Karafiáth Jenő Frigyes János (Budapest, 1883. július 31. – Budapest, 1952. május 26.) politikus, miniszter, Budapest főpolgármestere.
Édesapja dr. Karafiáth Adolf (1850-1887), magyar
királyi államvasúti tisztviselő, édesanyja Máder Terézia (1850-1934).
Apai nagyszülei Karafiáth Frigyes (1827-1895), a magyar államvasutak
főfelügyelője, és Stromszky Mária (1829-1876) voltak. Anyai nagyszülei
Máder Ferenc, és Novakovics Terézia voltak.
Jogot és bölcsészetet is tanult, majd tisztviselői
pályára lépett. 1906-tól a Kincstári Jogügyi Igazgatóságnál dolgozott.
1919 szeptemberétől, a Tanácsköztársaság utáni kormányokban a
miniszterelnökségen volt államtitkár. A Magyarország Területi Épségének
Védelmi Ligájának egyik alapító tagja volt; ezen fontos szerepet
játszott Lázár Andor és Persay Ferenc mellett. Tagja volt a
parlamentnek. 1922 és 1931 között volt a képviselőház háznagya. 1920-tól
a Magyar Turista Szövetség, 1923-tól az Országos Testnevelési Tanács
elnöke is volt. 1932 elején rövid ideig a vallás- és közoktatásügyi
miniszteri tárcát is megkapta Károlyi Gyula kormányában. 1937 és 1942
között volt Budapest főpolgármestere.
Amatőr költő volt, versei megjelentek többek között az Új idők c.
folyóiratban is; első verseskötetét Akkordok címmel 1909-ben adták ki.







