Elképzelt metróhálózat

14 metróvonal

Budapest tömegközlekedésének problémáját a földalatti közelekedés fejlesztésével lehetne orvosolni: a központi kerületek villamosait a föld alá helyezve nemcsak egy akadály nélküli villamos-hálózatot hozhatnánk létre, de temérdek hely válna felszabadíthatóvá a felszínen.


AJÁNLÓ

A városokon belüli közforgalmú közlekedés kialakulását a 19. század közepétől számítjuk. Részben ekkorra alakultak ki az újkor virágzásával akkora területű és lakosságú városok, ahol erre reális igény keletkezhetett, részben pedig ekkorra alakult ki az a technika, amelynek segítségével műszakilag meg is tudták oldani a helyváltoztatási igények kielégítését. Ebben az időszakban részben a lóvontatás, részben pedig az országos vasúthálózatokon már ismert gőzvontatási technika használata volt elérhető, így nyíltak meg a belvárosokban sorra a lóvasutak, míg külső területeken használtak gőzhajtású közúti vasutakat is.

Az első lóvasút Pesten 1866. július 30-án indult el. Érdekesség, hogy ennek útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt, végállomásai a Széna (ma Kálvin) tér és Újpest-Városkapu voltak. Gróf Károlyi Sándor erre a célra alapította meg a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT).

Budapest fejlődésével, népességének és területének gyarapodásával azonban a lóvasút már nem tudta kielégíteni az elvárt igényeket, ezért olyan megoldást kerestek, amely gyors és nagyobb tömegeknek áll a rendelkezésére.

Werner Siemens 1879-ben mutatta be egy berlini kiállításon az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem magával hordozott akkumulátorból kapta, hanem áramszedő segítségével egy erre a célra épített vezetékből. Ennek a találmánynak a továbbfejlesztése adta meg később a lökést a közúti vasutak továbbfejlesztésének irányába. A villamos elnevezést tehát a régebben meghonosodott városi, utcai vasutaktól (például lóvasút) való megkülönböztetés hozta létre, arra utalva, hogy ez a közlekedési eszköz nem állati vagy gőzhajtással üzemel, hanem elektromos, azaz „villanyos” energia hajtja.

A fővárosi villamosok megindulásával és térhódításával könnyebbé és gyorsabbá vált a budapesti közelekedés, amely egyúttal a klasszikus értelemben vett tömegközlekedés születését is jelentette. A székesfőváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült, majd rohamtempóban alakult ki szerte a város területén.

Az elmúlt száz évben Budapest jelentős változások esett át. Az ipar és a szolgáltatások kiépülésével a tömegközelekedés is nagyarányú fejlődésen ment keresztül: az egykor gyalogosforgalomnak létrehozott utakon megjelent a villamosok és buszvonalak mindent behálózó szövete, amely így nemcsak korlátozta, de a járdákra is kényszerítette a járókelőket. Ezt tetézte a személygépkocsik elterjedése is, így a közterületeket lényegében elfoglalták a gépjárművek, kiszorítva onnan az embert és növényeket.

A folyamat napjainkra elérte a maximális méretét: ma már nincs hová hátrálni, az utcákat végérvényesen a gépjárművek uralják - az élettér helyét átvette a közlekedési tér. Mindent a gépeknek rendeltünk alá a céljaink gyorsabb és könnyebb elérése érdekében.

Emellett érdemes megemlíteni még két dolgot a tömegközlekedéssel kapcsolatban: az egyik, hogy a köztereink meglehetősen csúnyák lettek, hiszen az egykori gyalogos helyeket most aszfalt és sínek látványa uralja, a másik pedig a légszennyezettség, amely a lakók egészségét teszi próbára. De ide kívánkozik az is, hogy az időjárás viszontagságai miatt a villamosok sínjeit sűrűbben kell karbantartani, mintha azok a földfelszín alatt lennének.

