A Budai Vígadó épülete 1898 és 1900 között épült eklektikus stílusban, Árkay Aladár és Kallina Mór tervei szerint. A viszonylag egyszerű külsőt pompás szecessziós belső kompenzálja. Az épületben működik a Hagyományok Háza, amely a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény. Falai között működik a Magyar Állami Népi Együttes (feladata a magyar nyelvterület néptáncának és népzenéjének mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása), a Folklórdokumentációs Központ (amely hozzáférhetővé teszi a régió népi kultúráját rögzítő audiovizuális és szöveges dokumentumokat), valamint a Népművészeti Módszertani Műhely (amely a hagyományos paraszti kultúrát, elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként).

A Magyar Állami Operaház Magyarország első és egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb XIX. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

A Nemzeti Színház Siklós Mária építész tervei alapján 2002-ben készült el. A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20.844 négyzetméter.

A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színház több mint egyszerű, zenés eladásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operettjátszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik. A színház Budapest kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja. A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre. A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre Bécsben, Szentpéterváron, Prágában és Jekatyerinburgban.

A Pesti Vigadó Budapest egy komolyzenei intézménye, kulturális és szórakoztató-központja. Feszl Frigyes tervei alapján 1865 januárjában adták át. A hangversenyterem – mely a korábbinál valamelyest kisebb terű és javított akusztikájú – a főváros egyetlen középkategóriás koncertterme. A reprezentatív kiképzésű hangversenyterem 700 üléses; a kamaraterem 220 személy befogadására képes, színházi előadásoknak, kamarakoncerteknek, kulturális rendezvényeknek biztosítja a helyszínt. A magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye a Vigadó Galéria. Az épület különböző konferenciáknak, banketteknek, fogadásoknak is helyszíne.

A színház a főváros díjátadásra, gálaműsorok rendezésére alkalmas, elegáns játszóhelye, amely befogadja a Budapesti Őszi Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, az Országos Színházi Találkozó rangos rendezvényeit. A posztmodern produkciók mellett népszerűek a színvonalasan szórakoztató színjátékok is, néhány bemutató sikerének titka pedig a varázslatos egyéniségű előadóművész.

A Művészetek Palotája (MŰPA) Budapest legfiatalabb többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális- és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangverseny-terme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat. A létesítmény három fő egységből áll. Központi része a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, keleti oldalán a Fesztivál Színház helyiségei, a Duna felőli nyugati oldalán a Ludwig Múzeum kiállító- és előadótermei nyertek elhelyezést. A Művészetek Palotája állandó lakói: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház.

A Várszínház a Budai várnegyedben található, 1763-ban épült, mint karmelita templom és kolostor, csak 1787-ben alakították át színházzá. A Várszínház volt az első állandó színház Budán. Ez az egyetlen olyan XVIII. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely.

A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. 1896-ban, egy év alatt, épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. A színház a hetvenes-nyolcvanas években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget. Az utóbbi évtized örvendetes eredménye, hogy a klasszikus drámaírók újraértelmezett, korszerű előadásai szintén a repertoár sikerdarabjaivá váltak. A Vígszínház premierjei napjainkban is sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A Vígszínházi bérlők száma 2006-ban elérte a 16500-as számot.

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek

Színházak (A-Z)