HIRDETÉS

Budapest zászlaja
      

Tarlós István főpolgármester 2011. év márciusában jelezte, hogy a Főváros vezetése meg kívánja változtatni Budapest addig használatos zászlaját, amelyhez a Fővárosi Önkormányzat döntésére volt szükség. 2011. június 22-én a Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel, 21 igen és 2 nem szavazattal elfogadta Budapest új zászlaját. 


HIRDETÉS

A piros-sárga-kék színű régi lobogót rendszerint a hozzá hasonló színű kék-sárga-piros Románi nemzeti lobogójával tévesztették össze nem csak a külföldiek, de sok magyar, illetve budapesti lakos is. Mindkét lobogó színösszeállítása a kék, sárga és a piros. Az új lobogó fehér színű, nemzeti színekből álló (piros-zöld), befelé mutató farkasfogazattal szegélyezett zászló, közepén a Budapest jelenleg is használatos címérével.


Budapest jelenlegi zászlaja
(2011. augusztus 14-től)

Az 1848-49-es hadi zászló

Budapest új zászlaja erősen hasonlít az 1848-49-es magyar szabadságharcban a Honvéd seregek által használt zászlóhoz, valamint Magyarország hadizászlójának szín- és formavilágához, amely szintén fehér alapon piros-zöld farkasfogazattal volt díszítve, közepén az akkori magyar címerrel.


Budapest zászlaja a Margit hídon 2012-ben (kép: Varga Máté)

 

Budapest régi zászlaja

A főváros régi lobogójának tervét - az egységes Budapest címerével együtt - 1873. május 29-én fogadta el az akkor született Főváros közgyűlése, melyet az uralkodó, I. Ferenc József magyar király 1873. szeptember 21-én erősített meg.

 


Budapest régi zászlaja
(1873. május 29. - 2011. augusztus 14. között)

Budapest főváros zászlójának színe már születése pillanatában viták forrásává vált, ugyanis a képviselők helytelenítették, hogy a pesti címer szerepel a felső mezőben, hogy Buda középkori címeréből kiemelték az oroszlánt, s azt egyszerű címertartóvá "fokozták le", valamint sérelmezték, hogy Óbudát csak egy kapu jelképezi, sőt, helytelen a Duna szerepeltetése is, mert a folyó nem összeköti, hanem szétválasztja a két várost.

A végül elfogadott és 2011. augusztusáig használt zászló érdekes módon nagyon hasonlított Románia zászlajához, legalábbis a színösszeállításában, ugyanis mindkettőn a kék, sárga, piros található. Azonban amíg a román zászlón függőlegesen vannak a csíkok és a színek a kék-sárga-piros sorrendben találhatóak, addig fővárosunk zászlaján vízszintesen voltak a sávok, és a színek sorrendje fentről lefelé piros-sárga-kék. Továbbá még egy lényegi különbség, Budapest régi zászlaján szerepelt a város címere is.

   


Budavár (az I. kerület) zászlaja

Buda zászlaja olyan Árpád-sávos zászló, amelyben az ezüst csíkokat arannyal helyettesítik. Ez ma az I. kerület zászlaja is.
 
Pest zászlaja sárga-kék, amiben a kék a Dunát, a sárga pedig a dunaparti homokot jelképezi (régen Pest híres volt a porviharairól, mivel az utcák akkoriban még nem voltak leburkolva). Ez ma az V. kerület zászlaja is.

Budapest zászlaja a kettő ötvözéséből jött létre az 1872-ik évi városegyesítési bizottmány döntése alapján.

 

A trikolor eredete  

A trikolór először a francia forradalom (1789) idején jelenik meg. A forradalmi tömeg a hármas szlogent – szabadság, egyenlőség, testvériség – színszimbólumban is kifejezte. Vannak kutatók, akik a régi Bourbon-címert elsöprő forradalom vérzivatarával hozták összefüggésbe a trikolór egyre gyakoribb fölbukkanását. Tény, hogy Napóleon katonái már a piros-fehér-kék lobogó alatt aratták győzelmeiket. Ha el is bukott Napóleon, a trikolór az éppen kialakuló nemzetállamok identitásának szimbóluma lett, s ma valamennyi európai nemzet büszkén lengeti háromszínű lobogóját.
 

De hogyan lett Budapest zászlaja piros-sárga-kék színű? Ehhez ismerni kell a középkori erdélyi fejedelemség címerét. Ez a címer évszázadok alatt sem változott, illetve csak a pajzs formája alakult át.

A balázsfalvi görög katolikus teológián ébredező román nemzeti szellem kezdettől fogva Erdély címerét választotta trikolórja példájának. 1848-ban, mikor a forradalmi magyar ifjúság tizenkettedik programpontjának – Erdély Magyarországgal való újraegyesülésének – megvalósítását tűzte ki, az erdélyi románság az ősi erdélyi címert mutatta fel ellenszegülésképpen. 

A piros-sárga-kék aztán csakhamar egységes román nemzeti trikolórrá avanzsált. Megjegyezni kívánom, hogy a hivatalos címer mellett az erdélyi magyarság mindvégig a magyar nemzeti színeket, a piros-fehér-zöldet tekintette nemzeti identitása szimbólumának. Hogy a forradalmi köztudatból mégsem veszett ki Erdély hármas jelképe, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Jókai Mór mellére Laborfalvi Róza ötszínű kokárdát tűzött. Piros-fehér-zöld-kék-sárga virított Jókai mellén, így is világgá kürtölve, hogy a forradalmi program tizenkettedik pontját ő fogalmazta meg Petőfivel!

1867-ben, mikor a kiegyezés nyomán végre megvalósult a tizenkét pont, Erdély visszatért az egységes magyar királyságba, az erős és szilárd székesfőváros fölveszi a dicső Erdély színeit, a piros-sárga-kéket. Azóta is viseli becsülettel, most már csak azért is, hogy örök mementó legyen: az ezeréves magyar Erdély színét viseli Budapest, nem a százötven éves román trikolórt!

Konkrét történelmi források utalnak arra, hogy már Kálti Márk Képes Krónikája iniciáléiban föltűnik a jellegzetesen magyar színkombináció. Eredete kétségtelenül az Árpád-dinasztia piros-fehér színében keresendő, utólag társult hozzá a természet színe, a zöld. Mátyás király idején már általános a használata és csak természetes, hogy 1848-ban a forradalom a magyar színt emelte nemzeti jelképpé.

Bereczki Károly

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!



Budapest új zászlaja