És itt értünk el a mondandóm lényegéhez: úgy vélem, hogy a főbb villamosvonalak földfelszín alá vitelével egyrészt helyeket szabadítanánk fel a felszínen, másrészt megszüntetnénk a villamosok által okozott por- és zajszennyezést, harmadrészt pedig az állandó környezeti körülményekkel lecsökkenthetnénk a karbantartásra szánt összeget is. De elmondható az is, hogy míg a felszínen kereszteződések, lámpák és egyéb forgalom lassítja a villamos haladását, addig a felszín alatt akadálytalanul suhanhatnak a a járművek.

Az alábbiakban felvázolom, hogy mely útvonalakon építeném ki azokat a metróvonalakat, amelyek nagyban javíthatnák a főváros tömegközlekedését.


AJÁNLÓ


1-es metróvonal

A Földalatti Vasút vonalát meghosszabbítanám oly módon, hogy rávezetném az Erzsébet királyné útjára, egészen a rákospalotai temetőig. Ezzel Pestújhelyet és Újpalota távolabbi környezetét is bekapcsolnánk a város vérkeringésébe. Az eltűntetett villamos sín által kiszélesednének az utak, és több parkolót vagy zöldfelületet lehetne létrehozni. A Mézeskalács téren például lehetne játszótér. Emellett felgyorsulna a közlekedés, mivel a metró gyorsabb, mint a villamos.

Megállók: Vígadó tér - Vörösmarty tér - Deák Ferenc tér - Bajcsy-Zsilinszky út - Opera - Oktogon - Vörösmarty utca - Korály körönd - Bajza utca - Hősök tere - Széchenyi fürdő - Mexikói út - Róna utca - Fűrész utca - Balázs utca - Rákos-patak - Miskolci utca - Öv utca - Körvasút sor (a megálló itt kapcsolatot teremtene a megvalósítandó újabb, külső körúttal) - Orosháza utca - Széchenyi út - Szent Korona útja (itt a térről eltűnnének a sínek, helyére egy hatalmas játszóteret lehetne építeni) - (Vasutastelep utca) Wesselényi utca - Szerencs utca - Páskomliget utca - Szentmihályi út

 

2-es metróvonal

A metróvonalat mindkét irányba meghosszabbítanám.

Buda: a Déli pályaudvar megszüntetésével hatalmas terület szabadulhatna fel, ahová bármit építhetnénk. Talán egy budai központi kórház lenne a legjobb, amellyel kiválthatnánk az elavult Szent János Kórházat. Ez az új kórház lehetne akár egy toronyházakból álló épületcsoport is (bár a történelmi Vár közelsége miatt inkább valami historizáló vagy romantikus épületegyüttes lenne szebb). Ha nem kórházat építünk, akkor lehetne egy összevont, központi iskola is. Ide a környék összes iskoláját vonnám össze: ezzel olcsóbb lenne az iskolák fenntartása, mert mondjuk nem sok-sok kisebb iskolát kell fűteni, hanem csak egyet, emellett megújuló energiával (talajhő, napelem) kevesebbe is kerülne a fenntartása. Ráadásként járhatna ide - amerikai mintára - iskolabusz is.

A Déli pályaudvar helyére egy egyszerű megállót tennék, majd a vonalat kivinném Kelenföldig.

Megállók: Kistarcsa, kórház - Ilonatelep - Cinkota - Mátyásföld alsó - Mátyásföld, Imre utca - Mátyásföld, repülőtér - Sashalom - Nagyicce - Rákosfalva - Örs vezér tere - Pillangó utca - Puskás Ferenc Stadion - Keleti pályaudvar - Blaha Lujza tér - Astoria - Deák Ferenc tér - Kossuth Lajos tér - Batthyány tér - Széll Kálmán tér - Déli pályaudvar - Hegyalja út - Villányi út - Bocskai út (XI. kerületi Rendőrkapitányság) - Bartók Béla út (Szent Gellért templom) - Etele tér

A felszabaduló sínek helyére parkot vagy utat, lakóházakat építenék. Ezt a kerületnek és urbanistáknak kellene eldöntenie, hogy mi lenne a célszerűbb. Talán annyiban volna ész-szerűbb útvonalat létesíteni a helyében, hogy ezzel megszűntethetővé válnának a dugók, valamint a forgalom részét célirányosan rá lehetne vezetni Újbudára. De az is praktikus, hogy ezzel a Bartók Béla út kijárót kapna Budaörs felé.

