Budapest kilátói

Írta: Varga Máté | 2019.

Budapest számos különleges kilátótoronnyal és kilátóponttal várja a látogatókat, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a városra, a Dunára és a budai hegyekre. A történelmi épületek tornyaitól és magaslati teraszaitól kezdve a természetközeli hegyi kilátókig számos hely kínál felejthetetlen látványt. A legismertebbek közé tartozik a Gellért-hegy, a János-hegy és a Hármashatár-hegy, de a város számos kevésbé ismert panorámapontot is rejt. Budapest kilátói különösen napkeltekor, napnyugtakor és esti fényekben nyújtanak páratlan élményt.

A kilátók története jól illeszkedik a turizmus történetéhez, mert a turisztikai célú kilátók nagy elterjedése elsősorban a 19. század második felére tehető. Ekkor vált egyre népszerűbbé a természetjárás, a hegyvidéki kirándulás és a polgári turizmus. Európában sorra alakultak a turistaegyesületek; ezek közül több már útvonalakat épített ki, kirándulásokat szervezett és a panorámás magaslatokat is igyekezett hozzáférhetővé tenni.

A 18. században a hegyek és a panoráma elsősorban festőket, tudósokat és a tehetősebb utazókat vonzották. A magaslatokra gyakran természetes úton vagy egyszerű építmények segítségével jutottak fel. A 19. század közepétől Európában megjelent a modern értelemben vett természetjárás. A romantika és az iparosodó városok növekedése miatt egyre többen keresték a természetet, a tiszta levegőt és a városi környezetből való kikapcsolódást. A század második felében turistaklubok alakultak, amelyek a kirándulóhelyek fejlesztésében is fontos szerepet játszottak.

A kilátók építése több célt is szolgált: egyrészt a kirándulók számára látványosságot biztosítottak, másrészt egy-egy hegy vagy kirándulóhely népszerűsítését szolgálták. Gyakran kapcsolódott hozzájuk vendéglő, szálloda vagy más turisztikai szolgáltatás is.

Magyarországon a 19. század végén a turistaegyesületek és a városi polgárság játszottak fontos szerepet. A Budai-hegység különösen alkalmas volt erre, hiszen Budapest közvetlen közelében kínált természetközeli kirándulási lehetőségeket.

A János-hegy már a 19. században kedvelt kirándulóhely volt. A mai Erzsébet-kilátó helyén eredetileg egy egyszerű fa kilátóépítmény, úgynevezett gloriett állt. Erzsébet királyné 1882-ben több alkalommal is felkereste a hegyet, ami tovább növelte a hely ismertségét.

A századfordulóra a régi faépítmény rossz állapotba került, ezért felmerült egy tartós, reprezentatív kőből épített kilátó létrehozásának gondolata. 1902-ben, egy budapesti nemzetközi szállodakongresszuson Glück Frigyes szállodás vetette fel, hogy a régi torony helyén épüljön új kilátó. A kezdeményezésben a vendéglátóipar, a főváros és a polgárság is részt vállalt.

Az Erzsébet-kilátót végül 1910-ben avatták fel, Schulek Frigyes tervei alapján. Ez nagyon jól mutatja, hogy a korszak kilátói már nem egyszerűen „egy magas pontot jelentő tornyok” voltak: turisztikai látványosságként, emlékműként és a városi turizmus fejlesztésének eszközeként is szolgáltak.

Adatok

  • A jelenlegi turisztikai adatbázisok alapján legalább 9-10 önálló, névvel rendelkező kilátó található Budapest közigazgatási területén, viszont ha a kisebb kilátópontokat, panorámateraszokat és természetes sziklakilátókat is beleszámítjuk, akkor ennél jóval több helyről beszélhetünk. Például az adatbázisok külön kilátóként / panorámapontként tartják nyilván a Hármashatár-hegy Északi Kilátópontját, az Orbánhegyi Kilátópontot, az Apáthy-sziklát, a Kis Szikla Kilátót és a Józsi Kilátópontot is.



AJÁNLÓ

Épített kilátók

Árpád-kilátó
Az Árpád-kilátó Budapest II. kerületében, a Látó-hegyen épült kilátóépület.
Erzsébet-kilátó
A főváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található.
Guckler Károly-kilátó
A Guckler Károly-kilátó egy kilátó a Budai-hegységben, Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán.
Kaán Károly-kilátó
A Kaán Károly-kilátó egy kilátó a Budai-hegységben, Budapest területén, a főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy 454 méter magasságú csúcsán. A több emeletes kilátóhely legfelső szintjéről teljes körpanoráma nyílik, innen Budapest és a Budai-hegység jelentős része is belátható.
Makovecz Imre-kilátó
A Makovecz Imre-kilátó egy kilátó Budapest közigazgatási területén, a főváros II. kerületében, a Kis-Hárs-hegy tetején, Kurucles és Lipótmező városrészek határán.
Széchenyi-kilátó
A Széchenyi-kilátó Budapest XII. kerületében, a Széchenyi-hegyen található.
Naplás-tavi kilátó
A főváros pesti oldalán elhelyezkedő erdőterületek fejlesztési szempontból jelentős potenciállal rendelkeznek, ezért is volt fontos a XVI. kerületi Naplás-tó környezetébe tervezett új kilátó megépítése. A kilátó terveit a Robert Gutowski Architects készítette. A fagerendákból álló, 22 méter magas építmény jól illeszkedik a környezetbe és páratlan 360°-os panorámát nyújt a Naplás-tóra, valamint a Gödöllői-dombságra.


