Mit mond nekünk ezen okirat? Felhévíz Pilis megyében található fel és hévíz tehát meleg vízzel működő malma van a kolostornak, amit a Sicambriából folyó patak táplál. Tehát már csak ezen okmány szerint sem lehet Felhévizet a ma ismert Pest-Budai vár környékén keresni!
Az Árpád-kor krónikásai a XII. és XIII. századbeli írásaikban már elég
sok adatot közöltek Attila városáról, Sicambriáról. Anonymus pl.
azt írja krónikájában, hogy Attila, a hunok vezére a Duna mellett
királyi lakot alkotott magának a felső hévízeknél, azt erős falakkal
megerősítette, s az ott talált régi műveket megújíttatta. Ezt a várost az
ő korában a németek Etzelburg-nak, a magyarok Budavár-nak
nevezték.
Adataink vannak arról, hogy az 1690. évi népszámláláskor az egyesített
Pest-Pilis-Solt vármegyék területén összesen csak 85 lakott hely volt,
és ezek nagy részében is csak néhány ember élt. Az összeírók a
jegyzőkönyvek szerint sok elhagyott falut, várost, "pusztát" találtak,
melyek lakossága a törökök pusztító uralma alatt megsemmisült. Legtöbb
ilyen elhagyott helynek még a nevét sem tudta senki sem megmondani.
Nagyon sok régi lakott területet, várost, falut, pusztát új lakókkal
telepítették be, és ezeknek a telepeseknek a régi nevekről természetesen
már fogalmuk sem volt, sem a régi hagyományokról. Így születhetett az a
vaskos tévedés is, hogy az Alt Ofen-re telepített németajkú polgárok az
Ofen elnevezést a Buda-név fordításának vették, s így az Alt-Ofen
elnevezést Ó-Budának fordították.
Az Ofen név azonban ugyanúgy "kemencét" jelentett, mint a "pest" szó. A
névadó kemencéket a régészet a mai Óbudán ásta ki. Még legutóbb is
került ki az óbudai földből egy ilyen ősi kemence. A Pest elnevezés is
egyszerű fordításból ered, és az egész vidékre kiterjedt, a mai Buda
neve is közismerten Pest volt évszázadokon át. IV. Béla a XIII. század
közepén oklevélben intézkedik a pesti várról, és Zsigmond király a XV.
században még a Pesti vár polgárainak jogait újította meg. Ez a
Kemence-Ofen-Pest volt a helyes ősi elnevezés, a Buda nevet csak attól
kezdve viselhették, amióta az egyetlen, kizárólagos királyi székhely
lett.
Esztergomnál hévízforrások voltak és hogy Anonymus Attila városát a
felső hévizeknél fekvő városként jelölte, ami szintén az esztergomi
hévízforrásokra utal, mivel az alsó csoport volt a mai budai hőforrás.
A régi Buda határai a Pilishegy és a az esztergomi polgárok által
használt nagy út, a pilisi Pazanduk falu, a Hegyes- és a Mogyorós-hegy
körül volt. A régi Buda határait leíró oklevelekben szereplő helyrajzi
pontok, a Szűz Mária-sziget, a Melegvízfalu, Felhévíz, az esztergomi
utak, Hévíz-malompatak, Köveshegy, Kövesoldal, Szamár-kő, Mogyorós-hegy,
Hegyes-hegy, Pilis hegy, Pazanduk falu, Geyza-vásár, a szentkereszti- és
szentléleki kolostor, a Halásztanya, az Akasztó-domb, mind azon a helyen
vannak amely azonos volt Sicambriával, Attila városával, ahol a
honfoglaló magyarok megalapították sok száz évig tündöklő központjukat.
Evlia Cselebi török világutazó (1660-1664 között tartózkodott
magyarországon) szerint Buda elfoglalásakor a törököknek négy várat
kellett Budánál elfoglalniuk. Írásaiból megtudhatjuk, hogy Buda
elfoglalása után a törökök kirendelték a lakosságot egy közeli térségre
és ott 70 ezer embert lemészároltak. Cselebi megemlékezik erről a
vérengzésről az Alba Régiá ostromáról írt sorokban is, ahol ugyancsak 70
ezer ember meggyilkolását említi. A magyar történelemírás ezt az
öldöklést sem Budával sem Székesfehérvárral kapcsolatban nem említi,
viszont tud a Pilimarót határában kivégzett 25 ezer családról.
Történészeink az Al-Fel-hévizeket, vagyis az alsó és felső hévizeket úgy
képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan
vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az
nem a XIII. századi Óbudavár! Alább egy oklevél 1326. április 18-ból:
Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által:
Buda városának a Pest-hegyen, Békásmegyeren lévő új várat hívják
Egy felhévízi polgár, Tamás eladja szentjakabfalvi földjét Lazk nevű óbudai
polgárnak, 1295.
A budai káptalan előtt Tamás fia Ekus Miklós ”de sub castro Budensi” egy óbudai
kőházat, amely Chepan fia János és fiai halálával rokoni jogon reá szállt, és
amely Chyde fia János, fia Péter és Theutos mester házai között van, eladja
Márton fia János, óbudai hospesnek 100 forintért (pro centum florenis) Wydus fia
Mihály jelenlétében és engedélyével (forrás:
Hungaricana)
Vetus Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester egy királyi ajtónálló ember volt, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott! (Veteri Buda = Felhévíz)
Hévizen lévő telket adnak el Theutos mesternek, amely a mester telkével határos,
1353.
HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda
Civitast, az alsó hévizeket! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai
felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?
A MAGYAR-RÉV: "Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei
közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a
szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn
látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik
ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést
végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi
személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát
voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a
Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket.
Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi
vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi
palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem - és fölötte csodálták
mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek
lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király
városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak
mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve"
Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar - sarok-sár, az nem a
ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még
a fordításba is beleszólt!
Magyer révje és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának,
vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét. Ha a megyeri réven átkelnek és
ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG (MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig),
akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda
városának a területe - hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is
olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet"! Ha
a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt
ott hogy hívhatták? Segítek: az ott fent, az oklevelekben is írt Óbuda
felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ!
Ennek nyomai máig jól láthatóak a Békásmegyer feletti sziklás területen:
A hévforrások által vájt üregek a mára leomlott hegyoldal sziklafalában,
Békásmegyer felett
A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan
ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek
is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek! A valódi Felhévíz
területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő
prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben,
aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.
Ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal. Ezért írják az oklevelek, hogy a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén! Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!

Oklevél 1453-ból (alább a leírása)

Az oklevél leírása

Egy másik oklevél 1453-ból

Az oklevél leírása (László király a Fehéregyház felé eső és Felhévízen lévő
birtokot a klastromnak adományozza)
Nézzük meg az alábbi metszetet és gondolkodjunk el rajta:

Óbuda (Sicambria) romokban (1687), a távolabbi település minden bizonnyal Pest
A metszet alapján beazonosítható a régi Buda, amely a Duna partján állt a
hegytetőn (a víz a mai Békásmegyer területén hömpölygött)