Responsive image
A vasúti sínek helyén futó főúttal összeköttetés létesülhetne a Rákóczi Ferenc híddal
(a Bartók Béla út fölött haladva, végig a töltésen)
(A Déli vasúti összekötő-híd megszűnne, helyette föld alatt haladna a vasúti közlekedés)

Pest: az Örs vezér tere után a metró vonalát a meglévő HÉV mentén vinném tovább, ugyanazon megállókkal. A végállomást Kistarcsa Kórháznál alakítanám ki, ahonnan HÉV menne tovább Gödöllő felé.

 



3-as metróvonal

A metróvonalat északon nem Káposztásmegyer, hanem a XV. kerület határa felé vinném (hogy miért nem Káposztásmegyerig, az a 9-es metróvonal kapcsán kiderül).

Megállók északon: - Újpest Központ - Rózsa utca - Víztorony (Árpád út) - Széchenyi tér (ide csatlakozna be az M9-es és az M6-os metróvonal)

Az M3-as vonal déli végét meghosszabbítanám a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérig.

Megállók délen: - Kőbánya-Kispest (Köki) - Újhegy, Sportliget (Ajtony utca) - Erzsébettelep (Nimród utca) - Martinovics tér - Szemeretelep (repülőtér felőli oldal) - Repülőtér, A porta - Repülőtér, H porta

 



4-es metróvonal

Budai oldalon az Irhás árok aljáig vinném a vonalat. Persze itt felvetődik a kérdés, hogy a metró egyáltalán fel tud e menni az emelkedőn. Viszont ha ez megvalósul, azzal Gazdagrét, Madárhegy és az Irhás árok lakói is rá lennének kötve a gyors közlekedést jelentő metróhálózatra. Parkolók kialakításával talán még a Sasadiak is átszoknának a metróra.

Megállók a budai oldalon: - Etele tér - Őrmező (Cirmos utca) - Gazdagrét, Naprózsa utca - Gazdagrét, Gazdagréti tér - Irhás árok

Pesti oldalon is folytatnám a vonal kiépítését.

Megállók a pesti oldalon: - Keleti pályaudvar - Dózsa György út - Stefánia út - Hungária körút - Róna utca - Bosnyák tér (a föld alatt összekötném az M13-as metróval) - Rákos-patak - Körvasút sor (ez lenne a leendő Külső körút) - Adria utca - Madách utca - Zsókavár utca - Szentmihályi út (Nyírpalota út)

 



5-ös metróvonal

A jelenlegi csepeli HÉV-et bevinném a föld alá. Egyik végét a Kálvin térig hosszabbítanám meg, mint metrót (), a másik végét egészen a Bauhausig vinném, Csepel déli határánál (a 2-es villamos épp ezért az Erzsébet hídig járna, ugyanis a metróvonal kiváltaná az attól délre eső szakaszát). A Bauhausnál hatalmas parkolót építenék, hogy a környékbeli települések lakói idáig jöjjenek autóval, majd innen metrón folytassák útjukat a Belvárosig. Ezzel a Volánbuszt is kiválthatnánk, valamint a külső részeken élők is kényelmes, gyors közlekedési lehetőséghez juthatnának. Mivel én Csepel belvárosát földig rombolnám és hajócsatornákat, toronyházakat építenék a helyére, ezért a megállók helyei még képlékenyek (erről az infót lásd később).

Megállók: Kálvin tér - Petőfi híd - Haller utca - Vágóhíd utca - Közvágóhíd (M8) - Weiss Manfréd emlékmű - Szabadkikötő - Ady Endre út - Szent Imre tér - Karácsony Sándor utca - Görgey Artúr tér - Völgy utca - Erdősor utca - Vas Gereben utca - Krizantém utca - Fácánhegyi utca - Szilvafa utca - Vízmű utca - Bauhaus

 



6-os metróvonal

Budapest leghosszabb metróvonala, amely a külső kerületeket köti össze. Ez a vonal talán magasvasútként is elképzelhető lehet, amely a Külső körút mentén halad. A vonal több más vonalat is érint!

