HIRDETÉS

Budapest
      Ahogy látod! Ahogy érzed!


  

Budapest szobrai
 
Emlékművek, emléktáblák, szobrok, plasztikák, térformák, emlékkövek, feszületek, domborművek, díszek, kompo-zíciók, kutak és szökőkutak.
  
Filmek
 
Filmhíradók és rövidfilmek Budapestről és egyéb történelmi eseményeiről.
 
Budapest temetői
 
Budapesti működő és bezárt vagy megszűnt temetők, valamint emlékhelyek.
   
 
 
 
 

 

      
Séta Budapesten
   

Útvonal ajánlás (1-2 órás) 1-2 órás sétaút ajánlók
Budapest műemlékeit és nevezetességeit leginkább gyalogosan érhetjük el, s így, néhány órás sétával már könnyűszerrel kaphatunk betekintést a város életébe és mindennapjaiba. Egy-egy séta alkalmával megismerhetővé válik Pest és Buda különböző korainak stílusa és hangulata.   

  
Túra Budapesten
   

Túra a városban (fél napos) fél napos túraajánlók
A fővárosból és az azt határoló egykori településekből jött létre 1950-ben a várost alkotó 23 kerület, amelyek többé-kevésbé megtartották egykori hangulatukat és elkülönülő városépítészeti jellegüket. Ezeket érdemes lehet felkeresnie, amennyiben kíváncsi a nevezetességeken kívül más látnivalóra és érdekességre is Budapest határain belül.

  
Kirándulás Budapest környékén
   

Túra a városon kívül (egész napos) 1 napos túraajánlók
Budapest határain kívül is akad egy-egy érdekesség, amelyet érdemes lehet felkeresnie: ilyen Szentendre óvárosi része, vagy a gödöllői kastély, ahol Erzsébet királyné is szívesen töltötte idejét. De ha inkább sétálna egyet a Budapest körüli erdőkben, vagy vízi túra keretén belül körbeevezné a Szentendrei-szigetet, az alábbiakban felsoroljuk a lehetőségeit.

  



Magyar ételek, gasztronómia
    

A magyar gasztronómia a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és a sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. A legismertebb magyar nemzeti ételek a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, a paprikás krumpli, disznótoros, bableves, túrós csusza és a lángos.    

 
Királyi-palota
   

A Királyi-palota (Budavári-palota) a Budai vár része, s annak déli felén helyezkedik el, és Budapest egyik fő látnivalója, valamint turisztikai központja. A Királyi palota ma a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthona. Az épület teljes felújítását tervezik, amely által remélhetőleg visszanyeri eredeti külsejét.

   
Várnegyed
   

A Budai várnegyed vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy – hivatalos névként is – Vár. E két utóbbit azonban nem árt egyértelműsíteni, hiszen szűkebb értelemben olykor csak a Budai várnegyed déli felét alkotó Budavári-palotát értik rajta. Ugyanúgy, ahogy a Budai várnegyed kifejezés alatt is olykor csak az északi részt, a történelmi lakónegyedet értik.

   
Várfal
   

Ha a budai Várat emlegetjük, akkor elsősorban a déli Királyi-palotáról és az északi Várnegyedről esik szó, de az azt körbevevő falrendszerről sosem tesznek említést a leírások. Vajon kik építették és hogyan alakult ki a mai értelemben vett várfal-rendszer?

   

 


 

Ajánlott cikkek

 
 Eltűnt épületek
 Elrontott város
 Régi tervek
 Elképzelések
 Hungaricum
  
 

Ajánlott linkek

 
 

Partnereink

 





 

 

 

 

Budafoki óriáshordó Szoborpark Kolbász

 

  Általános tudnivalók

Budapest Magyarország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.

A mai Budapest az 1870-es évektől kezdődően vált világvárossá. 1950. január 1-én 23 környező település hozzácsatolásával kapta mai méretét, amely így két és félszeresére, lakosai száma pedig másfélszeresére nőtt. A városnak 23 kerülete van, melynek mindegyikét egy-egy független önkormányzat irányít. A főváros ügyeit a Fővárosi Önkormányzat kezeli.

Budapest legnagyobb népessége 2 059 000 lakos volt, amely az 1980-as számlálás óta folyamatosan csökken. Jelenleg megközelítőleg 1 721 000 fő lakik a városban. Ennek oka a budapesti agglomerációba való kiköltözés, mely napjainkban is aktív folyamat, valamint a születésszám jelentős visszaesése.

Budapest területe 525 km2, melyet 81 Pest megyei település vesz körül. A város észak-dél irányban 25 km, kelet-nyugat irányban 29 km kiterjedésű. Legmagasabb pontja a János-hegy, mely 529 méterre van a tengerszint felett.


Panoráma Buda felé az Erzsébet hídról (kép: Pál Ivett)

Magyarország közlekedésében a központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és az országos, valamint a nemzetközi vasútvonalak. Területét a Duna osztja ketté: a nyugati oldalon a Budai-hegység, a keleti oldalon a Pesti-síkság húzódik. A rajtuk található két történelmi város, Buda és Pest, valamint Óbuda egyesítéséből hozták létre 1873-ban az egységes Budapest városát. Buda alapvetően erdőkkel körbevett, hegyvidéki, dombos környezetben létesült lakó és pihenő övezet, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Ebből adódóan Buda előkelő, míg Pest polgári besorolású terület.

A Duna budapesti szakaszán három sziget is található: a Hajógyári-sziget, a Margit-sziget és a Csepel-sziget. A város északi határától kezdődik a Szentendrei-sziget, melynek déli csúcsa ugyan kissé benyúlik Óbuda és Újpest közé, de közigazgatásilag már nem tartozik Budapesthez. A Duna 30 km hosszan és átlagosan 400 méteres szélességgel szeli át a fővárost, amely nemcsak Európa egyik legfontosabb vízi útja és kikötőpontja, hanem fontos vízbázisa is egyben.

A város természeti értékekben kimagaslóan gazdag város. Barlangok, források, gyógyvizek és erdők és természetvédelmi parkok sokfélesége teszi változatossá. A város szívében magasló Gellért-hegy egyedülálló látvánnyal szolgál az itt élők és az ide látogatók számára. A város Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a XIX. század végétől kezdték el módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24?78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50?70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.


A Halászbástya éjjel (kép: Megyeri Károly)

Budapest a mérsékelt égöv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi 2040. A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az őszi időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés.

Budapest világhírű panorámájával és látnivalóival a világ egyik legszebb fekvésű városa. Számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjtemény), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok és emlékművek sokasága található.

Budapest gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst színű hullám választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár látható. A címerpajzsot egy arany színű oroszlán és egy arany színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik, amely az államiságot szimbolizálja.

Budapest főpolgármestere a Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának - a Főpolgármesteri Hivatalnak - irányítója 1990 óta. Jelenlegi főpolgármester Tarlós István, aki 2010 óta tölti be e tisztséget.

Budapest hivatalos honlapja: www.budapest.hu


A Hősök tere éjjel (kép: Szendrei Gábor)



 

 
 
 
  Városfejlesztés

A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky Frigyes báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan.

A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomó részben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések.

Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt sokszor nehéz megvalósítani.


A SmartCity segítségével könnyen megtervezheted útvonaladat a városon keresztül. Akár cím alapján a keresővel, akár a térképre hosszan nyomva kijelölheted úticélodat és mi megmutatjuk Neked, hogy a BKV és opcionálisan a MÁV vonalait használva, hogy juthatsz el oda.

További információ és letöltés

A budapesti tömegközlekedés offline menetrendje a BKK hivatalos GTFS adatbázisa alapján. A kezdőoldalon felsorolhatja kedvenc járatait, megállóit vagy adott megállóból az adott irányba induló járatokat. Böngészhet és kereshet az összes járat és megálló vagy az aktuálisan legközelebbi megállók listájában. Egy kiválasztott megállóban megtalálja az összes onnan induló járat nevét és irányát. Egy kiválasztott járat esetén pedig megadhatja, hogy melyik megállóból melyik irányba közlekedő járművek indulási idejét szeretné listázni az aktuális időponttól vagy egy kiválasztott napon. Egy indulási időpontot választva megkapja a következő megállókba érkezések idejét.

További információ és letöltés

 

 

 

  Népesség

Budapest népessége 2011. január 1-jén 1 733 685 fő volt, ami közel három évtizedes csökkenés után újra növekvő tendenciát mutat a csökkenő mértékű természetes fogyás és a növekvő bevándorlás következtében, a lakónépesség a 2007-es mélypont óta közel 40 000 fővel gyarapodott. 2010. január 1-jén 889 757 lakást tartottak számon a főváros közigazgatási területén. Nyelvileg, etnikailag a népesség viszonylag homogénnek tekinthető, azonban az elmúlt húsz évben jelentősen növekedett a külföldiek és a romák aránya, előbbiek 4,4, utóbbiak 4,6%-kot képviselnek a főváros teljes lakosságából. A budapesti agglomerációban 2010. január 1-jén 2 524 697 fő élt (az ország összlakosságának több, mint egynegyede), míg a budapesti várostérségben hozzávetőlegesen 3,5 millió fő, ezzel a magyar főváros a legnépesebb nagyvárosi övezet Kelet-Közép-Európában.

A korai újkor előtti időkből kevés forrás áll rendelkezésünkre Magyarország és a mai Budapest etnikai arculatáról, ezek közül az egyik a Magyar Királyi Kincstár 1494-95-ös, az egész országra kiterjedő összeírása. E szerint Buda, Pest, Óbuda és a főváros teljes mai területe magyar többségű volt, ahogy a mai agglomeráció is teljesen magyar nyelvterület volt. A 18. század elejére a török hódoltságra jellemző folyamatos háborúk és fosztogatások megváltoztatták a korábban egységes etnikai térszerkezetet, a települések egy része elpusztult, mások elvesztették magyar jellegüket, ahogy a főváros is. Az 1715-ös összeírás szerint Buda, Pest, Óbuda és Tétény német, Rákospalota magyar, Rákosszentmihály szlovák többségű volt, míg Csepel különböző délszláv néptöredékeknek adott otthont, akik fokozatos északra húzódása jellemezte a 150 éves megszállást. A mai Újpest, Újpalota, Rákosmente és Dél-Pest (Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Soroksár) területe lakatlan pusztaként (deserta) volt nyilvántartva. A megfogyatkozott népesség pótlása már a török kiűzése után megindult a spontán, belső és országhatárokon átnyúló vándormozgalmaknak köszönhetően, az újratelepülést segítette a bécsi udvar és a különböző földesurak által szervezett telepítési akciók is, amelynek keretében főként katolikus németek ("svábok") érkeztek Buda környékére délnémet területekről és a Rajna-völgyéből, katolikus és evangélikus szlovákok ("tótok") a Felvidékről és kisebb részben, szervezetlenül katolikus magyarok a pusztítások által kevésbé érintett területekről (Nyugat-Dunántúl, Felvidék, Jászság, Palócföld). Az 1784-es, II. József-féle népszámlálás idejére jelentősen nem módosultak a nyelvi és etnikai viszonyok, azonban a betelepülések következtében a főváros és környékének német jellege erősödött, Csepel és a korábban lakatlan Soroksár is német többségű lett, Rákoscsabára szlovákok települtek.

A középkori, egységes etnikai térszerkezet visszarendeződése a 19. században indult meg, ennek kiváltó okaként az iparosodás kezdetét és ennek nyomán fellépő tömeges belső vándorlást nevezhetjük meg. A Mezőföld és az Alföld középső és déli, lakatlan területeinek újratelepülése miatt népességrobbanás következett be a magyarság körében, arányuk és számuk e miatt gyorsabban növekedett a többi nemzetiségnél a 19. század folyamán. A gyors természetes szaporulat következtében a magyar agrártársadalom a kiegyezés idejére már a túlnépesedés jeleit mutatta, a magyarságon belül volt a legmagasabb a földnélküliek, agrárproletárok aránya, e miatt az ország legnagyobb nemzetisége nagyobb arányban kapcsolódott be a városiasodás folyamatába, ez járult hozzá legnagyobb mértékben a főváros gyors elmagyarosodásához. Ezek a magyar anyanyelvű, mezőgazdasági közösségek jelentették a meginduló ipari fejlődés során rövid idő alatt milliós, majd kétmilliós várossá hízó Budapest legfőbb népességellátóját egészen az 1970-es évekig. Az 1880-as népszámlálás idejére az 1873-ban megalakult Budapest székesfőváros magyar többségűvé vált, azonban néhány környék (Óbuda, Tétény, Csepel) még a századfordulóig megőrizte német jellegét.

Az 1880 és 1910 közötti időszakot a magyar nyelv általános elterjedése és egyeduralkodóvá válása jellemezte. A magyarság aránya 30 év alatt 56,75%-ról 85,9%-ra növekedett, ezzel szemben a németek aránya 34,3%-ról 9%-ra, a szlovákoké 6,1%-ról 2,3%-ra csökkent. E mellett a németek 72,5%-a, a szlovákoknak pedig 79,7%-a beszélte a magyar nyelvet. A magyar nyelvet legnagyobb mértékben a reformátusok beszélték, míg a németet az izraeliták. 1910-ben egy budapesti lakos átlagosan 1,69 nyelvet beszélt, ezen belül a budapesti magyarok átlagosan 1,62 nyelvet beszéltek, ami alacsonyabb volt a városi átlagnál, mivel az addigra egynyelvűvé vált városban nem voltak rászorulva más nyelv ismeretére. Az első világháború, a forradalmak és országot csapásként érő Trianoni békeszerződés sem tudta megállítani Budapest további fokozatos, végül a második világháború kezdetére teljessé váló elmagyarosodását.

 

 

 

  Kultúra

A pezsgő kulturális életéről is ismert Budapesten bőséggel válogathatunk a koncertek, kiállítások, táncelőadások között. A múzeumok közül több is büszkélkedhet több százezres látogatottsággal, köszönhetően az izgalmas tárlatoknak, a nemzetközi összefogásban megvalósított kiállításoknak. A főváros összesen 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Memento Park, és az Iparművészeti Múzeum.

Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri fesztiválok, koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények: a Budapesti Operettszínház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Pesti Vigadó, a Radnóti Miklós Színház, és a Vígszínház.

Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvárak: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár.

Kulturális eseményekben a legnagyobb kulturális események közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események közé tartozik, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé és a Budapesti Őszi Fesztivál.

Budapestnek több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen: ilyen a Váci utcának a Ferenciek terétől a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel. Más szórakoztató létesítmények, melyeket mind a helyiek, mind pedig a fővárosba látogatók felkereshetnek, a Millenáris (Jövő Háza kiállítás, Csodák Palotája és Millenáris park), a Budapesti Vidám Park, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz, a Magyar Vasúttörténeti Park és a Budapesti mozik.

A Főváros templomai és egyházi létesítményei: Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (VII., Rózsák tere 8.), Belvárosi ferences templom (V., Ferenciek tere), Belvárosi plébániatemplom (V., Március 15. tér 2.), Deák téri evangélikus templom (V., Deák Ferenc tér 5.), Dohány utcai zsinagóga, Fasori evangélikus templom (VII., Városligeti fasor 17.), Fasori református templom (VII., Városligeti fasor 7.), Kálvin téri református templom (IX., Kálvin tér), Mátyás-templom (I., Szentháromság tér), Szent István-bazilika (V., Szent István tér), Szerb templom (V., Szerb u. 2–4.).


A Lánchíd éjjel (kép: Ripi Dani)

Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú források különböző hőfokú és gyógyhatású vizeit a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C közötti. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten kutakat fúrtak az elérésükre. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.

A forrásokat már hosszú idők óta tisztelik és hasznosítják a város lakói, hiszen természetes ásványianyag-tartalmuk sokféle panasz enyhítésére szolgálhat. Kiemelkedő jelentőségűek a reumás és orthopédiai problémák kezelésére, valamint az asztmás és légúti panaszok enyhítésére szolgáló vizek. A leghíresebb fürdők, melyeket a külföldről Budapestre érkezők is szívesen látogatnak a Széchenyi, a Rudas, a Dandár, a Gellért, a Király, a Dagály és a Lukács gyógyfürdő. A gyógyfürdőkön kívül számos strand és egyéb fürdő áll a budapestiek és a vendégek rendelkezésére, mint a Pesterzsébeti Fürdő, az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, a Csillaghegyi Strand, a Csepeli Strand, a Palatinus Strand, a Paskál Strandfürdő, a Pünkösdfürdői Strand, a Római Strandfürdő és az Aquaworld – Vízibirodalom.

 

 

 

  Űrfelvétel Budapestről


Chris Hadfield űrhajós fényképe az éjszakai Budapestről
(A kanadai űrhajós az átlagosan 300-400 kilométer magasan keringő Nemzetközi Űrállomásról készítette a fotót)

 

 

  Google Street View

Az Utcakép legegyszerűbben a Google Térképek, tehát a terkep.google.hu vagy a maps.google.com oldalról érhető el. Kezdetnek zoomoljunk rá a keresett területre, hogy pontosan elhelyezhessük az utcakép-néző figurát. Ezt - a területre duplán kattintva - az egérgörgővel, vagy a bal felső oldalon látható csúszkával tehetjük meg.

A bal oldali csúszka fölötti sárga figurát húzzuk oda, ahonnan nézelődni szeretnénk - ilyenkor kék csík jelzi azokat az útszakaszokat, amelyek már megtekinthetők: ezekből egyre több van mindenfelé, bár egyes kisebb utcák azért Budapesten is kimaradtak. A kék pontok ne tévesszenek meg senkit, ezek állóképeket jeleznek az adott területről. A figura húzása közben a fölötte levő kis buborékban még előnézeti képet is kapunk, így könnyebb megállapítani, honnan nézelődjünk.

A figurát a megfelelő helyen "leejtve" rövid időn belül megjelenik a látkép, mintha csak ott állnánk a budai alsó rakparton. Egy pontot egérrel megragadva és húzva forgathatjuk a látképet bármelyik irányba. A távolabbi pontok fölött megjelenő körökre kattintva pedig az adott területre léphetünk tovább, ezt egyébként a "földön" megjelenő kis nyilakra kattintva lépésenként is megtehetjük.

 
A sárga figura a térképre helyezve (balra) és ami utána megjelenik (esetünkben a Széchenyi István tér, jobbra)

A nézelődés közben is elérhetünk különböző állóképeket a Panoramic vagy a Picasa tárhelyéről. Ha nagyobbat akarunk lépni, hívjuk vissza a térképet a látkép jobb alsó csücskéből, ilyenkor a térkép a képernyő felére költözik vissza. Ha pedig zavartalanul nézelődnénk az Utcaképben, a felső kis ikonnal teljes képernyős módba válthatunk.

Az Utcaképről többek között a bal felső részen lévő zoom gombokkal is kiléphetünk, ha egy jóval távolabbi helyen szeretnénk tovább nézelődni. Néhol persze láthatjuk, hogy az Utcakép lefedettsége még nem teljes: a hazai bevezető sajtóeseményen a Google szakemberei úgy fogalmaztak, hogy a májusi újrafotózáson természetesen eddig be nem járt területekre is eljutnak, de természetesen az előny továbbra is a gyakran látogatott, fontos helyeké. Egy adott szakasz végén, ha már nem tudunk továbblépni, a körök nagyító funkciót kapnak.

Az adatvédelmi szempontok betartása miatt az autók rendszámát eltorzították, és elviekben az arcokat is, bár ez néha még nem sikerült épp tökéletesre. A videón is találtunk egy a férfit, akinek az arca bizony felismerhető maradt. Ha bárki saját házát, autóját, vagy saját magát szeretné kiiktatni a rendszerből, mert kimaradt az adatvédelmi torzításból, könnyen kérelmezheti a jobb alsó sarokban látható Hibabejelentés gombra kattintva. Itt kiválaszthatjuk, milyen okól kérjük az adott látvány cenzúráját, majd a kiválasztás után saját szavainkkal is megfogalmazhatjuk aggályainkat. Egy értesítési e-mail címet megadva később tudomást szerezhetünk a javítás folyamatáról, és persze ne felejtsük el a kis képen beállítani, pontosan az Utcakép melyik részletével van bajunk. Ezután már csak az ellenőrzőszót kell beírnunk, és mehet is a hibajelentés.

Forrás: Technet.hu


Választhatjuk az Utcakép-Térkép nézetet is: ilyenkor felül a közterület képét, alul az elhelyezkedésünket látjuk a térképen

 

 

impresszum | médiaajánlat | statisztika | honlaptörténet | honlaptérkép | linkcsere | támogatóink | Blogspot.com
design & web:
made-in-mate | copyright © 2010 - 2013 - all rights reserved