tökös, káposztás, parasztrétes (tojásos)és egy, elsősorban az Őrségben ismert változat, a tökös-mákos), pite, túrógombóc, mákos guba, somlói galuska, gesztenyepüré, szentjánoskenyeres ganca, görhe.

Dobos torta
    

A dobostorta egy világhírű magyar édesség; megalkotója Dobos C. József (1847-1924) híres pesti cukrászmester volt. Amikor 1884-ben elkészítette a róla elnevezett édességet célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad.

 
Palacsinta
    

A palacsinta folyékony tésztából készített, serpenyőben mindkét oldalán megsütött lapos, lepény-szerű étel. Összetevői aszerint különbözőek, hogy melyik országban készítik. Alapvetően liszt, tojás, só, és/vagy cukor, valamint víz, vagy tej felhasználásával készített folyékony tészta, melyet serpenyőbe vékonyan kiöntve megsütnek.

 
Rétes
    

A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, amely igen lágyra hagyott gyúrt tésztából készül. Feltehetőleg a XVI. században török hatásra honosodott meg; elődje a Balkánon ma is létező baklava lehetett.

 
Csöröge
    

Hamarosan!

 
Öhöm
    

Hamarosan!

 

 

 

 

 

 

 

  Híres magyar ételek
Gulyásleves
    

A magyarok egyik legjellegzetesebb és legkedveltebb étke, amelyért nemcsak itthon, de külföldön is rajonganak: a gulyáslevest kifejezetten magyar ételkülönlegességként ismerik világszerte, s valóságos nemzeti jelképpé vált. A gulyáslevest nagyon sokféle módon lehet el készíteni, és minden változatnak megvannak a maga rajongói. Nem csak marha, de mindenféle húsból is elkészíthető, sőt készíthetjük pörköltből is.

 
Lángos
   

A lángos a magyar konyha hagyományos, lágy kelt tésztából sült lepénye. Egyes feltételezések szerint a lángos a török hódoltság idején került a magyar konyhákba. Otthon is készíthető, de főként piacokon, vagy gyorsbüfékben árulják. Többféle ízesítéssel kínálják, legjellemzőbb a fokhagymás-mártás, a sajtos, a tejfölös, a sajtos-tejfölös, kolbászos, Békéscsaba környékén a brindzás kivitel.

 
Lecsó
   

A lecsó a hagyományos, nagy magyar ételklasszikusok közé tartozik, és általában főfogásként szokták tálalni. Rengeteg fajtája van, a tojásostól egészen a rizsesig, de mindegyikben megtalálható a vöröshagyma, zöldpaprika és a paradicsom, mint alapvető összetevők. Készítenek lecsós ételeket is: ezek tálalásakor a főtt rizs vagy burgonya tetejére kerül a húsféleség és ezt öntik le lecsóval.

 
 





 

 

 

 

 

  Alapanyagok házilag

Ételeink alapanyagait nem csak a boltokban szerezhetjük be, de elkészíthetjük házilag is, amely így nem csak olcsóbb, de finomabb és garantáltan adalékanyag mentes is lesz! Az alábbiakban néhány olyan élelmiszert mutatunk be, amelyet házilag készítettünk el.

Savanyú káposzta házilag
   

A savanyú káposzta a magyar ételek egyik fő alapanyaga, emellett C-vitamin-tartalma igen magas: 100 gramm káposzta megközelítőleg 20 milligrammot tartalmaz. Tartalmaz még B1-vitamint, karotint, foszfort, kalciumot, káliumot, magnéziumot és nátriumot is, amelyeket savanyítás után is megőriz. A nyers káposzta és annak leve erősíti a bélflórát és segíti az emésztést.

 

Laskagomba-termőblokk
   

A laskagomba az egyik legegészségesebb gombafajta. Alkalmazható keringési zavarokra és koleszterincsökkentésre. Fogyasztása jóllakottság érzettet kelt, viszont szénhidrát-, zsír-, és kalóriaszegény táplálék. Sokoldalú felhasználási lehetőségei és kellemes íze miatt otthoni termesztése mindennapi ételt adhat számunkra. A házilag termeszthető laskagomba előállítását a boltokban is kapható dobozos gombatermesztő doboz által mutatjuk be az alábbiakban.

 

Csiperkegomba-termődoboz
   

A csiperkegomba az egyik legnépszerűbb gombafajta az európai konyhákban, így Magyarországon is. Alacsony energiatartalma mellett rendkívül gazdag ásványi anyagokban, nyomelemekben és vitaminokban (B-, D- és K-vitamin). Mivel alacsony a nátriumtartalma, a termesztett csiperkét bátran használhatjuk a sószegény étrendekben. A házilag termeszthető csiperkegomba előállítását a boltokban is kapható dobozos gombatermesztő doboz által mutatjuk be az alábbiakban.

 

Folytatjuk!

 

 

 

 

  Hozzászólás