Megállók: Csillaghegy, Strandfürdő (kicsit odébb haladna el az M7-es vonal, így a föld alatt a két vonal egy hatalmas aluljárórendszerrel lenne összekapcsolva) - Csillaghegy, Rákóczi út - Zrínyi utca - Üdülőpart - Megyer, Fóti út - Megyeri út - Baross utca - Nádor utca - Leningen utca - Újpesti Haladás Sportpálya - Újpesti vasútállomás (aluljárón át összekötve az M9-es és M3-as metróval) - Rákospalota, Széchenyi tér - Rákos út - M3 autópálya - Rákospalotai temető (M1) - Szentmihályi út (Nyírpalota út) (M4) - Erdőkerülő utca - Szentmihály, Csömöri út (György utca) - Rákosi út (Jávorfa utca) - Centenáriumi lakótelep (Budapesti út) - Centenáriumi lakótelep (Margit utca) - Mátyásföld, Repülőtér (M2) - Újszász utca (Ikarus) - Kőbánya, Jászberényi út (Hárslevelű utca) - Új Köztemető - Újhegy (Újhegyi uszoda) - Gyömrői út - Kőbánya-Kispest (Köki) (M3) - Üllői út (Lehel utca) - Ady Endre út (Dobó Katica utca) (M11) - Wekerle-telep (Esze Tamás utca) - Wekerle-telep (Nádasdy utca) - Wekerle-telep (Nagykőrösi út) - Kossuthfalva (Emőke utca) - Mártírok útja - Lázár utca - Szent Imre herceg utca - Szabótelep, Török Flóris utca - Baross utca - Gubacs, Közműhelytelep utca (M8) - Csepel, Tűzoltóság - Kolozsvári utca - Táncsics Mihály utca - Karácsony Sándor utca (M5) - Jahn Ferenc Kórház Weiss Manfréd telephelye - Budafok (M7)

 



7-es metróvonal

A budai metróvonal számos buszvonalat kiválthatna, amellyel egyúttal összeköti a térséget észak-déli irányban. Magam nem látom értelmét a napjainkban 5-ös metróként emlegetett metróvonal Kálvin térre történő átvitelét és csepeli HÉV-vel való összekapcsolását. Ugyanis aki Pestre akar átmenni, az megteheti a 2-es és 4-es vonalak segítségével, viszont ezzel még nincs megoldva a Dél-budaiak Belvároshoz való kapcsolása. Nagytéténynek szükséges volna egy gyors és kényelmes vasútra (anno nemhiába épült meg a HÉV), amely ezzel a vonallal valóra válna.

A XI. és XXII. kerület lakossága az agglomerációjával együtt - többek között - a 41-es és 47-es villamosokra van utalva, valamint a 114-es, 214-es buszokra és a Volánbuszokra, amelyeket együttvéve kiválthatna a Fehérvári út alatt futó metró. Kelenvölgy, Budafok és Budatétény külső részén élő lakókat a vonalra ráhordó buszjáratokkal lehetne segíteni a közlekedésben.

Megállók: Békásmegyer - Csillaghegy - Rómaifürdő - Aquincum - Kaszásdűlő - Filatorigát - Flórián tér - Amfiteátrum - Szépvölgyi út - Császár-fürdő - Margit híd - Bem tér - Batthyány tér - Lánc híd - Erzsébet híd - Móricz Zsigmond körtér - Újbuda-központ - Csonka János tér - Hauszmann Alajos utca - Etele út - Kalotaszeg utca - Andor utca - Kondorosi út - Albertfalva - Fonyód utca - Kitérő (a Kocsiszín megállót kihagynám, innen indulna a 41-es villamos Kamaraerdőre) - Leányka utca - Savoyai tér - Városháza tér - Sörház utca - Háros utca - Campona, Lépcsős utca - Pannonplast - Bartók Béla út - Szentháromság utca - Angeli utca - Harangozó utca - Harbor-park - Bányalég utca

A vonal északi részén kéregvasút módjára építeném ki a vonalat a jelenlegi HÉV-vonal sínjei alatt, majd Filatorigát után a Szentendrei út alatt folytatnám mélyfúrással déli irányba. Újbuda-központ után ismét kéregvasútként folytatná az útját Nagytétény felé: itt a Fehérvári utat teljes mértékben újjáépíteném, s a sínek eltűntetésével 2x2 sávos utat, plusz kerékpárutat lehetne létrehozni.