AJÁNLÓ

Kilátópontok, magaslatok

Gellért-hegyi panorámapont
Előkészületben!
A magaslatról Budapest egyik legismertebb városi panorámája tárul elénk, a Dunával, a hidakkal és Pest történelmi városrészével.
Hármashatár-hegy panorámaterülete
Előkészületben!
A hegy több pontjáról széles körpanoráma nyílik Budapest és a környező tájak felé, ezért kedvelt kirándulóhely.
Normafa
Előkészületben!
Budapest egyik legismertebb kirándulóhelye, ahonnan tiszta időben a város távolabbi részei és a környező hegyvidék is jól belátható.
Tündér-szikla
Előkészületben!
A Zugliget fölött emelkedő látványos sziklaképződmény környékéről szép kilátás nyílik a Budai-hegységre.


Természetes panorámás kilátóhelyek

Budapest budai oldalán rengeteg olyan hegytető, szikla és tisztás található, ahonnan jelentős panoráma nyílik.



II. kerület

Ezek közül az Apáthy-szikla például mintegy 30 méteres dolomitszirtként emelkedik az Ördög-árok fölé, és kifejezetten jelentős természetes panorámát biztosít.

  • Apáthy-szikla
  • Újlaki-hegy
  • Kötők padja
  • Szarvas-hegy
  • Kálvária-hegy (Pesthidegkút)
  • Csúcs-hegy
  • Fekete-fej
  • Vadaskerti-hegy
  • Oroszlán-szikla
  • Guckler Károly sétány panorámapontjai
  • József-hegy
  • Tündér-szikla


III. kerület

A természetjáró adatbázisok ezeket több esetben külön "kilátóhely" vagy "panorámapont" kategóriában kezelik.

  • Hármashatár-hegy
  • Guckler Károly-kilátópont
  • Kőtaraj
  • Újlaki-hegy
  • Tábor-hegyi-barlang környéke
  • Róka-hegyi kőfejtő


XI. kerület
  • Gellért-hegy / Citadella
  • Filozófusok kertje
  • Gellért-hegyi sziklateraszok
  • Sánc utca környéki panorámapontok
  • Sas-hegy


Épületkilátók

Ezen helyek közül az óriáskerék 65 méteres magasságba emelkedik, a Városligeti Ballon pedig még ennél is magasabbra, így szigorúan véve ezek is panorámás turisztikai élményt kínáló "kilátóhelyek".


  • Budapest Óriáskereke – Erzsébet tér
  • BalloonFly / Ballon-kilátó – Városliget
  • Libegő felső állomása – Zugliget
  • Gyermekvasút Panoráma-ív – Hárs-hegy
  • Margitszigeti Víztorony
  • Halászbástya tornyai
  • Mátyás-templom tornya
  • Szent István-bazilika kupolakilátója
  • MOL Campus SkyDeck
  • Néprajzi Múzeum tetőkertje


AJÁNLÓ

Ajánlott cikkek

Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány, s Budapest ékkövének is szokták nevezni. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
Budapest természeti képe
Budapest környékének földtani viszonyait első ízben 1818-ban Beudant, francia geológus vázolta. Az 1850-es években a bécsi állami földtani intézet végeztetett itt átnézetes földtani térképezéseket, s ennek kapcsán dolgozott Budapest környékén Peters K. akkori pesti egyetemi tanár, valamint részben Szabó József is. Szabó azonban ettől függetlenül is végzett önálló vizsgálatokat. Kevéssel később Hantken Miksa kezdte meg főleg az óharmadkori képződmények vizsgálatára vonatkozó eredményeinek közzétételét.
Rendőrségi rádiótorony
A Felső-Kecske-hegy Budapest II. és III. kerületében található, a Budai-hegység része, azon belül a Hármashatár-hegy tömbjéhez tartozik, méghozzá a Kecske-hegyekhez, melynek legmagasabb hegye. Nem sokkal alacsonyabb nála az Alsó-Kecske-hegy és a Kecske-hegy. A hegy tetején a ORFK tulajdonában lévő telephelyen adótorony üzemel, amely gerincadóként földfelszíni sugárzású, analóg és digitális rádió (T-DAB+), valamint digitális televízió-csatornák műsorait továbbítja (DVB-T szabványú MinDig TV és a mobiltelefonon fogható DVB-H).