Szent István Technikum

Budapest IX. kerület, Ferencváros, Mester utca 56-58.
Írta: Varga Máté | 2019.

Hazánk középfokú kereskedelmi-pénzügyi képzésének több mint egy évszázados múltjában jelentős helyet foglal el a Szent István Technikum és Kollégium, illetve jogelődjei. A IX. kerület legimpozánsabb, premodern stílusú iskolaépülete a Lenhossék és a Thaly Kálmán utca között emelkedik, a Mester utca 56-58. szám alatt. A jelenlegi iskola nemcsak az épületet örökölte, hanem az egy évszázaddal ezelőtt a polgári iskolában elindított kereskedelmi-pénzügyi képzés folytatója is. A Szent István király nevét 1926 óta viselő intézmény több mint egy évszázada szolgálja a közgazdasági oktatást magas színvonalon. Az iskolaépület ma is meghatározó eleme a Mester utca arculatának.

A jelenlegi iskola nemcsak az épületet örökölte, hanem az egy évszázaddal ezelőtt a polgári iskolában elindított kereskedelmi és pénzügyi képzés folytatójának, a jelen kor igényeinek megfelelő korszerűsítőjének és a tradíciók, így a fényes iskolai sporthagyományok ápolójának is vallja magát. Az épület értékét emeli a benne lévő két nagyszabású képzőművészeti alkotás. Az egyik a huszadik század elejét, a másik a végét reprezentálja. Az 1917-18. tanév értesítője büszkén számol be Kőrösfői Kriesch Aladár festőművész az iskola lépcsőházának díszítésére festett nagyméretű, "Gabonáshajót kirakó munkások" című freskójának elkészültéről.

Responsive image
A Szent István Technikum elülső homlokzata madártávlatból (kép: Google Maps)

Responsive image
A Szent István Technikum hátsó homlokzata madártávlatból

Térkép


Adatok

  • Tervezője: Hültl Dezső
  • Építés ideje: 1911-1913.
  • Sportcsarnok építése: 2011.
  • Felújítása: -
  • Honlap: szistvan.hu

Megközelítése

  • Ferencvárosi rendelőintézet

    Mester utca
  • Haller utca


AJÁNLÓ

Székesfővárosi Felső Kereskedelmi Iskola

A Székesfővárosi Felső Kereskedelmi Iskola a XIX. század utolsó évtizedében alapított, Budapest által fenntartott, nagy múltú középiskolai hálózat volt, amely a korabeli üzleti, kereskedelmi és közigazgatási szakemberek képzésére szakosodott. A főváros több kerületében is működtek ilyen intézmények, amelyek közül több ma is létező szakképző intézményként vagy gimnáziumként működik tovább.


Az ismertebb tagintézmények története és mai állapota:

  • Gróf Széchenyi István Felső Kereskedelmi Iskola (VIII. ker., Vas utca 9-11.): Az 1910-ben alapított intézmény, amelynek lenyűgöző szecessziós épületét Lajta Béla tervezte. Az iskola ma BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma néven működik a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában.
  • Izabella utcai Fiú Felső Kereskedelmi Iskola (VI. ker., Izabella utca 46.): Egykor olyan híres diákokat oktattak itt, mint Radnóti Miklós. Az épületben ma többek között a FSZEK Körúti Könyvtára és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyes gyűjteményei találhatók.
  • Mester utcai Női Felsőkereskedelmi Iskola (IX. ker., Mester utca 58.): Az 1913 után átadott épületben működő intézmény később I. István Közgazdasági Szakközépiskola néven vált ismertté.
  • Szent Gellért Női Felső Kereskedelmi Iskola (XI. kerület): Az 1918-ban alapított iskola később Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola néven működött tovább.


