Budapest autóbuszvonal-hálózata a magyar főváros autóbuszvonalainak az
összessége. Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb hálózatnak a több
mint 200 vonalból álló autóbuszhálózat számít. A járatokat a Budapesti
Közlekedési Központ és az ArrivaBus Kft., a Budapesti Közlekedési Zrt., és a
Volánbusz Zrt. üzemelteti.
Budapest trolibuszvonal-hálózata a magyar főváros trolibuszvonalainak
összessége. Az első trolibuszjárat 1933. december 16-án indult el Óbudán.
Napjainkban a vonalhálózat 12 alap- és 2 betétjáratból áll, amit a Budapesti
Közlekedési Központ megrendelésére a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltet.
Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az
összessége. Többszöri szolgáltatóváltás után 1968 óta a BKV – 1996 és 2006
között BKV Rt., azóta BKV Zrt. néven – üzemelteti, 2021-ben 149 kilométer
hosszan, 35 rendszeres járattal.
Budapest metróhálózata Budapest közösségi közlekedési hálózatának legnagyobb
kapacitású vonalaiból áll. Az első, a köznyelvben kisföldalattinak nevezett
vonala a kontinentális Európa első földalatti vasútja (és a világ első
elektromos motorvonatokkal kiszolgált földalattija) volt. A következő kettő,
szovjet technológián alapuló viszonylata az 1970-es és az 1980-as években
épült ki. A negyedik vonal átadására 8 éves építést követően 2014-ben került
sor. Az ötödik vonal tervezése előkészítés alatt áll. A hálózat összhossza
2014-ben az M4-es metróvonal átadása után 38,6 km-re, az állomások száma
pedig 52-re nőtt.
A budapesti helyiérdekű vasút (rövidítése eredetileg BHÉV, köznyelvben csak HÉV) a magyar fővárosban és annak agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer.
Magyarországon a személyi vasúti közlekedést a MÁV (Magyar Állami Vasutak)
biztosítja. Budapesten 3 központi vasútállomásról közlekednek a vonatok
(Keleti-, Déli-, és Nyugati- pályaudvar).
A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV, az eredeti „Budapesti Közlekedési Vállalat” szókapcsolat rövidítéseként) Budapest közösségi közlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy 2011. január 1-jén megalakult budapesti önkormányzati közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.
Világszínvonalú, az évtized legjelentősebb közlekedési fejlesztése valósulhatott meg a fővárosban, amikor az elavult utastájékoztatási rendszert leváltotta az új FUTÁR. A FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer) segítségével percre pontos forgalmi tájékoztatást kaphatsz a kijelzőkön keresztül a megállókban, a járműveken, illetve egy alkalmazást használva a mobiltelefonodon is.
1900. november 30-án, Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában
megalakult a Magyar Automobil Club, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a
választmány tagjai - többek között - Bánki Donát, Csonka János és Törley
József lettek. Legfőbb céljuk az autózás népszerűsítése volt, amelynek
érdekében versenyeket és kiállításokat szerveztek. Ezen időben alig volt
több, mint félszáz autó Magyarországon.
A rendőrfőkapitány rendeletet adott ki 1901. június 10-én az automobilok
rendszámhasználatáról. A rendelet csaknem húsz pontban sorolta fel, milyen
szabályokat kell betartaniuk a fővárosban autózóknak.