Felhévíz

Mit mond nekünk ezen okirat? Felhévíz Pilis megyében található fel és hévíz tehát meleg vízzel működő malma van a kolostornak, amit a Sicambriából folyó patak táplál. Tehát már csak ezen okmány szerint sem lehet Felhévizet a ma ismert Pest-Budai vár környékén keresni!


AJÁNLÓ

Az Árpád-kor krónikásai a XII. és XIII. századbeli írásaikban már elég sok adatot közöltek Attila városáról, Sicambriáról. Anonymus pl. azt írja krónikájában, hogy Attila, a hunok vezére a Duna mellett királyi lakot alkotott magának a felső hévízeknél, azt erős falakkal megerősítette, s az ott talált régi műveket megújíttatta. Ezt a várost az ő korában a németek Etzelburg-nak, a magyarok Budavár-nak nevezték.

Adataink vannak arról, hogy az 1690. évi népszámláláskor az egyesített Pest-Pilis-Solt vármegyék területén összesen csak 85 lakott hely volt, és ezek nagy részében is csak néhány ember élt. Az összeírók a jegyzőkönyvek szerint sok elhagyott falut, várost, "pusztát" találtak, melyek lakossága a törökök pusztító uralma alatt megsemmisült. Legtöbb ilyen elhagyott helynek még a nevét sem tudta senki sem megmondani. Nagyon sok régi lakott területet, várost, falut, pusztát új lakókkal telepítették be, és ezeknek a telepeseknek a régi nevekről természetesen már fogalmuk sem volt, sem a régi hagyományokról. Így születhetett az a vaskos tévedés is, hogy az Alt Ofen-re telepített németajkú polgárok az Ofen elnevezést a Buda-név fordításának vették, s így az Alt-Ofen elnevezést Ó-Budának fordították.

Az Ofen név azonban ugyanúgy "kemencét" jelentett, mint a "pest" szó. A névadó kemencéket a régészet a mai Óbudán ásta ki. Még legutóbb is került ki az óbudai földből egy ilyen ősi kemence. A Pest elnevezés is egyszerű fordításból ered, és az egész vidékre kiterjedt, a mai Buda neve is közismerten Pest volt évszázadokon át. IV. Béla a XIII. század közepén oklevélben intézkedik a pesti várról, és Zsigmond király a XV. században még a Pesti vár polgárainak jogait újította meg. Ez a Kemence-Ofen-Pest volt a helyes ősi elnevezés, a Buda nevet csak attól kezdve viselhették, amióta az egyetlen, kizárólagos királyi székhely lett.

Esztergomnál hévízforrások voltak és hogy Anonymus Attila városát a felső hévizeknél fekvő városként jelölte, ami szintén az esztergomi hévízforrásokra utal, mivel az alsó csoport volt a mai budai hőforrás.

A régi Buda határai a Pilishegy és a az esztergomi polgárok által használt nagy út, a pilisi Pazanduk falu, a Hegyes- és a Mogyorós-hegy körül volt. A régi Buda határait leíró oklevelekben szereplő helyrajzi pontok, a Szűz Mária-sziget, a Melegvízfalu, Felhévíz, az esztergomi utak, Hévíz-malompatak, Köveshegy, Kövesoldal, Szamár-kő, Mogyorós-hegy, Hegyes-hegy, Pilis hegy, Pazanduk falu, Geyza-vásár, a szentkereszti- és szentléleki kolostor, a Halásztanya, az Akasztó-domb, mind azon a helyen vannak amely azonos volt Sicambriával, Attila városával, ahol a honfoglaló magyarok megalapították sok száz évig tündöklő központjukat.

Evlia Cselebi török világutazó (1660-1664 között tartózkodott magyarországon) szerint Buda elfoglalásakor a törököknek négy várat kellett Budánál elfoglalniuk. Írásaiból megtudhatjuk, hogy Buda elfoglalása után a törökök kirendelték a lakosságot egy közeli térségre és ott 70 ezer embert lemészároltak. Cselebi megemlékezik erről a vérengzésről az Alba Régiá ostromáról írt sorokban is, ahol ugyancsak 70 ezer ember meggyilkolását említi. A magyar történelemírás ezt az öldöklést sem Budával sem Székesfehérvárral kapcsolatban nem említi, viszont tud a Pilimarót határában kivégzett 25 ezer családról.

Történészeink az Al-Fel-hévizeket, vagyis az alsó és felső hévizeket úgy képzelték, hogy azok biztosan a Duna folyásával megegyezően-párhuzamosan vannak jelölve a mai Buda vára környékén. Azonban a mai Buda vára, az nem a XIII. századi Óbudavár! Alább egy oklevél 1326. április 18-ból:

Responsive image

Aztán ezzel a tudattal értelmezzük szépen az óbudai Al-Fel-Hévíz földrajzi helyzetét az oklevelek által:

Responsive image
Buda városának a Pest-hegyen, Békásmegyeren lévő új várat hívják

Responsive image
Egy felhévízi polgár, Tamás eladja szentjakabfalvi földjét Lazk nevű óbudai polgárnak, 1295.

Responsive image
A budai káptalan előtt Tamás fia Ekus Miklós ”de sub castro Budensi” egy óbudai kőházat, amely Chepan fia János és fiai halálával rokoni jogon reá szállt, és amely Chyde fia János, fia Péter és Theutos mester házai között van, eladja Márton fia János, óbudai hospesnek 100 forintért (pro centum florenis) Wydus fia Mihály jelenlétében és engedélyével (forrás: Hungaricana)

Vetus Buda, tehát Óbuda városa, ami nem a mai budai Mátyás-hegy oldalában volt! Theutos mester egy királyi ajtónálló ember volt, aki a királynéi városban, a Békásmegyeren lévő Óbudán lakott! (Veteri Buda = Felhévíz)

Responsive image
Hévizen lévő telket adnak el Theutos mesternek, amely a mester telkével határos, 1353.

HÉVÍZ ugyanis Óbuda alsó várát jelenti, vagyis Buda Civitast, az alsó hévizeket! Emlékszünk még, hogy mit írt az óbudai felső várban élő Anonymus a Gesta Hungarorumban?

A MAGYAR-RÉV: "Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem - és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve"

Vigyázat! A krónikánkban szereplő sarkusar - sarok-sár, az nem a ma Soroksárnak hívott környék. Ez a remek példa, hogy a szamárcsapás még a fordításba is beleszólt!

Magyer révje és a rév helye alapjában határozza meg Attila városának, vagyis Sicambria-Óbuda városának helyét. Ha a megyeri réven átkelnek és ott letáboroznak a FELHÉVÍZEKIG (MEGYEREN a magasan lévő meleg vizekig), akkor csak egyetlen helyre tudnak bevonulni, és az nem a mai Óbuda városának a területe - hiszen ahová bevonulnak az az oklevelekben is olvasható HÉVÍZ, és "fölötte csodálták mindazt a kő épületet"! Ha a meleg vizeknél vannak, és FELETTE még épületeket csodálnak, akkor azt ott hogy hívhatták? Segítek: az ott fent, az oklevelekben is írt Óbuda felső városi meleg vizek, vagyis FELHÉVÍZ!

Ennek nyomai máig jól láthatóak a Békásmegyer feletti sziklás területen:

Responsive image
A hévforrások által vájt üregek a mára leomlott hegyoldal sziklafalában, Békásmegyer felett

A Meleg vizek által vájt gömbfülkék pontosan ugyanazon a területen vannak, amiről a krónikáink és az óbudai metszetek is szólnak, az oklevelek pedig mind megerősítenek! A valódi Felhévíz területét, még jóval később is malomhegynek hívták, az ott lévő prépostsághoz tartozott a malom, majd az apácák kapták felerészben, aztán később még a pálosokkal pereskedtek érte sokáig.


AJÁNLÓ

Ezen a területen a forró-gyógyító hévvizek kettős forrásból fakadtak, percenként 4-9 ezer liter hozammal. Ezért írják az oklevelek, hogy a hegy keleti oldalából kettős forrás fakad, ami az egyház ajtaja előtt kis tavat képez, onnét 30 lépés távolságban már malmot hajt meg, és tovább folyva ellátja a vár meleg vizes fürdőit is. Ezek a patakmalmok úgymond ipari létesítmények voltak, télen-nyáron működtek a meleg vizekkel hajtott alulcsapó malomkerekekkel. Ezek a malmok a Békásmegyeri Pazandukon működtek, a Félhévízi Óbuda prépostság területén! Ezért nincs a mai főtéren az óbudai felhévízi prépostság, hiszen ott nincs hegy, és ezért sincs Felhévíz a második kerület környékén!

Responsive image
Oklevél 1453-ból (alább a leírása)

Responsive image
Az oklevél leírása

Responsive image
Egy másik oklevél 1453-ból

Responsive image
Az oklevél leírása (László király a Fehéregyház felé eső és Felhévízen lévő birtokot a klastromnak adományozza)

Nézzük meg az alábbi metszetet és gondolkodjunk el rajta:

Responsive image
Óbuda (Sicambria) romokban (1687), a távolabbi település minden bizonnyal Pest
A metszet alapján beazonosítható a régi Buda, amely a Duna partján állt a hegytetőn (a víz a mai Békásmegyer területén hömpölygött)


AJÁNLÓ