Ráth Károly

Budapest főpolgármestere 1873-1897. között

Ráth Károly (Buda, 1821. február 20. – 1897. július 30.) ügyvéd, jogász, az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere.


AJÁNLÓ

Ráth Károly Budán született 1821-ben, polgári családban. Péter nevű testvére gyógyszerész, országgyűlési képviselő (1812–1873),[1] József testvére budavári plébános, később pozsonyi kanonok a Vaskorona-rend lovagja (meghalt 1882), Adolf (meghalt 1878) testvére pedig ezredes volt.


AJÁNLÓ

Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron folytatta, jogi diplomáját Pesten szerezte. 1841-től a királyi táblai jegyzője lett, egy évig a királyi jogügyek igazgatóságánál működött. Ezután az akkori egyik legnevesebb ügyvédnél, Schillernél dolgozott, készülve jogi vizsgáira. A közügyvédi vizsgát 1842-ben, a váltóit 1843-ban tette le. Ekkor kezdett önálló ügyvédi praxisba. 1848-ban a váltótörvényszék nyilvános váltójegyzővé nevezte ki. Ezután pestvárosi főkapitánysági tisztségre nevezték ki, de Ő Lang Ignác javára lemondott. A városi képviselőként működött. Szerepe volt a pesti huszárőrség megszervezésében, segédtisztként a pesti újoncozási és felszerelési bizottság elnöke volt.

A szabadságharcban részt vett, de a megtorlásokban nem volt része. A szabadságharc után visszalépett a nyilvánosság elől és ügyvédként működött.

1860-ban az országbírói értekezlet tagja lett, ebben a minőségében főleg váltó-, csőd - és kereskedelmi törvényeket felölelő alosztály jegyzője lett és az ezzel a témakörrel kapcsolatos ideiglenes törvények megszerkesztésével is megbízták. 1861-ben a városi tisztújítás és követválasztások vezetésével megbízott fővárosi központi választmány jegyzője lett. Ugyanebben az évben Lipótváros képviselőjének jelölték, de Szalay László jelöltségét hallván visszalépett. Ezután folytatta ügyvédi pályafutását. 1862-ben Angliába utazott tapasztalat szerzés céljából.

Már ügyvédként is részt vett a pesti városi politikában, 1865-ben a Budapest-lipótvárosi kerület újra képviselőjének jelölték, de báró Kemény Zsigmonddal szemben alulmaradt. 1867-ben a pesti tisztújítás elnöke lett, elnöklete alatt választották polgármesterré Szentkirályi Mórt. Szentkirályi korábban a Józsefváros országgyűlési képviselője volt és megválasztása után ezt a tisztséget Ráth kapta meg. Képviselőségét nem sokáig gyakorolta, mert az igazságügy minisztérium Ráthot a korona ügyészévé, a királyi jogügyek igazgatójává nevezte ki, ilyen tisztségében azonban nem maradhatott a képviselőházban.

1869-ben a legfőbb ítélőszék bírája, 1871-ben a királyi tábla alelnöke és egyben a főrendiház tagja lett. A bírói pályán azonban csak 1873-ig maradt, amikor az egyesített Budapest főpolgármesterévé választották. A másik jelölt Házmán Ferenc (1810–1894), Buda addigi és egyben utolsó polgármestere volt, akit szoros versenyben hagyott maga mögött. a harmadik jelölt Havas Sándor volt.

1873. október 25-én, Budapest egyesítésekor a fővárosi közgyűlés első ülésén Ráth Károlyt választották a város első főpolgármesterévé. Ezt az elsősorban reprezentatív célból létrehozott tisztséget haláláig töltötte be. (A város gyakorlati vezetője a polgármesterré választott Kamermayer Károly lett.) Politikájában, így főpolgármesteri működésében is a kormány iránti lojalitás vezette, a városvezetésben ezt tartotta szem előtt mindig.

Ráth Károly 24 éves főpolgármesteri működés után 1897. július 30-án hunyt el, temetésére augusztus 2-án került sor. A Kerepes úti temetőben lévő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra (jobb árkádsor -56-os sír, mely 2004-től védett). Kitüntetései között szerepelt a Lipót-rend középkeresztje, a Ferenc József-rend csillagos középkeresztje (1871).

Halála alkalmából a sajtó is megemlékezett alakjáról és működéséről.

"Budapest közönsége megilletődéssel fogadta a rögtön elterjedt gyászhírt, mert Ráth Károlyban olyan férfiút tisztelt, aki életének főleg utolsó 24 esztendejében minden tehetségét, készültségét és munkaerejét a fővárosnak szentelte, s mindenütt ott volt, ahol a fő- és székváros érdekeit előmozdítani vagy védeni kellett. Ő ugyan Budapest igazgatásának mint a kormány bizalmi embere állott az élén, mindazonáltal úgy tudta vinni szerepét, hogy sem a kormány, sem a főváros iránti kötelességei nem jutottak egymással kibékíthetetlen ellentétbe. Mindenre kiterjedő figyelmét semmi sem kerülte el. Még évenkénti szabad idejének nagy részét is hivatalának szentelte. Nyaralóhelyére is rendesen maga után küldette a folyó ügyek iratait, hogy az ő pihenése miatt semmiben ne történjen fönnakadás. Emellett közmondásos ügyességgel, tapintattal és dísszel képviselte a fővárost azon igen gyakori esetekben, midőn a királyt vagy a királyi család tagjait, idegen méltóságokat kellett fogadnia, s üdvözlő vagy részvétnyilatkozatokat vivő küldöttségeket kellett a korona vagy a kormány elé vezetnie" - írta róla a Vasárnapi Ujság terjedelmes nekrológja.

A főváros történetében ritka életpályát futott be Ráth Károly: majd\' negyed századig töltötte be az alkatának megfelelő, kényes és bizalmi posztot. Budapest tudós történésze, Vörös Károly tömören és találóan így jellemezte működését: "Úgy véljük, Ráth pontosan az a főpolgármester volt, akit a Tisza Kálmán-i Magyarország kívánhatott Budapest főpolgármesteri székébe - az e megállapításból következő pozitív és negatív vonásokkal együtt".


AJÁNLÓ

Pályafutása alatt

A főpolgármester volt az a személy, aki a főváros élén a kormányt és annak akaratát képviselte. Ráth bírta mind a kormány, mind a város "politikacsináló" polgárainak bizalmát, emellett barátságos, simulékony, vérbeli politikus volt. Ebben az időben különös jelentősége volt, hogy ne boruljon fel a két hatalmi tényező, a kormány és a főváros közötti normális viszony, mert a kormánynak szüksége volt Budapestre, hogy Bécset ellensúlyozza, a fővárosnak pedig szüksége volt a kormányra, hiszen majd' minden jelentős beruházáshoz a kormány adta a pénzt. Ezt a borotvaélen táncoló jó viszonyt sikerült Ráth Károlynak hallatlanul ügyesen és taktikusan, huszonöt évig megtartania.

  • 1872. - Közvágóhíd átadása
  • 1872. - Megkezdik a Sugárút építését
  • 1872. - Megkezdik a Nagykörút építését
  • 1872-1876. - Margit híd
  • 1874. - Fogaskerekű vasút
  • 1874. - Ferdinánd híd
  • 1875. - Zeneakadémia
  • 1876. - Átadják a Sugárút első szakaszát
  • 1877. - Fővárosi Egylet
  • 1877. - Nyugati pályaudvar
  • 1879. - Megkezdődik a csatornarendszer tervezése
  • 1880 és 1883 között több közraktár épül
  • 1881 - Átadják az Elevátor-házat a Duna-parton
  • 1881. - Budaújlakon megépült az első állandó vízmű
  • 1881-1884 között megépül a Keleti pályaudvar
  • 1885. - Átadják a Szent István Kórházat
  • 1885. - Az Országos Kiállítás alkalmával elindul az állandó hulladékszállítás a fővárosban
  • 1885. - Megalakul a Közélelmezési és Ellátási Főosztály
  • 1887. - Megindul az első villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között.
  • 1889. - Átadják az Egyetem tér és a Fiumei út közti villamosvonalat.
  • 1893 és 1904 között felépül a káposztásmegyeri vízmű
  • 1897. - Központi Vásárcsarnok