Az intézmény 30 év működés után, 2015. október 23-án
zárt be, egy utolsó Csillagfény diszkóval, majd 24–25-én egy monstre
zárórendezvénnyel.
A Petőfi Csarnokot 2017 során lebontották, helyén a tervek szerint az
eredeti Petőfi Csarnok épületénél másfélszer nagyobb Új Nemzeti Galéria
épült fel. A Petőfi Csarnok épületének alapterülete 5500 négyzetméter,
magassága 12 méter volt. Az Új Nemzeti Galéria tervezett épületének
alapterülete másfélszer akkora, 9095 négyzetméter, magassága több mint a
duplája, 25 méter, több szintben alápincézve. A bontással az 1885-ben
épült Iparcsarnok utolsó megmaradt emléke, az alapozás és padlószint is
eltűnik.

A Petőfi Csarnok a 90-es évek elején (kép: mikkeygarden.wordpress.com)
A Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első
figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága
kezdeményezése nyomán a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági
szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött. A tervasztalon
hamarosan megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első
vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m2-es, ekkor már üresen álló
volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint Halmos György
építész és Tihanyi Judit belsőépítész.
A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd végleges
bezárása (1984) miatt keresett a főváros vezetése új helyszínt az
ifjúsági szórakozás számára. Ennek eredményeképp került áttervezésre,
majd hasznosításra a városligeti csarnok.

A Budai ifjúsági Park a Várkert Bazár területén 1980-ban (kép:
Wikipédia)
A Petőfi Csarnok épületének helyén az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Iparcsarnok historizáló épülete állt, melyben 1944-ig folyamatosan tartottak kiállításokat és vásárokat. Az épület a háború alatt súlyos károkat szenvedett, tetőszerkezete kiégett, helyreállítása reménytelen volt, ezért lebontották. 1947-ben a helyén húzták fel – az eredeti épület alapjaira és padlószintjére – a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) legnagyobb, 5. számú kiállítási épületét, a Kohó- és Gépipari (KGI) csarnokot.

1963: a Budapesti Nemzetközi Vásár
Előtérben a belföldi idegenforgalmi pavilon gömb alakú építménye, amely
ma Balatonbogláron kilátó,
Hátul az Iparcsarnok romjaira épült Kohó- és Gépipari Csarnok.
A Budapesti Nemzetközi Vásár Kőbányára való 1974-es költöztetése után a pavilonok többségét lebontották, és az addig elzárt területet megnyitották. A KGI-csarnok – a majdani PeCsa – a kevés túlélő épület egyike volt. A vásár bezárása után évekig a Rákóczi úti Otthon Áruház bútorraktáraként használták. Az egykori kiállítási épület teljes renoválásának eredménye a Petőfi Csarnok.

A Petőfi Csarnok látványa az 1980-as évek közepén
A Petőfi Csarnok 1985-ben nyílt meg. Halmos György és Tihanyi Judit (építészet és belsőépítészet), valamint Geblusek Antal (belsőépítészet) szép munkát végzett, már amennyire a lehetőségeik engedték, ugyanis az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz sem volt elég a nagy belmagasságú, mintegy 45000 m3 térfogatú csarnok egészének átépítésére. Egyrészt ugye be kellett valahogy foglalni az épületbe a már meglevő csarnokot, másrészt menet közben durván át kellett tervezniük a házat. Akkor még Városligeti Táncház munkacímen futott a tervezés, majd kiderült, hogy nem csak új helyszín építésére nincs pénz, de még ennek a régi csarnoknak az átalakítására is csak úgy, ha befogadják a Közlekedési Múzeum gyűjteményét, és ők is beszállnak a fejlesztésbe. A Közlekedési Múzeum a téli hideg hónapokra bezárt, mert az emeleti szint fűtésének kiépítésére már nem volt anyagi forrás.

A Petőfi Csarnok építése 1985-ben (kép: Városliget.info)
A csarnok építésekor egy időkapszulát is elástak az
épület mellett, amelyről részletesen ír a Városliget.infó nevű blog.
A Petőfi Csarnok épületét az átadásakor pozitívan
fogadta a közönség és az építészeti szakma is. Az építészeti lapok a
tengeren túl is foglalkoztak vele, és ennek az épületnek is köszönhető,
hogy Tihanyi Judit és Halmos György 1990-ben megkapta az Ybl-díjat.
A megnyitásakor, 1985. április 27-én Kádár János, az MSZMP főtitkára
megtekintette a PeCsát, fővárosi és kerületi vezetők, valamint Hámori
Csaba KISZ-vezér társaságában, majd az ünnepség a Karthago együttes
koncertjével zárult.

Koncert a csarnok melletti szabadtéri színpadnál
A szabadtéri színpad födémjének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros
Gábor építész munkája; a stabil konstrukció több mint húsz évig állt
ellen az időjárás viszontagságainak.
A csarnok átadáskor hosszú ideig ez volt Budapest
egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja. A korabeli viszonyokhoz képest
korszerű gépészettel rendelkezett (a rendezvényeket modern hang- és
fénytechnika szolgálta, a nagyterem folyamatos levegőcseréjét hatalmas
ventilátorok biztosították), a belső design azonban kezdettől fogva sok
vitát váltott ki, hiszen a csupasz betonfallal – amelyen látszottak a
zsaluzódeszkák nyomai – szinte „feleseltek” a népművészeti ihletésű
madár-virág motívumokkal díszített piros ajtók.
A megnyitás óta eltelt idő alatt a Petőfi Csarnok egyre korszerűtlenebbé
vált. Többször volt szó teljes felújításáról, majd egyre inkább az
elköltöztetéséről. Megszüntetésének, illetve teljes felújításának
lehetőségét az első újságcikkek 2011-ben lebegtették meg, amely évben a
PeCsát üzemeltető nonprofit társaságot végelszámolással megszüntették.
2014 február végén a Városliget területére tervezett Múzeumi Negyed
beruházásáról tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a PeCsát
lebontják, helyén park lesz.
A klubot 2011 őszén kiürítették; az üzemeltető nonprofit kft.
munkatársainak felmondott a főváros, majd 2012 elején végelszámolással
megszüntette a társaságot. Egy ideig az épületben üzemelő étterem
menedzsmentje működtethette tovább a PeCsát, de 2015 őszén az intézmény
végleg bezárt.
A petőfi Csarnokot megalkotó építészek ekkor elmondták, hogy egy cseppet
sem bánják, hogy a Petőfi Csarnokot lebontják. Ezt az Index
újságírójának mondták el: "Egy cseppet sem bánkódunk a bontásért, mert
(mivel sosem volt pénz a fenntartására, no meg szándék sem arculatának
megőrzésére, konzekvens fejlesztésére) olyan gyalázatos állapotba került
az idők során, hogy csak szégyellhettük, hogy közünk volt hozzá".
Hosszú per után 2016 novemberében sikerült a PeCsa bérlőivel megegyezni
kiköltözésükről. 400 millió forintért váltották ki határozott idejű
bérleti szerződésüket és kifizetik az általuk végzett fejlesztéseket is.

A múzeum repüléstörténeti kiállításának bejárata 2017-ben (kép: Nagy
Attila Károly / Index)

A csarnok bontása 2017-ben (kép: Index)
A Petőfi Csarnok helyén a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján fog megépülni az Új Nemzeti Galéria.






