HIRDETÉS

Budapest parkjai
       Zöldfelület

Budapest sajnos hiányt szenved megfelelő mennyiségű zöldfelületből, s ami van, az is alacsony minőségű, elhanyagolt. A város parkjaira jellemző a szürkeség, a járdák, sétányok kopottsága, a hiányzó és sérült utcabútorok (padok, asztalok) magas száma. Kevés a szökőkút, és kevés a parkok magas színvonalú vendéglátóhelyeinek száma. Az ország és a város pénztelenségét leginkább e parkokon keresztül szemlélhetjük igazán, s bár elindult már némi javulás, európai viszonylatban ez még mindig kevés és elhanyagolható. Az alábbiakban bemutatunk néhány nagyobb és ismertebb parkot, amely nagyjából átfogó képet ad Budapest zöldfelületeiből.


HIRDETÉS

Duna-dűlő
   

A Duna-dűlő a főváros XXI. kerületének keleti, Kis-Duna felöli határán fekszik. A hely valamikor zsombékos, ártéri erdős, homokos talajú terület volt, amit a dunai víz és a nyugat-keleti széljárások alakítottak. A homokos, buckás, egyenetlen, terméketlen talaj miatt régen elsősorban vadászterületként, a vizektől védett szállás- és búvóhelyként hasznosították, de napjainkra kedvelt sétáló, kirándulóhellyé vált.

 
Feneketlen-tó
   

A villányi út és Bartók Béla út között elterülő közel 1 hektár kiterjedésű, hosszúkás alakú tavacska egy hajdani téglagyári agyaggödörben keletkezett. Átlagos mélysége 4 méter, a legmélyebb helyen 5,4 méter. 1960-ban létesítették körülötte a 41 ezer négyzetméter területű szép parkot, a mai Frankfurt parkot játszótérrel, teniszpályával. Közelsége miatt népszerű pihenőhely.

 
Gellért-hegy
   

A Gellért-hegy a Duna partján álló, 235 méter magas kiemelkedés, melynek a Dunára néző meredek sziklafala Budapest képének egyik meghatározó eleme. A Gellért-hegy tetejéről kitűnő panoráma nyílik a város valamennyi pontjára, így a turisták számára az egyik elsődleges célpont. Bárhonnan könnyedén megközelíthető, ezért az egyik legalkalmasabb kikapcsolódást jelenthet az ide látogatók számára.

 
Hajógyári-sziget (Óbudai-sziget)
   

Déli végében működött az egykori óbudai Hajógyár, amelynek területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját. E palota még feltárásra vár. A sziget Területe 108 hektár, hossza 2750 méter, legnagyobb szélessége 500 méter. Területe nagyrészt elhagyatott, de itt rendezik meg évente a Sziget Fesztivált, amely Európa egyik leghíresebb zenei rendezvénye.

 
Lágymányosi-öböl (Kopaszi-gát)
   

A terület az 1800-as évek első felében a Duna egy szélesebb szakasza volt, ahol - a sekély sóderes meder miatt - gyakran torlódtak fel a jégtáblák, ezáltal eltorlaszolva a víz útját árvizeket okozva. Az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi és folyószabályozási céllal. Napjainkra a város egyik legigényesebb, bár egyelőre még nem annyira elhíresült pihenőhelye.

 
Margitsziget
   

A mai sziget több sziget fokozatos egyesüléséből jött létre. Mai formáját a Duna pesti szakaszának szabályozásakor, a XIX. század közepén nyerte. A szigeten már a rómaiak is erődítményt és villákat emeltek, majd a középkorban különböző szerzetesrendek építettek itt maguknak templomot és kolostort. Szépsége és közelsége miatt napjainkra Budapest legkedveltebb kirándulóhelye.

 
Népliget
   

A parkot az 1860-as években alakították ki. A városközponttól délkeletre 5 km hosszúságban 112 hektáron elterülő fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányai mentén szobrok, emlékművek sorakoznak. A Népliget egy részét az úgynevezett Centenáriumi park alkotja, amelyet a két városrész, Pest és Buda egyesítésének 100 éves jubileumára létesítettek.

 
Népsziget
   

A nagyjából két kilométer hosszú és 200 méter széles földnyelv, illetve a mögötte hullámzó Újpesti öböl igen régóta a fővárosi vízi élet egyik központja. 1858-63 között itt alakították ki a főváros téli kikötőjét és hajójavító műhelyét, ahol mintegy 600 vízi járművet lehetett átteleltetni. Jelenleg a környéken lakosságának kedvelt kiránduló és szabadvízi fürdőhelye.

 
Normafa
   

A Normafa Buda kedvelt kiránduló- és síelőhelye a Budai-hegység keleti peremén. A Normafa a Sváb-hegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter. Az itt elterülő tisztás szabad kilátást biztosít a főváros felé és a belső budai hegyvidékre. Sokak szerint a Budai-hegység legszebb kirándulóhelye. A környező erdőket sétautak hálózzák be.

 
Szoborpark
   

A Szoborpark egy budapesti szabadtéri múzeum, amelyben a kommunista időszak köztéri emlékeit mutatják be. E kortörténeti kiállítóhelyen a szocializmus éveinek azon 42 köztéri szobra található, amelyeket az 1989-90-es politikai rendszerváltozást követően Budapest utcáiról eltávolítottak. Napjainkra az egyik legkedveltebb turista-célpont a külföldiek körében.

 
Tabán
   

Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. Hajdanán itt volt Buda egyik legendás városrésze, napjainkra fákkal sűrűn benőtt parknak ad otthont a terület.

 
Tamariska domb
   

A Tamariska-domb egy Csepelen található homokbucka, amely a jégkorszak végén, a földtörténeti jelenkor elején alakult ki. Védetté nyilvánítását nem csak a geológiai értéke indokolta, hanem a területén megtalálható homokigyep-életközösség is, melyben számos védett növény és állatfaj található. Az itteni élővilág jórészt pannon endemikus fajokból áll.

 
Városliget
   

A Városliget Budapest legrégebbi és egyben legnagyobb közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. A Városliget a Budapestre látogató külföldiek elsődleges célpontja a park területén található jelentős számú műemlék miatt. A Milleniumi Emlékmű Budapest egyik jelképe, a Széchényi-fürdő pedig Európa legnagyobb gyógyfürdője.

 
Városmajor
   

A Városmajor Krisztinaváros része Budapest XII. kerületében. Mintegy 100.000 négyzetméteres kiterjedésű közpark, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol. A terület, amely az Ördögárok ártere volt, sokáig kaszálóként, illetve katonai területként használták.

 
Vérmező
   

A Vérmező Krisztinaváros közparkja. Itt történt Martinovics Ignác és társainak a lefejezése 1795. május 20-án, amelyről a park a nevét kapta. Alatta folyik végig az Ördög-árok; a Vérmező területe a pleisztocénben jött létre, mint a patak hordalékos lapálya.   

 

 






 

 

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!