Responsive image
A Fehérvári út a Kondorosi útnál

A Fehérvári út és a Szerémi út köti össze a budai oldal déli részét és agglomerációját Buda központi részeivel. A Szerémi út ugyan jobb minőségű és nagyobb forgalmú, mint a Fehérvári út, csakhogy ez utóbbi mentén többen laknak. Véleményem szerint a Fehérvári úti síneken futó villamosok lassúak és sok helyet vesznek el az útból, nincs rájuk szükség. Emellett elcsúfítják az utat is.

 



8-as metróvonal

Kéregvasútként haladna a jelenlegi HÉV vonalán.
Elképzelhető, hogy nem a csepeli M5-ös metrót, hanem ezt a vonalat kellene elvinni a Kálvin térig.

Megállók: Közvágóhíd (M5) - Kén utca - Pesterzsébet-felső - Pesterzsébet - Gubacs, Közműhelytelep utca (M6) - Barkó utca - Torontál utca - Soroksár, Grassalkovich út (Helsinki út) - Soroksár (Stefánia utca) - Erzsébet utca - Hősök tere - Templom utca (itt lenne a ráckevei HÉV-vonal végállomása, a metró pedig a Grassalkovich úton folytatná az útját) - Zsellér dűlő - Ócsai út - M51-es út (parkolók)

 



9-es metróvonal

A metróvonal a jelenlegi sínek felszedésével, kéregvasútként haladna északi irányba. Ezzel megszűnne a városrészeket kettészelő és városképet romboló vasúti sínek tömkelege, amelyek helyén észak-déli irányban futó hatalmas parkot építenék, tavakkal, játszóterekkel, sportlétesítményekkel (erről az infót részletesen lásd később).

Megállók: Nyugati pályaudvar - Dózsa György út - Róbert Károly körút - Rákosrendező - Rákospatak - Vasútmúzeum (Marcheggi híd) - Istvántelek (Wysocki utca) - Szerencs utca - Árpád út (M3, M6) - Fóti út - Erdősor út - Óceánárok utca - Járműtelep utca - Bőröndös utca - Bőrfestő utca - Megyeri út - Székpatak utca - Kőrösbánya utca - Aquaworld

Responsive image
Az újpesti metrók találkozása

 



10-es metróvonal

E metróvonal tulajdonképpen az 1-es villamost váltaná ki, így ennek mentén felszabadulna 2x1 sáv, amit az autóknak adnék át. A Hungária körút így személygépkocsival könnyebben volna járható, mint városi autópálya. Az 1-es villamos csupán a Közvágóhíd és az Etele tér között járna a továbbiakban.

Megállók: Óbudai temető - Bojtár utca - Laborc utca - Bécsi út - Óbudai rendelő - Vihar utca - Flórián tér - Árpád híd - Honvéd Kórház - Lehel utca - Vágány utca - Kacsóh Pongrác út - Erzsébet királyné útja - Ajtósi Dürer sor - Thököly út - Egressy út - Puskás Ferenc Stadion - Hős utca - Hidegkuti Nándor Stadion - Kőbányai út - Vajda Péter utca - Népliget - Albert Flórián út - Ferencváros, Kocsiszín - Mester utca - Közvágóhíd - Infopark - Bogdánfy utca - Fehérvári út - Bartók Béla út - Budaörsi út (M2)

 



11-es metróvonal

A metró az Ady Endre út alatt, kéregvasútként haladna Vecsésig, érintve néhány nagyobb teret Pest külkerületében.