Az iskola története

A Mester utca egykor valódi mesterségek utcája volt: hentesek, szikvízgyártók és tésztakészítők műhelyei sorakoztak itt. Mire azonban 110 évvel ezelőtt felépült a ma közgazdasági technikumként működő iskola épülete, környezetét már főként lakóházak alkották. A terveket készítő Hültl Dezső nem véletlenül számított korának egyik legelismertebb építészének: az aszimmetrikus főhomlokzat, a változatos tetőformák és a finoman kidolgozott díszítőelemek összhangja ma is megállásra készteti az arra járókat.

Az intézmény története korábban kezdődött, mint maga az épület. A főváros törvényhatósági bizottsága már 1887-ben elhatározta egy kereskedelmi középiskola létrehozását a IX. kerületben. Mivel saját épület még nem állt rendelkezésre, az iskola kezdetben a Bakáts téri intézményben működött. Később a Ráday utcába, majd 1902-ben a Mester utca 23. szám alá költözött, ám az egyre növekvő diáklétszám hamar kinőtte ezt az épületet is.

Az új iskola megépítése a Bárczy István polgármester nevéhez kötődő nagyszabású iskolaépítési program részeként valósult meg. A Thaly Kálmán, Mester és Lenhossék utcák által határolt telket jelölték ki az intézmény számára, a tervezéssel pedig Hültl Dezső műépítészt bízták meg.

Az építkezés 1911-ben indult, és bár a munkálatok gyors ütemben haladtak, a tetőszerkezet kialakítása és az utómunkák miatt az átadás elhúzódott. Az épületet végül 1913. május végén adták át, a tantestület pedig szeptemberben, a tanév megkezdésekor vehette birtokba az épületet.

Responsive image
Az iskola 1913-ban

A 115 méter hosszú főhomlokzatot előkert választja el az utcától, amelyet díszes kovácsoltvas kerítés szegélyez. A háromemeletes épület különlegessége, hogy aszimmetrikus kialakítása ellenére rendkívül harmonikus összhatást kelt. A terméskővel burkolt lábazat, az íves földszinti ablakok, az árkádos bejáratok és a változatos tetőmegoldások mind Hültl Dezső kifinomult tervezői szemléletét tükrözik.

Az épület belső kialakítása is korszerűnek számított a maga idejében. A Thaly Kálmán utcai szárnyban nagyméretű tornaterem épült karzattal, amely nemcsak testnevelési órák, hanem rendezvények helyszínéül is szolgált. Az iskola eredetileg 18 tanteremmel, előadóteremmel és laboratóriummal rendelkezett, a széles folyosók végén pedig díszes ivókutak álltak a diákok rendelkezésére.

Responsive image
Az iskola 1914-ben

A kovácsoltvas korlátokkal díszített lépcsőházak, a faragott oszlopok, valamint a Lenhossék utcai szárny reprezentatív tereinek kialakítása mind azt mutatják, hogy az épület nem csupán oktatási funkciót töltött be, hanem a korszak polgári értékrendjét és igényességét is megtestesítette.

Külön figyelmet érdemel az igazgatói lakás, amely önálló bejárattal, több szobával és teljes komforttal rendelkezett. A sarokrész kialakítása, a főváros címerével díszített homlokzat és a vörösrézzel fedett kis torony tovább gazdagítja az épület karakterét.

Az iskola egészét a részletgazdag, mégis visszafogott díszítés teszi egységessé. Minden homlokzati elem önmagában is értékes, együtt pedig különösen elegáns és időtálló építészeti összképet alkotnak. Hültl Dezső munkásságára jellemző volt, hogy épületei egyszerre feleltek meg a praktikus igényeknek és az esztétikai elvárásoknak.

Responsive image
Az iskola 1918-ban

Responsive image
A budapesti Mester utcai felsőkereskedelmi iskola 31. számú "Kossuth" cserkészcsapata őrségen az Ereklyés Országzászlónál (1942. március 5.)

1987-ben, a centenáriumi ünnepségek keretében készült és került felavatásra Gábor István festőművész mintegy 32m2-es tűzzománc alkotása, mely 84 színes vörösréz darabból összerakva Szent István korát, munkásságát mutatja, jelképezi.

A 2020/21-es tanévtől a szakképzés rendszerszintű átalakításának eredményeként iskolánk technikummá alakult, a képzési rendszer megváltozott. A szakgimnáziumi rendszerben elinduló osztályaink még a 4 éves tanulmányaik után plusz egy év alatt technikusi oklevelet szerezhetnek, de az ezévtől indulók már 5 éves képzés keretében, érettségi és szakmai vizsga letétele után kapják meg a végzettségüket igazoló bizonyítványaikat, oklevelüket. A 9-10. évben ágazati alapozó oktatás folyik mind a közgazdasági, új nevén gazdálkodási és menedzsment, mind a sport ágazati képzésben. Az ágazati alapvizsga letétele után léphetnek felsőbb osztályba, a szakmai képzést megkezdő 11. évfolyamba, majd 12. év végén három tárgyból: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem tárgyakból előre hozott érettségi vizsgát fognak tenni tanulóink. 13. végén idegen nyelvből és szakmai tárgyból érettségiznek, az utóbbi tárgy emelt szintűnek számít, és a felsőoktatásba jelenthet belépőt. A technikusi végzettség gazdálkodás és menedzsment ágazaton pénzügyi-számviteli ügyintéző, sport ágazaton sport edző, sport szervező elnevezéssel szerezhetnek.

Az intézmény épületében 40 fő leány és 20 fő fiú elhelyezését biztosító koedukált kollégium működik, tanulási lehetőséget biztosítva a vidéki tanulók számára.

Az iskola felszereltsége a folyamatos bővítéseknek és átalakításoknak köszönhetően jó színvonalú, számítástechnikai eszközökkel való ellátottsága a banki, biztosítói szponzoraink segítségével kiemelkedőnek mondható. Az oktatást, képzést, de a szélesebb körű művelődést biztosítja a mintegy 20000 kötetes, Internetes hozzáféréssel rendelkező könyvtár, a szakkörök, művészeti és egyéb tevékenységi körök.

Jelentős az iskola sportélete is. Labdarúgó csapatunk a legkiemelkedőbb eredményét 1983-ban érte el, amikor is országos középiskolás bajnokságot nyert. Ugyancsak sikeres volt az 1990-es esztendő, amikor a csapat a Nemzeti Bajnokságot is megnyerte az FTC-t és az Újpestet is megelőzve. Sikeresen szerepeltek már Angliában, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kanadában, Szingapúrban és Európa számos országában. A 2001/2002-es tanévtől az FTC-vel közösen sporttagozatos labdarúgó osztályt indítottunk.

Egyre élénkebb a külföldi testvériskolákkal való kapcsolat is, melynek keretében diákjaink megismerkedhettek Bolzanóval, Olbiával, Lunddal, Lindenberggel.

Az iskola évszázados múltja, nagyszerű hagyományai arra köteleznek valamennyiünket, hogy odaadó lelkesedéssel munkálkodjunk az intézmény jelenjén és jövőjén. tegyünk meg mindent azért, hogy még sok-sok nemzedék tölthessen el emlékezetes, szép és eredményes éveket az iskola ódon, de mindig megújulásra kész falai között.


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Ajánlott cikkek

Fáy András Technikum
A budapesti Fáy András Technikum egy középiskola a IX. kerületben, a Mester utca 60-62. szám alatt. Technikumi és gimnáziumi képzéseket is kínál, több szakmai területtel. Az iskola története egészen 1949-ig nyúlik vissza, és eredetileg a bányászati-ipari képzéshez kapcsolódott. Ma már technikumi, gimnáziumi, művészeti és szakképző programokat is működtet.
Széchenyi István Kereskedelmi Iskola
A maga korában különlegesen modernnek számító épület Lajta Béla tervei alapján készült 1910-1913 között. A rizalitokkal és pillérekkel tagolt téglahomlokzatot a székely népi fafaragás technikájára emlékeztető domborművek díszítik, melyek az ipar és kereskedelem emblémáit, valamint magyar népi motívumokat ábrázolnak.
Páli Szent Vince templom
E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik.