Császár-malom

II. kerület

A Császár-malom minden bizonnyal már a török időkben is működött, hiszen azt egy Fontana nevű hadmérnők is lerajzolta 1686-ban, Buda felszabadítása után.


AJÁNLÓ

A malom és a mai fürdő korábbi őse már a török időkben is létezett, amelyről tanúskodik a Budát 1686-ban felszabadító egyesült európai hadsereg tábornoki irodája munkatársának, az olasz G. Domenico Fontana hadmérnöknek a rajza.

Responsive image

A közút a mai Frankel Leo úttal azonos, ez azonban jóval keskenyebb lehetett a mainál, hiszen a Malomtó ma benyúlik az úttest alá. Ezzel kapcsolatban felmerül egy fontos topográfiai probléma, a később Császármalomnak nevezett négytornyú épület kora és eredeti rendeltetése. A szakirodalomban ezzel kapcsolatban nem alakult ki egységes állásfoglalás. Bár a török forrásokban általában török eredetűnek mondják, építése középkorba helyezésének lehetőségét is felvetette Horváth Henrik. Szerinte ez a négysaroktornyos vár a régi római castrum formáját, az "urbs quadrata"-t őrizte meg, és így "egyáltalán nem látszik lehetetlennek, hogy Arszlán basa lőportára eredetileg szintén középkori építmény volt".

Horváth ezen, még eléggé bizonytalan feltevéséből indult ki Csemegi József, aki azután ebből új elméletet épített ki. Ismervén a szentjakabfalvai királyi vámra vonatkozó adatokat, és átvéve Bártfai Szabó egy téves fordítását, feltételez egy szentjakabfalvai királyi várat, és ezt a Császármalommal azonosítja. Szerinte az épület a XIV. században épült.

Csemeginek a Szentjakabfalva déli határára vonatkozó megállapításaiban igaza van, láttuk, hogy a malmok egy időben oda tartoztak. Vár azonban Szentjakabfalván soha nem volt, és a Malomtó környékén sem mutatható ki, Csemegi várelmélete tehát nem helytálló. Ugyanez a helyzet Zolnay elméletével, aki az ispotállyal igyekezett azonosítani: ez is ellentétben áll az okleveles adatokkal. Annyi bizonyos, hogy a Császármalom helyén (a mai Lukács-fürdő területén) már ekkor is malmoknak kellett lennie, mégpedig a királyi malom és a káptalani malom jöhet csak szóba. A káptalani malomnak a Császármalommal való azonosítása ellen szól a Babochayval kötött szerződés, hiszen Babochaynak kőépületeket kellett itt emelnie. Ezek szerint vagy a királyi malommal azonos a Császármalom, és akkor ez is a XV. század végi hámorhoz tartozott (és akkor a káptalan malma a XVIII. század végi térképeken a Császármalom melletti malommal azonos, ebben az esetben az épület XV. századi) vagy pedig a török forrásoknak van igaza, és ez esetben várszerű kiképzését akkor nyerte, amikor a meglevő középkori malmokat puskaporőrlő malommá alakították át a törökök. A Császármalom a török után is malom volt, de pontos építési idejét csak ásatások tudnák tisztázni.

Responsive image
Buda és Pest térképe 1686-ban ostromhelyzettel (La Vigne de Nicolao Marcel, 1686.) - a jobb alsó sarokban ábrázolja a malomot

De mi a malom?

Malomnak nevezünk minden olyan kerékműves szerkezetet, amely különböző anyagokat megőröl, azaz apróra zúz, tör, de olyanokat is, amelyek apró darabokat egybegyúrnak. A vízimalmoknak két fő fajtája van, a kanalas és a kerekes malom. Az előbbinél a vízkerék tengelye függőleges és egyszersmind a malomkövet is hajtja. A vízkereket a víz folyása forgatja. A kerekes malom lehet alul- és felülcsapó. Az alulcsapó malomnál már nem közös a tengely. A vízkerék tengelye vízszintes, a malomköveket hajtó szálvas függőleges, a kettőt dobszerkezet kapcsolja össze. A malomház a patakparton áll, a vízkerék tengelye innen nyílik ki a vízikereket tartva, melynek lapátját alulról éri a folyó víz. Magyar nevén először 1369-ben említik. Számunkra a felülcsapó malom a legfontosabb, "amelyet nem a víz folyása, hanem esése hajt, hegyi patakokon áll. Ennél a vízkerékhez vagy árokban, vagy lejtős csatornán vezetik a vizet, amely a vízkerék alatt zuhanva alá, esésével, súlyával forgatja azt". 1359-ben már oklevél említi magyarul: "felyulchapomolon", egyben latinul is megmagyarázza értelmét. Ezt a leírást egybevetve a malomperek adataival, világos, hogy az összes hévízi malmok felülcsapók voltak. Ez érthető is; a víz viszonylag kevés, mégis sok malmot kellett hajtani.