Megállók: Határ út - Dobó Katica utca (M6) - Templom tér - Kossuth Lajos utca - Vas Gereben utca - Tulipán utca - Bozsik Stadion - Kispesti temető - Csapó utca - Vörösmarty utca - Kondor Béla sétány - Barta Lajos utca - Fiatalság utca - Kiss István utca - Gilice tér (Fogoly utca) - Sas utca - Dalmady utca - Üllői út (itt érintené az 50-es villamost, majd mélyfúrással ismét elkanyarodna) - Hargita tér - Hét vezér tér - Vecsés, Felsőtelep (Tesco) - Vecsés, vasútállomás

 



12-es metróvonal

Az 56-os és 61-es villamosok kiváltására. Ezzel a sínek helyén utat lehetne építeni, amely enyhítene a forgalmi dugókon. Megállói a villamosok megállóit követné. Meghosszabbítva akár Máriaremetéig közlekedne. Az persze még kérdéses, hogy fel tudna-e menni az emelkedőn, de ha a villamosok fel tudnak, akkor bizonyára ez is.
Az M12-es metróval bővíthetővé válna Szilágyi Erzsébet fasor és a Hűvösvölgyi út, amellyel enyhíteni lehetne a reggeli és délutáni dugókat.

Megállói: Széll Kálmán tér - Nyúl utca - Városmajor - Szent János Kórház - Nagyajtai utca - Budagyöngye - Akadémia - Kelemen László utca - Zuhatag sor - Vadaskerti utca - Völgy utca - Heinrich István utca - Hűvösvölgy - Ördögárok utca (Nagyrét utca) - Máriaremetei út (Tompa Mihály utca) - Templomkert - Gyarmati Dezső Uszoda

 



13-as metróvonal

A három kerület közötti közlekedést egyszerűsítené, kiváltva ezzel a Nagy Lajos király útján járó villamosokat. A vonal összeköttetést biztosít három másik metróvonallal.

A Nagy Lajos király útja 2x2 sávosra bővülhetne, vagy maradhatna 2x1 sávos, amelynek mentén szélesebb járdák, több zöldfelület és kerékpárút létesülhetne.

Megállói: Angyalföld, Béke tér - Rákosrendező (M9) - Erzsébet királyné útja (M1) - Thököly út (M4) - Mogyoródi út - Fogarasi út - Örs vezér tere - Kőbánya, Jászberényi út

Responsive image
A Nagy Lajos király útját jelenleg villamosvonal csúfítja

 



14-es metróvonal

Budapest központját kötné össze Kőbányával és Rákoscsabával (egyúttal Rákosliget és Madárdomb is becsatlakozhatna a gyorsabb közlekedésbe). Kiváltaná a villamosokat, amelyek helyett 2x2 sávos út létesülne.

Megállói: Rákóczi tér (M4) - Mátyás tér - Kálvária tér - Orczy tér - Könyves Kálmán körút (Népliget) (M10) - Eiffel Műhelyház - Mázsa utca - Kőbánya Központ (Kápolna utca) - Szent László tér - Ónodi utca - Jászberényi út (Élessarok) - Sörgyár - Maglódi út - Tárna utca - Kozma utca - Tarkarét utca - Rézvirág utca - Vadszőlő utca - Pesti út (509. utca) - Borsó utca - Cinkota út - Kaszáló utca - Földműves utca - Ferihegyi út - Kaszakő utca - Tápió utca - Szabadság sugárút - Anna utca - Zrínyi utca - Göcsej utca - Pöröly utca - Korsó utca

 



További vonalak

Az Angyalföldet átszelő 14-es villamost is kéregvasútra cserélném, amely Újpest központjáig járna, csatlakozást biztosítva a 3-as vonalra. Emellett több kisebb vonalra is szükség lehet, de mivel nem ismerem annyira a külső kerületeket, ezért erről értekezni nem tudok.

A szentendrei HÉV-et magasvasúttal váltanám ki, amellyel megszűnne a jelenlegi HÉV-nyomvonal, s annak töltése, amely több ponton is zavarja a közlekedést (például Budakalászon és Pomázon, ahol egy-egy HÉV érkezésénél beáll mindkét irányban az autóforgalom). E magasvasút Szentendre alatt alagútban folytatná az útját, majd Szentendre után ismét magasvasútként jönne a felszínre (ha nem megoldható, hogy Szentendre fölött is magasvasút legyen). Ezzel a vonal meghosszabbíthatóvá válnék egészen Visegrádig, amellyel sok helyi lakos tehetné le az autóját, hogy tömegközlekedésre váltson.

Responsive image
Budapest 14 metróvonala