HIRDETÉS

Hungaricum
       Magyaros dolgok

A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is.


HIRDETÉS

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-el lépett hatályba pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak: „Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság erdményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungárium Bizottság hungárikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum”.

Magyar ételek, gasztronómia
    

A magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és a sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. A legismertebb magyar nemzeti ételek a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, a paprikás krumpli, disznótoros, bableves, túrós csusza és a lángos.    

 
Magyar italok
    

Ahogy minden más népnek, úgy a magyaroknak is megvannak a maga nemzeti italai, amelyek hosszú évszázadok alatt váltak kultikus illetve hagyományos termékké. Az alábbiakban bemutatjuk a legjelentősebb magyar nemzeti italokat; ezen italok listája még nem teljes, így folyamatos bővítése várható!

 
Magyar hagyomány
    

Hagyomány alatt általában az elődök örökségéből azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékről nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés alapján. A hagyományok az adott társadalom értékrendjét, világszemléletét tükrözik.

 
Magyar állatok
    

A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva szorosan kötődött az állattartáshoz. Számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él Magyar-ország területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik. Ilyenek például a világhírű szürke marha, a mangalica disznó, vagy a roppant népszerű puli és vizsla kutyáink.

 
Magyar termékek
    

Hajdanán a magyar élelmiszer-termékek megbízható árunak számítottak a piacon, de napjainkra ez a vélekedés sok esetben már nem érvényes. Az alábbi oldal nem kíván belemenni a részletekbe, csupán olyan termékeket ajánl, amelyek magyar alapanyagokból és magyar munkaerős felhasználásával készültek, s valamilyen módon ajánlható nem csak a turistáknak, de a mindennapos használatra is.

 
Magyar zene
    

A modern zenetudomány összehasonlító vizsgálatai azt mutatják, hogy a magyar zene eredetét illetően Belső-Ázsia népeinek népzenéjéhez, későbbi fejlődését tekintve pedig Európa különböző népzenei és klasszikus zenei hagyományhoz kapcsolódik. Erre épült az a magyar klasszikus zenei kultúra, amit a 18-20. századi európai zeneművészet is számon tart.

 
Magyar film
    

Számos olyan magyar készítésű film került a mozikba, amely nem csak hazai, de külföldi sikereket is elért. Ezek közül válogattunk össze néhányat...

 

 


 

Magyar termék

2013. szeptembertől lépett életbe a magyartermék-rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végleg egységesítették a megjelöléseket, ezentúl három új logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken. A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők.

Mostantól bünteti a hatóság, ha a gyártó, termelő jogszerűtlenül használja a magyar termékek megjelölésére szolgáló védjegyeket.

A magyar termék rendeletben meghatározott 3 megnevezés - magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék, - valamelyikének feltüntetésével a fogyasztó információt kaphat a termék összetevőinek eredetére, vagyis hogy azok ki­zá­ró­lag vagy rész­ben szár­maz­nak Ma­gyar­or­szág­ról, vagy csak a fel­dol­go­zás tör­tént Ma­gyar­or­szá­gon.

A magyar termék minősítést vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítást kizárólag akkor tün­tet­he­ti fel az élelmiszervállalkozó az árun, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott kritériumoknak.

Más szabályozás vonatkozik az élelmiszerekre és a nem élelmiszer termékekre. Az élelmiszerek esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelete értelmében három védjegy-kategóriát vezettek be:

Az egyéb, nem élelmiszer termékek esetében is ugyanez a három védjegy került megkülönböztetésre, a feltételrendszer igazodik az élelmiszerek szabályozásához, de figyelembe veszi az ágazat sajátosságait.

A rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők, viszont számítaniuk kell arra, hogy a hatóságok (a NÉBIH, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH) ellenőrei folyamatosan vizsgálják a megjelölés hitelességét, és bírságolnak, ha az nem felel meg a valóságnak. A gyártóknak azért érheti meg csatlakozni, mert - a kutatások szerint - a fogyasztó a terméken található jelölések alapján tájékozódik, például az áru származási helyéről.

A Nielsen piackutató vállalat korábbi felmérése szerint a hazai fogyasztók mintegy háromnegyede részesíti előnyben a magyar terméket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál. Legtöbbjük döntését a jó minőség, a termék egészséges volta, valamint megbízható alapanyaga befolyásolja.

Az egyes élelmiszerfajtákat tekintve a magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76), tej (72), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor (62), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), méz és lekvár (53). Utánuk a sorrend: tészta, ásványvíz, fagyasztott zöldség és gyümölcs, étolaj, gyümölcslé és szénsavas üdítőital, margarin és vaj, édes keksz, konzerv és dobozos étel, csokoládé, sör.

2013-ban a csabai kolbásszal, a hízott libából előállított termékekkel, a tokaji aszúval és a Béres-cseppel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét a Hungarikum Bizottság keddi, székesfehérvári ülésén. A testület kiválasztotta a hungarikum tanúsító védjegy nyertes grafikai pályázatát is.

A magyarság kiemelkedő termékeit tartalmazó Hungarikumok Gyűjteménye mellett a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is bővült. Az értéktárba felvették Puskás Ferenc életművét, a szikvizet, a KÜRT adatmentést, a magyar operettet, és a fröccsöt – jelentette be a bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke.

A bizottság kiválasztotta a hungarikum tanúsító védjegy megalkotására kiírt pályázat nyertesét, akinek alkotása a jövőben védjegyként fog szolgálni. A védjegy a magyarság csúcsteljesítményeit, a Kárpát-medencében töltött 1100 évet és a magyar alkotásokat képviseli. Továbbá segít a hungarikumok megismertetésében és megjelölésében is – fogalmazott a miniszter.

Fazekas Sándor elmondta: az új hungarikumok kiválasztása előtt a beérkezett pályázatokat, javaslatokat a szakbizottságok véleményezték, és azokat tárták a bizottság elé, amelyek megfeleltek a hungarikumok kritériumainak. A négy új hungarikummal együtt a gyűjtemény immár húsz tagot számlál.

Horváth Zsolt értéktár-koordinációs megbízott jelezte, az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek a megyei értéktárak, és az értéktárbizottságok is működnek. A feltáró munkát segíti a Hungarikum Klub mozgalom is, ahol magánszemélyek, baráti társaságok és civil szervezetek kutatják az értékeket, és a helyi és a megyei értéktárba vagy a hungarikumok gyűjteményébe delegálják ezeket – tette hozzá.

Gyaraky Zoltán, a bizottság titkára elmondta, hogy a tavasszal meghirdetett védjegy pályázatra mintegy 370 pályamű érkezett. A többszintű szűrést követően nyolc került a Hungarikum Bizottság elé. Ezek közül választották ki a nyertest, aki a „Szent Korona 1000” jeligével pályázott. A védjegyet a védjegyszabályzat elfogadását követően vezetik be.

A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszergazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka, a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagítja a hungarikumok körét.

VM Sajtóiroda

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek