HIRDETÉS

Magyar hagyomány
       Nemzeti tradíciók és népszokások

Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ősei hagyományait) alapján. A hagyományok az adott társadalom értékrendjét, világszemléletét tükrözik. A hagyományok nem mindig racionálisak, sokszor nem állják ki a tudomány próbáját. A hagyományok szerint élő társadalom a hagyományos társadalom.


HIRDETÉS

Speciális értelemben a tradicionalitás névvel jelölt szellemi áramlat tradíció-felfogását jelentő kifejezés. Ekkor - a jobb elkülöníthetőség érdekében - nagybetűvel írandó (Hagyomány).

Bogrács
   

A bogrács egy szabadtűzi főzőedény, amely hagyományosan a magyar tábori főzés egyik kelléke. Jellemzői, hogy különböző űrtartalmú és alakú, felfelé szélesedő nyílású, s egy nagy drótfüllel függeszthető fel a tűz fölé. A bográcsban készült ételek íze finomabb lesz a konyhában készültekével, s ezen ételek készítéséhez olyan közösségi tevékenységek kapcsolódnak, amelyben az egész család is részt vehet.

 
Busójárás
   

A busójárás mohácsi farsangi népszokás. Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.   

 
Huszár
   

A huszár magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem katonája. A huszár, mint lovas katona neve 1458-ra, Hunyadi Mátyás korába nyúlik vissza, mikor a magyar király rendelkezése szerint húsz telkenként egy lovas katona kiállítására kötelezte alattvalóit.

 
Íjászat
   

A középkor eleji magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja az elhíresült középkori fohász is: "A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!".

 
Korona
   

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a XII. századtól napjainkig. A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona.

 
Rovásírás
   

A székely-magyar rovásírás vagy magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a székelyek és a magyarok is használtak a latin írás előtt/mellett. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni.

 
Turul
   

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Az elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus) vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara.

 

 

 

 

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek