A hamis Zichy-térkép, 1759.

Nem lehet úgy óbudai témáról írni, hogy az óbudai határjárásokba ne ütköznénk bele. Aztán, hogy ezek a napjainkban is hivatalosan hirdetett és elfogadott óbudai határjárások mennyire hitelesek, azt a következőkben látni fogjuk.


AJÁNLÓ

A napjainkban agyonajnározott Zichy család háza táján nagyon nincs rendben több minden: a Zichy család a saját érdekükben hamisított térképeket és hamisította meg Óbuda városának a határait! Úgy próbálták az uradalmuk határait feltüntetni, mintha az egyezne az 1355-ben kiadott óbudai határjárással. A mi történészeink pedig egyszerűen bedőltek a meséjüknek. A legszomorúbb azonban az, hogy az ostobák még napjainkban is ezt a hatalmas átverést erőltetik tovább a hivatalos oldaltól...

Responsive image

A tárgyleírásban ezt olvashatjuk:

"A királyi fiscus által a Zichy-család ellen 1759-ben az óbudai uradalomért indított perhez a Zichyek által készíttetett térkép, amellyel a saját jogi érvényeiket akarták alátámasztani. Ezért Buda és Óbuda 18. századi vázlatos térképére az 1355. évi óbudai határjárási oklevél adatait úgy vetítették rá, mintha a középkori Óbuda királynéi városrésze a 18. századi Újlakkal, a középkori káptalani városrész pedig az egész 18. századi Óbudával lett volna azonos. A Buda-Óbuda közti középkori határ hamis bejelölésétől eltekintve a térkép a 18. század közepi állapotot mutatja. Hegyábrázolás csíkozással. A szőlőterület és a temetők térképjellel ábrázolva. A pesti oldalon a régi Duna-ág, a budai oldalon"

Magyarán: Zichiék átverték a fiscus-t, a királyi kincstárt. Ezáltal egy olyan területet is magukénak tudhattak, ami valójában nem volt az övék, és nem a korábbi Óbuda városának határait jelentette. Nem tudom, hogy másoknak mennyire érthetőek ezek a tények, ezért bővebben is elmagyarázom.

A mai Óbuda városának hitt terület - tehát a mai Árpád híd környéke - az nem az a terület, ahol valójában a középkori főváros létezett. A krónikáink, a beszámolók, a tájleírások és az okleveleink is egy másik területről szólnak, és nem a Zichyék főterének környékéről. Így tehát történészeink idáig is valótlant erőltettek! Újlaknak köze nincs a valódi Óbuda város területéhez, ahogy a Zichyék főtere és környéke sem az, így tehát az e területről készült térképek sem a középkori és korábbi fővárost mutatják, és ahogy ez a térkép hamis, ugyanúgy hamisak a Kneidinger térképek is, mert azok a középkori főváros helyett, csak a Zichyék Óbudáját ábrázolják!

A KNEIDINGER TÉRKÉPEK SEM A KÖZÉPKORI ÓBUDA HATÁRAIT ÁBRÁZOLJÁK !

Responsive image
A Kneidinger-féle 1778-as térkép (forrás: Hungaricana)

Az 1777-től a Zichyék területéről készült Kneidinger-térképek a földrajzi valóságnak megfelelnek, de ugyanakkor azok NEM Óbuda városáról szólnak! Éppen ezért Bártfai Szabó László is hatalmas hibát vétett, amikor a korábbi hadmérnöki rajzokon azonosított épületeket a Kneidinger-térképeken próbálta beazonosítani, olyan térképeken, amelyek nem a középkori Óbuda városának valós területét ábrázolták. Bártfai munkáit is szépen átvették az utánakövetkezők, így Kumorovitz is, aztán persze Bertalanné is, aki a város épületeit akarta ugyanígy azonosítani, persze teljesen sikertelenül. Napjainkban pedig Kumorovitzra hivatkozva erőlteti Laszlovszky ugyanezt az ostoba tévképzetet tovább.

Ami tény, hogy nem tárták fel a királynéi várat, sem a sicambriai klarissza kolostor vagy a Margit kápolnát, de nem tárták fel Szent László egyházát sem. Nem találták meg Óbuda városát, ezért nem sikerült feltárni az Árpád és középkor legfontosabb szakrális központját sem, magát a királyi monostort, amit Alba Ecclesiának, az óbudai Fehéregyházának hívtak. Később már átépítve Fehéregyháza a Beate Marie Virginis nevet is viselte, és az óbudai Szent Péter egyház köveiből épült újjá, ami közvetlen mellette található, ezért így azt sem találták és tárták fel soha, ahogy Kurszán várát sem, és még sorolhatnánk tovább.

Többek közt ezért nincs meg Árpád fejedelem sírhelye, Bonfinié és Erzsébet királyné sírja sem. Semmi sincs meg Óbudából és mindez nagyon durva TÉNY!

Továbbra is ugyanazok a kérdések vetődnek fel:

- Miért mennek kiváló fiatal régészeink más országokba, miért nem inkább Óbuda-Sicambria feltárásán dolgoznak együttesen államilag finanszírozva?
- Miért erőltetik tovább hivatalból az eddigi történész téveszméket?
- Miért csapják be a főváros történelme iránt érdeklődő embereket?
- Miért felesleges és hiába való dolgokra költik a pénzt?
- Miért a római a fontos, miért nem a magyar?
- Miért nem akarják hivatali kötelességből feltárni Óbuda-Sicambria város területét?

A térképet és a tárgyleírást a Budapesti Történeti Múzeum adta ki, azonban történészeink mégsem tudtak érdemben foglalkozni a problémával, és inkább tovább erőltetik az eddigi tévedéseket. Vagy az is lehet, hogy átérzik a probléma súlyosságát és így kényelmesebb nekik; nem kell a dogmákkal szembemenni, nem kell mindent átírni, s nem kell ezzel együtt szégyenbe esni. Túl nagy feladat ez egy szakmabelinek, senki nem meri vállalni a kockázatot. Idáig is elzavarták vidékre, aki szembehelyezkedett a hivatali állásponttal. Ezért foglalkoznak ezzel a témával magánemberek napjainkban is.

Responsive image
Az egykori Buda látképei


AJÁNLÓ

Responsive image
A meghamisított középkori határjárás a Zichyék óbudai térképén

Ha a középkori Óbuda valós területét szeretné valaki kinyomozni, akkor biztosan beleütközik az óbudai határjárások problémájába, amelyek teljesen ellentmondanak a hivatalos történelmi ismereteinknek!

A kutató, ha megnézi a jelenlegi hivatalos álláspontot, akkor azonnal rájöhet, hogy történészeink napjainkban is hamisat és valótlant erőltetnek. A Zichyék Óbudáját sem középkori látképekkel, sem oklevelekkel, és az Óbudára vonatkozó határjárásokkal sem tudják a középkori Óbuda területével összeegyeztetni.
 
A Zichyék területe megegyezik a középkori Óbuda területével. A pláne pedig az, hogy mindezt már megírták, tehát megpróbálták a nagyérdemű tudomására hozni, ámbár, mint láthatjuk eddig sikertelenül. A digitális technika ebben is segítségünkre lesz, mert Óbuda valós történelme így érthető meg igazán, és ezt mindenkinek tudnia kell!

Alább Gál Éva kutatása olvasható:

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

És mi a napjainkban is elfogadott hivatalos álláspont? Persze azt tudjuk, hogy ma is azt képzelik történészeink, hogy a római Aquincumból fejlődött ki a középkori magyar város, és ezért a krónikáinkat is elferdítették évtizedeken keresztül. Megpróbálták ugyanis tanulmányaikban Árpádék hazatérő seregének az Atilla városába bevonulását úgy feltüntetni, hogy azt sulykolták belénk, hogy ők a római Aquincumba vonultak be, és egyesek ma is vannak olyan gerinctelen latrok, hogy még most is ezzel az aljas hazugsággal próbálkoznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy Aquincum polgárvárosi területén semmilyen magyar vonatkozású leletet sem találtak a több száz éve tartó feltárások során, tehát a régészet ez ügyben is megcáfolta a történészeket! Természetesen a hivatalos álláspont nem csak Óbuda földrajzi helyében egyezik a meghamisított térképpel. A középkori, 1355-ben készült határjárás napjainkban is hivatalosan elfogadott nyomvonala is megegyezik a meghamisított térkép, Zichyék érdeke szerinti, alapjában hamis és megtévesztő határjárással. Szentjakabfalva temploma sosem volt Újlak Sarlós Boldogasszony templomának helyén.

Zichyék hamis térképéről és a meghamisított középkori határjárásról szóló tanulmányt olvasni egészen elképesztő és felrázó élmény. Akkor kap azonban szélütést a kutató ember, amikor a történészek próbálkozásait olvassa, ahogy Zichyék hamis térképei és a hamis határjárás alapján próbálták megerőszakolni a teljesen lapos környezetet, hogy a hegyeken látható objektumokat odakényszerítsék valahogy a valótlan területre.

Bertalan Vilmosné előtt már Bártfai is tévedésben volt, tulajdonképpen ugyanazokat a hibákat követték el, és így folytatódott a történész szamárcsapás. Ez a tanulmány azonban alapjában felelős a jelenlegi dilettáns téveszmékért, és így a hivatalos szamárcsapás alapjait képezi Óbuda helyrajzának évszázados botrányában!


AJÁNLÓ

A csillaghegyi lelet


2022. október végén egy eddig ismeretlen lelőhelyet találtak a régészek Csillaghegy határánál, a Pünkösdfürdő utcában: ugyanazon a helyen őskori, római kori, népvándorlás kori és avar kori emlékek is előkerültek. Találtak itt egy VI-VII. századi sírt, amelyben az eltemetett nő nyakán üveg gyöngysor, halántékán bronz karikaékszer, jobb kezén bronzgyűrű volt. Más értékes használati tárgyak is előkerültek a több korszakos lelőhelyen.

Szeptember végén kezdődött az a régészeti megfigyelés a Pünkösdfürdő úton, amelynek során egy eddig ismeretlen, több korszakos lelőhely képe bontakozott ki. A Békásmegyer és Csillaghegy határán lévő telken az újkori feltöltés alatt régészeti korú beásások foltjai kerültek elő. A feltárás során őskori és népvándorlás kori megtelepedésre, valamint római kori jelenlétre utaló leletek is előkerültek.

A legrégebbi megtelepedést két késő bronzkori (urnamezős kultúra, Kr. e.: 1200-900) beásás bizonyítja. A szépen polírozott, kézzel készült kerámiatöredékek mellett egy ép bronzár is előkerült. A vaskor végén itt élő kelták két mély tárológödröt hagytak hátra, melyekben korongolt cserépedény-töredékeket találtak – írja a regeszet.aquincum.hu.

Az írásból az is kiderül, hogy a római korban villagazdaságok lehettek a környéken, erre utalhat egy nagy faragott mészkőtömb és ebből a korból származik egy kis bronzérme is. Római tetőfedő cserepek és téglák darabjai nagy számban kerültek elő a népvándorlás kori avarok itteni gödreiből, házaiból is.

A legszebb leletanyagot tartalmazó objektum egy kora avar kori, vagyis VI-VII. századi női sír. A viseleti tárgyak javarészt a helyükön maradtak, noha már az avar korban rablók foszthatták ki az elhunyt felsőtestét. A hölgy nyakán üveg gyöngysor, halántékán bronz karikaékszer, jobb kezén bronzgyűrű volt. Bal oldalán vastag bronzláncon csüngött vaskése és egy római kori bronzkulcs.

Ugyanitt bőrszütyőre utaló maradványok kerültek elő, amelyben az alatta talált két csontcsövecske lehetett. Az egyik biztosan tűtartó volt, ugyanis a restaurátorok épségben találták meg a fonallal körbetekert vastűt benne – derül ki a BTM régészeti portálján október 19-én közzétett beszámolóból.

 

Egy vitatott terület

Ez is egy külön blogbejegyzést érdemel, hogy a sziklás hegyoldali Óbuda városának területe, miképpen lehetett "Plaga Controversa", azaz vitatott terület. Az okai ennek a sicambriai apácák birtoklásában keresendők. Nem csak Kanday vagy Üröm, hanem még Borosjenő és Fedémes is hozzájuk tartozott. Olyan gazdag élet és gazdálkodás létezett ezen a tájon, hogy ma már elképzelni sem tudjuk. Az ősi rév felett létrejött több ezer éves főváros területén Sicambriában továbbélő Attila vár-Etelburg, majd az Árpád-kori Buda jelentősége, az itt lévő négy erős vár, egészen a középkor végéig jelentette az országunk szívét és központját.

Responsive image
Ez a térkép már a Zichyék uralkodásának idejéből való, és az ő központjukhoz és elképzelésükhöz képest határozza meg Óbuda határait

Az ő érdekük pedig az volt, hogy minél nagyobb területre tegyenek szert. Pont ezért történtek a határperek, amely szintén tény, és még Gál Éva sem került tisztába az igazi okokkal. Ezért akarták Újlakot is megszerezni, és a perek során azt próbálták bizonyítani, hogy az a terület volt a "királynéi terület".

Valójában a Zichyéknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy ők nem a középkori város területén építették ki a majorsági központjukat, mert kis idő elteltével, a Boldogasszony-szigeti apácák visszatértek, és visszakövetelték a szigeti birtokukat, ahol már ez időben a Zichyék uradalmi központja állott. Lett is ebből komoly pereskedés, ahol fondorlatos módon próbálták az Óbuda-szigeti apácákat szintén becsapni a kapzsi földbirtokos Zichyék. Sorozatban készültek a hamis térképek, ugyanúgy, mint a kincstárral folytatott per esetében, Óbuda határaival kapcsolatosan.

Responsive image
Azt is érdemes megfigyelni, hogy az utak merre vezetnek! Nem Rómába, hanem Sicambriába!