Nem lehet úgy óbudai témáról írni, hogy az óbudai határjárásokba ne ütköznénk bele. Aztán, hogy ezek a napjainkban is hivatalosan hirdetett és elfogadott óbudai határjárások mennyire hitelesek, azt a következőkben látni fogjuk.
A napjainkban agyonajnározott Zichy család háza táján nagyon nincs rendben több minden: a Zichy család a saját érdekükben hamisított térképeket és hamisította meg Óbuda városának a határait! Úgy próbálták az uradalmuk határait feltüntetni, mintha az egyezne az 1355-ben kiadott óbudai határjárással. A mi történészeink pedig egyszerűen bedőltek a meséjüknek. A legszomorúbb azonban az, hogy az ostobák még napjainkban is ezt a hatalmas átverést erőltetik tovább a hivatalos oldaltól...
A tárgyleírásban ezt olvashatjuk:
"A királyi fiscus által a Zichy-család ellen 1759-ben az óbudai
uradalomért indított perhez a Zichyek által készíttetett térkép,
amellyel a saját jogi érvényeiket akarták alátámasztani. Ezért Buda és
Óbuda 18. századi vázlatos térképére az 1355. évi óbudai határjárási
oklevél adatait úgy vetítették rá, mintha a középkori Óbuda királynéi
városrésze a 18. századi Újlakkal, a középkori káptalani városrész pedig
az egész 18. századi Óbudával lett volna azonos. A Buda-Óbuda közti
középkori határ hamis bejelölésétől eltekintve a térkép a 18. század
közepi állapotot mutatja. Hegyábrázolás csíkozással. A szőlőterület és a
temetők térképjellel ábrázolva. A pesti oldalon a régi Duna-ág, a budai
oldalon"
Magyarán: Zichiék átverték a fiscus-t, a királyi kincstárt. Ezáltal egy
olyan területet is magukénak tudhattak, ami valójában nem volt az övék,
és nem a korábbi Óbuda városának határait jelentette. Nem tudom, hogy
másoknak mennyire érthetőek ezek a tények, ezért bővebben is
elmagyarázom.
A mai Óbuda városának hitt terület - tehát a mai Árpád híd
környéke - az nem az a terület, ahol valójában a középkori
főváros létezett. A krónikáink, a beszámolók, a tájleírások és az
okleveleink is egy másik területről szólnak, és nem a Zichyék főterének
környékéről. Így tehát történészeink idáig is valótlant erőltettek!
Újlaknak köze nincs a valódi Óbuda város területéhez, ahogy a Zichyék
főtere és környéke sem az, így tehát az e területről készült térképek
sem a középkori és korábbi fővárost mutatják, és ahogy ez a térkép
hamis, ugyanúgy hamisak a Kneidinger térképek is, mert azok a középkori
főváros helyett, csak a Zichyék Óbudáját ábrázolják!
A KNEIDINGER TÉRKÉPEK SEM A KÖZÉPKORI ÓBUDA HATÁRAIT ÁBRÁZOLJÁK !
A Kneidinger-féle 1778-as térkép (forrás:
Hungaricana)
Az 1777-től a Zichyék területéről készült Kneidinger-térképek a
földrajzi valóságnak megfelelnek, de ugyanakkor azok NEM Óbuda városáról
szólnak! Éppen ezért Bártfai Szabó László is hatalmas hibát vétett,
amikor a korábbi hadmérnöki rajzokon azonosított épületeket a Kneidinger-térképeken
próbálta beazonosítani, olyan térképeken, amelyek nem a középkori Óbuda
városának valós területét ábrázolták. Bártfai munkáit is szépen átvették
az utánakövetkezők, így Kumorovitz is, aztán persze Bertalanné is, aki a
város épületeit akarta ugyanígy azonosítani, persze teljesen
sikertelenül. Napjainkban pedig Kumorovitzra hivatkozva erőlteti
Laszlovszky ugyanezt az ostoba tévképzetet tovább.
Ami tény, hogy nem tárták fel a királynéi várat, sem a sicambriai klarissza kolostor
vagy a
Margit kápolnát, de nem tárták fel Szent László egyházát sem. Nem találták meg Óbuda
városát, ezért nem sikerült feltárni az Árpád és középkor legfontosabb
szakrális központját sem, magát a királyi monostort, amit Alba
Ecclesiának, az óbudai Fehéregyházának hívtak. Később már átépítve
Fehéregyháza a Beate Marie Virginis nevet is viselte, és az
óbudai Szent Péter egyház köveiből épült újjá, ami közvetlen mellette
található, ezért így azt sem találták és tárták fel soha, ahogy Kurszán
várát sem, és még sorolhatnánk tovább.
Többek közt ezért nincs meg Árpád fejedelem sírhelye, Bonfinié és
Erzsébet királyné sírja sem. Semmi sincs meg Óbudából és mindez nagyon
durva TÉNY!
Továbbra is ugyanazok a kérdések vetődnek fel:
-
Miért mennek kiváló fiatal régészeink más országokba, miért nem inkább
Óbuda-Sicambria feltárásán dolgoznak együttesen államilag finanszírozva?
-
Miért erőltetik tovább hivatalból az eddigi történész téveszméket?
-
Miért csapják be a főváros történelme iránt érdeklődő embereket?
-
Miért felesleges és hiába való dolgokra költik a pénzt?
-
Miért a római a fontos, miért nem a magyar?
-
Miért nem akarják hivatali kötelességből feltárni Óbuda-Sicambria város
területét?
A térképet és a tárgyleírást a Budapesti Történeti Múzeum adta ki,
azonban történészeink mégsem tudtak érdemben foglalkozni a problémával,
és inkább tovább erőltetik az eddigi tévedéseket. Vagy az is lehet, hogy
átérzik a probléma súlyosságát és így kényelmesebb nekik; nem kell a
dogmákkal szembemenni, nem kell mindent átírni, s nem kell ezzel együtt
szégyenbe esni. Túl nagy feladat ez egy
szakmabelinek, senki nem meri vállalni a kockázatot. Idáig is elzavarták
vidékre, aki szembehelyezkedett a hivatali állásponttal. Ezért
foglalkoznak ezzel a témával magánemberek napjainkban is.

Az egykori Buda látképei

A meghamisított középkori határjárás a Zichyék óbudai térképén
Ha a középkori Óbuda valós területét szeretné valaki
kinyomozni, akkor biztosan beleütközik az óbudai határjárások
problémájába, amelyek teljesen ellentmondanak a hivatalos történelmi
ismereteinknek!
A kutató, ha megnézi a jelenlegi hivatalos álláspontot, akkor azonnal
rájöhet, hogy történészeink napjainkban is hamisat és valótlant
erőltetnek. A Zichyék Óbudáját sem középkori látképekkel, sem
oklevelekkel, és az Óbudára vonatkozó határjárásokkal sem tudják a
középkori Óbuda területével összeegyeztetni.
A Zichyék területe megegyezik a középkori Óbuda területével. A pláne
pedig az, hogy mindezt már megírták, tehát megpróbálták a nagyérdemű
tudomására hozni, ámbár, mint láthatjuk eddig sikertelenül. A digitális
technika ebben is segítségünkre lesz, mert Óbuda valós történelme így
érthető meg igazán, és ezt mindenkinek tudnia kell!
Alább Gál Éva
kutatása olvasható:
És mi a napjainkban is elfogadott hivatalos
álláspont? Persze azt tudjuk, hogy ma is azt képzelik történészeink,
hogy a római Aquincumból fejlődött ki a középkori magyar város, és ezért
a krónikáinkat is elferdítették évtizedeken keresztül. Megpróbálták
ugyanis tanulmányaikban Árpádék hazatérő seregének az Atilla városába
bevonulását úgy feltüntetni, hogy azt sulykolták belénk, hogy ők a római
Aquincumba vonultak
be, és egyesek ma is vannak olyan gerinctelen latrok, hogy még most is
ezzel az aljas hazugsággal próbálkoznak. Ezzel szemben az igazság az,
hogy Aquincum polgárvárosi területén semmilyen magyar vonatkozású
leletet sem találtak a több száz éve tartó feltárások során, tehát a
régészet ez ügyben is megcáfolta a történészeket! Természetesen a
hivatalos álláspont nem csak Óbuda földrajzi helyében egyezik a
meghamisított térképpel. A középkori, 1355-ben készült határjárás
napjainkban is hivatalosan elfogadott nyomvonala is megegyezik a
meghamisított térkép, Zichyék érdeke szerinti, alapjában hamis és
megtévesztő határjárással. Szentjakabfalva temploma sosem volt Újlak
Sarlós Boldogasszony templomának helyén.
Zichyék hamis térképéről és a meghamisított középkori határjárásról
szóló tanulmányt olvasni egészen elképesztő és felrázó élmény. Akkor kap
azonban szélütést a kutató ember, amikor a történészek próbálkozásait
olvassa, ahogy Zichyék hamis térképei és a hamis határjárás alapján
próbálták megerőszakolni a teljesen lapos környezetet, hogy a hegyeken
látható objektumokat odakényszerítsék valahogy a valótlan területre.
Bertalan Vilmosné előtt már Bártfai is tévedésben volt, tulajdonképpen
ugyanazokat a hibákat követték el, és így folytatódott a történész
szamárcsapás. Ez a tanulmány azonban alapjában felelős a jelenlegi
dilettáns téveszmékért, és így a hivatalos szamárcsapás alapjait képezi
Óbuda helyrajzának évszázados botrányában!
A
csillaghegyi lelet
2022. október végén egy eddig ismeretlen lelőhelyet
találtak a régészek Csillaghegy határánál, a Pünkösdfürdő utcában:
ugyanazon a helyen őskori, római kori, népvándorlás kori és avar kori
emlékek is előkerültek. Találtak itt egy VI-VII. századi sírt, amelyben
az eltemetett nő nyakán üveg gyöngysor, halántékán bronz karikaékszer,
jobb kezén bronzgyűrű volt. Más értékes használati tárgyak is
előkerültek a több korszakos lelőhelyen.
Szeptember végén kezdődött az a régészeti megfigyelés a Pünkösdfürdő
úton, amelynek során egy eddig ismeretlen, több korszakos lelőhely képe
bontakozott ki. A Békásmegyer és Csillaghegy határán lévő telken az
újkori feltöltés alatt régészeti korú beásások foltjai kerültek elő. A
feltárás során őskori és népvándorlás kori megtelepedésre, valamint
római kori jelenlétre utaló leletek is előkerültek.
A legrégebbi megtelepedést két késő bronzkori (urnamezős kultúra, Kr.
e.: 1200-900) beásás bizonyítja. A szépen polírozott, kézzel készült
kerámiatöredékek mellett egy ép bronzár is előkerült. A vaskor végén itt
élő kelták két mély tárológödröt hagytak hátra, melyekben korongolt
cserépedény-töredékeket találtak – írja a regeszet.aquincum.hu.
Az írásból az is kiderül, hogy a római korban villagazdaságok lehettek a
környéken, erre utalhat egy nagy faragott mészkőtömb és ebből a korból
származik egy kis bronzérme is. Római tetőfedő cserepek és téglák
darabjai nagy számban kerültek elő a népvándorlás kori avarok itteni
gödreiből, házaiból is.
A legszebb leletanyagot tartalmazó objektum egy kora avar kori, vagyis
VI-VII. századi női sír. A viseleti tárgyak javarészt a helyükön
maradtak, noha már az avar korban rablók foszthatták ki az elhunyt
felsőtestét. A hölgy nyakán üveg gyöngysor, halántékán bronz
karikaékszer, jobb kezén bronzgyűrű volt. Bal oldalán vastag bronzláncon
csüngött vaskése és egy római kori bronzkulcs.
Ugyanitt bőrszütyőre utaló maradványok kerültek elő, amelyben az alatta
talált két csontcsövecske lehetett. Az egyik biztosan tűtartó volt,
ugyanis a restaurátorok épségben találták meg a fonallal körbetekert
vastűt benne – derül ki a BTM régészeti portálján október 19-én
közzétett beszámolóból.
Egy vitatott terület
Ez is egy külön blogbejegyzést érdemel, hogy a sziklás hegyoldali Óbuda városának területe, miképpen lehetett "Plaga Controversa", azaz vitatott terület. Az okai ennek a sicambriai apácák birtoklásában keresendők. Nem csak Kanday vagy Üröm, hanem még Borosjenő és Fedémes is hozzájuk tartozott. Olyan gazdag élet és gazdálkodás létezett ezen a tájon, hogy ma már elképzelni sem tudjuk. Az ősi rév felett létrejött több ezer éves főváros területén Sicambriában továbbélő Attila vár-Etelburg, majd az Árpád-kori Buda jelentősége, az itt lévő négy erős vár, egészen a középkor végéig jelentette az országunk szívét és központját.

Ez a térkép már a Zichyék uralkodásának idejéből való, és az ő központjukhoz és
elképzelésükhöz képest határozza meg Óbuda határait
Az ő érdekük pedig az volt, hogy minél nagyobb területre tegyenek szert. Pont
ezért történtek a határperek, amely szintén tény, és még Gál Éva sem került
tisztába az igazi okokkal. Ezért akarták Újlakot is megszerezni, és a perek
során azt próbálták bizonyítani, hogy az a terület volt a "királynéi terület".
Valójában a Zichyéknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy ők nem a középkori
város területén építették ki a majorsági központjukat, mert kis idő elteltével,
a Boldogasszony-szigeti apácák visszatértek, és visszakövetelték a szigeti
birtokukat, ahol már ez időben a Zichyék uradalmi központja állott. Lett is
ebből komoly pereskedés, ahol fondorlatos módon próbálták az Óbuda-szigeti
apácákat szintén becsapni a kapzsi földbirtokos Zichyék. Sorozatban készültek a
hamis térképek, ugyanúgy, mint a kincstárral folytatott per esetében, Óbuda
határaival kapcsolatosan.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy az utak merre vezetnek! Nem Rómába, hanem
Sicambriába!