Az akkori viszonyokhoz képest komoly technikai felkészültséget igényelt a malmok üzemeltetése. Már maga a Malomtó létesítése is jelentős eredmény volt, ezzel sikerült elérni a vízszint magasan tartását. A malomkereket föld alatti ciszternákba helyezték el, és csatornákon át vezették a kerekekre a vizet. Ha a kerék előtti falat alacsonyabbra veszik, akkor a víz esése kisebb, és így a kerék lassabban forog. Viszont, ha felemelik valamely malom csatornáját, a víz esése nagyobb lesz, jobban hajtja a kereket, de ha ez a csatorna esetleg egy másik malom vízlevezető csatornája is egyben, akkor annak a malomnak lassabban folyik el a vize, sőt visszatorlódik. Ez pedig akadályozza a működést. Mindez világosan igazolja a malomperekben található összes panaszok valódiságát.

A vízimalmok megjelenése a technika fejlődésének jelentős állomását jelentette. Hévízen a gazdasági életnek már el kellett érnie a XIII. században egy bizonyos fejlődési szintet, ha itt akkor egy kisebb földesúrnak, mint Uza fia Péternek, vízimalma volt. A vízimalmok mellett a kézi vagy állati erővel hajtott, és így alacsonyabb fejlődési fokot képviselő malmok még Franciaországban és Németországban is fennmaradtak a XVII-XVIII. századig.

A hévízi malmok először úgy látszik csak gabonát őröltek, és elsősorban városi patríciusok bérelték. A gabonaőrlés jelentősége továbbra is fennmaradt, a XV. század közepétől a budai zsemlyesütő pékek bérelték a malmok nagy részét. Ettől az időtől kezdve azonban már egyre több adat szól arról, hogy a vízierőt ipari célokra is felhasználják.

Responsive image
A budai Császármalom és Császárfürdő környékének helyszínrajzi térképe (Zakarias Sax, 1797.)

Responsive image
A Lukács fürdő, Császár fürdő és környékének részletes szabályozási helyszínrajza (középen a malomépület, Varásdy Lipót térképe, 1868.)

"A Nagy Mélt. Kir. Magyar Udvari Kamara rendeléséhez képest f. év September 3-ikán Budán, a Praefectus Kantzelláriájában nyilvánságosan tartandó Licitatio útján, 3 egymás után következendő esztendőre a legtöbbet ígérőknek fognak árendába adattatni a következendő kir. használatok, úm. 1-ször Budán, az országút mellett levő, úgynevezett Császár-malom, melyben négy felyül, egy pedig alól tsapó kerék forog, annak utána vagyon benne két kalló posztó és pokrótzkallolásra, továbbá vagyon benne nagy két berakóhely lisztnek, és egy gabonaleöltögetésre alkalmas padlás, melyre mintegy 2000 pozonyi mérőt lehetet töltögetni. Lakásra vagyon benne 4 szoba, nagy konyha hozzá, 2 kamara földszint, mint bolthajtásra, fakamara, kotsiszín, istálló 6 lóra. Ezen malomhasználathoz tartozandó az udvaron levő és mind helyheztetésére, mind a víz tulajdonságára nézve igen alkalmatos vászonfehérítő is, mind a vászonfehérítőnek, mind a kallósnak külön-külön alkalmatos szállásaikkal, valamint ezen használathoz tartozandó az úgynevezett Lukáts-fördő is, mely ezelőtt nem sok esztendőkkel építtetett" - hírdetmény 1831-ből

Ludwig Rohbock 1850-es években készült metszetén a jelenlegi Malomtó forrásai által működtetett vízimalmok láthatóak, a jelenlegi Lukács-fürdő és -uszoda területén:

Responsive image
A Császár-malom balra, míg a fürdő jobbra látható (1844-ben készült el), háttérben a Rózsadomb magasodik (A Lukács-fürdő három évtized múlva, 1884-ben épül fel)

A fenti kép 1856-ban készült, L. Rohbock rajza nyomán J. Richter acélmetszete. Ez a kép északkelet felől ábrázolja a mai Lukács fürdő környékét. A tér jobb oldali, északi oldalán ekkor már áll a Császár fürdő ma is meglevő épületének déli homlokzata. A sétáló házaspár s az úszkáló kacsák még láthatják a hajdani fegyvergyár négysaroktornyos épületét s még pallja a vizet a Kaisermühle egyik malomkereke.

"A Császár-malom, melynek kerekeit a fürdőből kifolyó meleg víz hajtja, mielőtt a Dunába ömlenék, emlékeztet még kerek tornyaival a hajdani török erődre" - Hunfalvy: Magyarország és Erdély képekben, 1856.


AJÁNLÓ

"A császárfürdő nagyon régi fürdő. Meleg forrásait hihetőleg már a rómaiak is ismerték; a régi magyarok felhévizwk nevezték. Mátyás király alatt az itteni fürdők kicsinosittattak. S midőn később a törökök uralkodtak az országban s különösen Budán, ezek a meleg fürdőket még nagyobb becsben tartották, pompás épületeket raktak ide s különös szeretettel ápolták. A mai császárfürdő helyén Kaplia fürdője volt, egy nyolezszögü épület, azután Velibég fürdője volt a legszebb és legjelesebb. Tágas előszobából, ment az ember a fürdő belsejébe, melyet öt kupola ékesített, ezek közöl a nagy kerek fürdő feletti középső kupola különös szépséggel volt épitve. A többi négy kupola külön fürdők felett emelkedett a négy sarkon. A középsőt 12 oszlop horda" - Vasárnapi Újság, 1864.

Responsive image

1864-ben a Vasárnapi Újság egyik tárcaírója, a városélet krónikása, lerajzoltatja, majd fába metszeti a Császármalom képét. A délnyugat felől nézett kép északon gótikus - vagy neogótikus - ablakokat láttat az egyik tornyon. A két déli tornyot hegyes süvegű toronysisakok fedik. A tornyokat összekötő épületrészek roskadoznak: a tetőzet, a fedélszék deszkázatát mintha a szél lengetné.

1865-ben Kimnach Vilmos kisebb átalakításokat végeztetett az épületen. 1884-ben azonban ütött a hajdani királyi lőpormalom, a Császármalom végórája. Palotai Fülöp, a Lukács fürdő megalapítója lebontatta az ódon, ekkor már több mint három évszázados épületet, és helyébe a mai fürdőt építtette fel.

Feljegyezték azonban, hogy a régi Császármalom délkeleti oldaltornyának megkegyelmezett a bontócsákány. A régi írás szerint e torony földszinti részét meghagyták s benne az új épület egyik fürdőmedencéjét helyezték el.  Ezzel eltűnt a keletebbre álló szabadtéri fürdő, amelyről ezt jegyezték fel: a Császármalom udvarán működött a fürdő, "melynek felette csekély számú kádjai leginkább a vidékről érkező földmívelők által szoktak gyógyul használtatni". Palotai Fülöp, a Lukács fürdő tulajdonosa - minekutána egyik legszebb középkori műemlékünket megsemmisítette - tetszetős név után nézett. A környék magyarjai e hévizeket azokról a hévizes tölcsérekről, amelyek a források alján voltak, Lukasfürdőnek nevezték. Ők már századok óta mosásra s mosdásra-fürdésre használták ezeket az elfolyó vizeket. Az egyik utazó a nyakig vízben ülő budai atyafiak láttán meg is jegyezte: úgy ülnek azok nyakig a füstölgő vizekben, mint az utolsó ítélet-ábrázolásokban a sírjaikból feltámadók. Palotai figyelmét nem kerülte el a Kaisermühle-nek ez a népies, magyar neve. A Lukasból Lukácsot csinált. S ha már Lukács lett a fürdő névadója, megtette Szent Lukácsnak.


AJÁNLÓ