A budapesti Haditengerészeti hősi emlékmű egy monumentális első világháborús emlékmű volt az egykori Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) budai hídfőjének északi oldalán, amely a Császári és Királyi Haditengerészetnek és a világháborúban hősi halált halt magyar tengerészeknek állított emléket.
Az emlékművet egy sor tervezett első világháborús
emlékmű első tagjaként állították fel. Habár Magyarországot mind tengeri
kijáratától, mind tengeri flottájától megfosztották az első világháború
után, Horthy Miklós szerepe miatt mégis kiemelt jelentősége volt a
haditengerészet emlékezetének a korszakban. Az emlékmű a
híddal
egy időben készült el és 1937. október 10-én avatták fel ünnepélyes keretek között, az avatóbeszédet norwalli Konek Emil altengernagy tartotta.
Az Emlékműbizottság 1936. december 4-én zárt ülésen döntött a
pályázatról. Az első díjat Bócza József, Kislégi Nagy István és
Boldogfai Farkas Sándor pályaműve nyerte. A pályamű világítótornyot
ábrázol, oldalán hajórommal, amelyen szárnyas angyal áll. A második
díjat Miskolczy László építész és Pekry Lajos szobrász terve kapta. A
harmadik díjat Kollár Gyula építésznek és Kallós Elek szobrásznak adták.
Ezenkívül hat pályaművet megvásárolt a bírálóbizottság. A 45 pályázó
között szerepelt Kisfaludi Strobl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Falus
Elek, Kallós Ede, Maróthy Géza, Ligeti Miklós, Sarolta Frigyes, valamint
Hoffmann Béla. Nagy összegű díjakat osztottak ki, az eredményt azonban
nem találták teljesen kielégítőnek és így egy szűkebb körű pályázatot
hirdettek, melyen a felszólított művészek vettek részt. Kivitelre végül
Szentgyörgyi István és Miskolczy László terve került.

Az emlékmű építése 1937-ben

Az emlékmű építése 1937-ben

A híd és az emlékmű talapzata 1939-ben

Az emlékmű 1942-ben

Az emlékmű 1943-ban

A Haditengerészeti-emlékmű
Az emlékmű 22 méteres vasbeton talapzatát, amelyet
Miskolczy László építész tervezett, a hídpillérhez illesztettek. Ebből
egy hajóorr nyúlt ki, amelyet a kormányzó egykori zászlóshajójáról, az
SMS Novara gyorscirkálóról mintáztak meg, amint a tengert hasítja. Rajta
Szentgyörgyi István hétméteres, kétalakos bronz szoborcsoportját
helyezték el: egy hajókürtöst, amint figyelmét a „Támadás Géniuszának”
alakjára irányítja. A talapzat tetejére a fiumei világítótorony 30
méteres, kicsinyített másolata került, amelynek belsejébe a hídról (a
talapzaton keresztül) csigalépcsőn lehetett feljutni. Szintén a
talapzaton belül alakítottak ki egy kis múzeumot és emlékhelyet, amely a
Cs. és Kir. Haditengerészet relikviáit őrizte. A talapzaton a következő
felirat szerepelt: A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ÉS MAGYAR HŐSI HALOTTAI
EMLÉKÉNEK.
1945. január 14-én a visszavonuló német csapatok a hidat
felrobbantották, ekkor az emlékmű is megsérült. A háború után fel sem
merült a felújítása, jelentése annyira egybeforrt az akkor
tendenciózusan ellenségként megítélt egykori kormányzóval. A hidat
1952-ben építették újjá
Petőfi híd néven, míg az emlékmű maradványait elbontották.

A megsemmisült emlékmű 1945-ben
2012-ben egy minisztériumi nyilvános listán szerepelt egy szerződés az emlékmű újjáépítésére, később ezt tévedésnek minősítették, a listát módosították.





