|
A komp
folyókon, tavakon, vagy tengeren történő átkelésre szolgáló
közlekedési eszköz, különleges hajó, amit személyek, állatok és
különböző járművek szállítására használnak. Folyókon kompot
legtöbbször ott használnak, ahol a forgalom nem teszi szükségessé
állandó híd megépítését vagy a híd építése nem gazdaságos. A
szállítási feladatnak megfelelően van: személyszállító komp,
teherkomp (elsősorban gépjárművek szállítására) és vasúti komp. A
rév folyókon, tavakon létesített védett kikötők, melyekben általában
a két part közötti átkelésekhez használt hajók, csónakok, kompok
kötnek ki. Itt folyik az áruk ki- és berakodása, és az utasok
felszállása is.
| |
Fényképalbum |
|
A török hódoltságból felszabadult Buda és Pest között megsemmisült a
korábban a törökök által épített és fenntartott hajóhíd. Ennek
helyettesítésére létesítettek repülőhidat (másodikként a pozsonyi
után) nem sokkal az ostromot követően először a mai
Erzsébet
híd, majd a
Lánchíd
helyén. Ez a repülőhíd 750 méter hosszú kötélre volt lehorgonyozva,
melyet hét ladik tartott a víz felszínén. A kötelet körülbelül a
Batthányi téri Szent Anna templom magasságában horgonyozták le a
Duna meder közepére. A komp maga két hajótest között ácsolt
fedélzetből állt, melyre 3-4 lovaskocsi és 300 utas is felfért. A
XVIII. század megnövekedett forgalmát a repülőhíd már nem tudta
ellátni, ezért ismét hajóhidat építettek a két város között, melyet
csak a Lánchíd megnyitása tett feleslegessé.
A Dunán Gombos és Erdőd között a vasútforgalmat 1910-ig gőzkomppal
bonyolították le. A vasúti sínpár egészen a Dunáig vezetett, a
mozdony a szerelvényt a Dunáig húzta, majd a vagonokat a kompra
vontatták. A gőzkomp egyszerre 5-8 vagont vihetett át a folyón,
attól függően, hogy nyitott személykocsikból vagy tehervagonokból
állt a szerelvény. A komp 6-8 perc alatt vitte át a vagonokat.
Folytatjuk!
|
HIRDETÉS
|
