Gróf Karátsonyi Guidó Solymár, Pilisvörösvár, Szentiván földesura volt.
Nevéhez országos szinten is számos jótékony, hazafias cselekedet
kötődik. Grófi címe mellett országgyűlési követ, és ausztriai birodalmi
grófsági rangot is elnyert. Mindemellett a XIX. század egyik legnagyobb
művészetpártolója is volt. A jelentős vagyonnal rendelkező gróf az
egyházat is bőkezűen támogatta, ő építtette például a szegedi Jézus
Szíve plébániatemplomot is.

Karátsonyi Guidó
(1817-1885)
A család örmény eredetű, első ismert őse Gratianus
volt, aki a családi hagyomány szerint Franciaországból származott és
Moldáviában telepedett le. A család már az ideköltözése előtt is nemes
volt és címerlevelét valószínűleg az egyik erdélyi fejedelemtől nyerte.
Solymáron, és a szomszéd falvakban is 1881-ben meghonosította a
"Rózsaleány Esküvőket". Ezt a franciaországi erénydíjak mintájára hozta
létre vagyontalan, de jó erkölcsű leányok kiházasítása céljából 20ezer
forint összeggel. A kamatokból évenkénti váltással vörösvári, solymári
és szentiváni rózsaleányok részesültek. A rózsaleányok esküvője nagy
esemény volt, ahol világi és egyházi előkelőségek társaságában
személyesen a gróf is megjelent.
Karátsonyi Guidó és Marczibányi Mária házasságából kilenc gyerek
született. Elsőszülött gyermekük, Karátsonyi Aladár mivel rangon aluli
házasságot kötött, apja kérésére lemondott primátusáról, így öccse, Jenő
vette át atyjától az uradalom irányítását.

A Krisztinaváros a plébániatemplommal és a palotával, 1870-ben
A Krisztina körút 55. szám alatt állt egykori
földszintes barokk palotát 1850 táján részben lebontották és ennek
helyén építették fel az új romantikus stílusú épületet. A Karátsonyiak
új, Krisztina körúti, romantikus stílusban átépített palotája ekkor Buda
legelőkelőbb és legdíszesebb magánépületei közé tartozott. A Guidó gróf
megbízásából, Pán József tervei alapján 1853–1856 között épült
(neobarokk berendezésű) palota reprezentatív belső tereivel,
télikertjével, tekintélyes könyvtárával, színháztermével és képtárával
régi főúri kastélyok hangulatát idézte.
A palota számos kulturális eseménynek is otthont adott. 1898-ban
Karátsonyi gróf a farsang alkalmából fényes bált rendezett, amelyről a
Mikszáth Kálmán szerkesztette Országos Hírlap így számolt be: „A főúri
körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű
Karátsonyi bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai
momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével
egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”

A Karátsonyi-palota hátsó, udvar felőli homlokzata
A Karátsonyi család tagjai gyakran szerepeltek a
korabeli újságok bulvárhíreiben. Különösen Guido gróf volt népszerű az
olvasók előtt, akiről maga Mikszáth is gyakran megemlékezett, sőt 1885.
szeptember 15-én bekövetkezett halála után nekrológot is írt róla.
A romantikus homlokzatot rizalitok osztották arányosan tagolt
szakaszokra. Erkélyek, kocsifelhajtó. lépcsőfeljáró és árkádok tették
izgalmasabbá az épület külső megjelenését. Belépve az épületbe hatalmas
hall fogadta a vendéget, s a kétoldali lépcsőfeljárón át a szobákhoz és
a díszterembe juthatott. A földszinten színházterem, a képtár és az
ebédlő kapott helyet.

A palota lépcsőháza (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
A palotát egykori tulajdonosának, Karátsonyi Jenőnek adoptált örököse, Keglevich-Karátsonyi Imre úgymond "eltékozolta", s a palota hitelezőinek birtokába jutott. Az épület nem sokkal később épp ésszel fel nem fogható sorsra jutott: az akkori magyar kormány Hitlernek szánt gesztussal ugyanis német birodalmi iskolát kívánt építeni a helyére, ezért az épületet 1938-ban lebontották.

A Krisztinaváros látképe 1892 körül
Karátsonyi Guidó gróf fényes palotája, amelynek
termeiben sok neves művész megfordult, s amelynek képtára messze földön
híres volt, a földdel vált egyenlővé. A sors fintora, hogy a német
iskola sohasem épült meg.
Helyére német nyelvű iskolát akartak építeni, de ez végül nem jött
létre. 1951-ben a telekre építették fel a Kohó- és Gépipari Minisztérium
(KoGépTerv) tervező irodáját, amely jelenleg a Magyar Telekom székháza.

A palota hátsó, udvar felőli homlokzata

A bálterem

A képtár

A könyvtárterem

A Krisztinaváros képe az 1890-es években
(a plébániatemplomtól jobbra látható a Karátsonyi-palota és a budai
Indóház)

A palota helyén napjainkban az egyik távközlési cég irodaháza áll
(korábban KOGÉPTERV)






