HIRDETÉS

Budapest neve
      

Budapestet a reformkor óta nevezik ezen a néven, bár régebben a Pest-Buda címmel illették. Ennek legfőbb oka Pest területi előnye, illetve annak sokkal inkább magyarlakta mivolta volt. 1873-ban választották a Budapest nevet a három egyesített településnek (lásd: Pest, Buda, Óbuda egyesítése). Azonban a két városrész nevének érdekes az eredete.


HIRDETÉS

Buda
A Buda név eredetileg éppen Aquincumot jelölte, igazából a Budai Vár megépítése után – mely az 'Újbuda' volt – kezdték el Óbudának hívni. A középkori leírások szerint a helység Attila, a hun király testvéréről, Bledáról (ami ugyanaz, mint a Buda) kapta a nevét.

Német neve Ofen, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan „kemencét” jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan „barlang, üreg” jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

A Földrajzi nevek etimológiai szótárának szerzője szerint, a Buda valóban személynév lehetett, azonban Rupp Jakab Buda-Pest és környékének helyrajzi története (1868) című könyvében azt állítja, hogy már az ókorban Budának, pontosabban Vodának hívták a helyet. Ugyanis a régi rómaiakkal kapcsolatban álltak már szláv törzsek, és az Aquincum nevében rejlő „aqua” szó jelentése 'víz', ami szlávul 'voda'. A szerző szerint innen származik a későbbi Buda szó.

Pest
Pest nevének eredete valószínűleg az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz II. századi Bevezetés a föld feltérképezésébe (Geógraphiké hüphégészisz) című művében ugyanis Pesszion név található.

Más magyarázatok szerint eredete a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent. A Gellért-hegy gyomrában pedig nagy hévizes barlang található, melynek a kijárata ma már be van falazva, azonban egykor nyitott volt, és a barlang mélyéből a Dunába folyó forró víz a környék fő látványosságának számított.

Más vélemény szerint a pest szó a mai Gellért-hegy és Várhegy közötti, ma Tabánnak hívott területen, az akkori szlávok által folytatott cserép- és téglaégető-ipar kemencéire utalt. A régi magyar nyelvben valóban a kemencét nevezték „pestnek”, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható.

A szó számos szóösszetételbe került bele. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy neve Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő neve pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település is a nevét.

 

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!