Budapest fürdői

Budapest gyógyfürdői közül hetet (Dandár, Gellért, Király, Lukács, Pesterzsébeti, Rudas, Széchenyi), valamint strandfürdői közül ötöt (Csillaghegyi, Palatinus, Paskál, Pünkösdfürdő, Római) a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt üzemelteti. A cég székhelye az óbudai Szőlő utca 38. alatt található, az egyes gyógyfürdők a társaság telephelyeinek számítanak. A Rác fürdő működésnek feltételei 2013 tavaszán még nem tisztázódtak. A Veli bej fürdőt a Budai Irgalmasrendi Kórház üzemelteti.


AJÁNLÓ

Gyógyfürdők

Budapest a világ kevés olyan fővárosának egyike, ahol hőforrások találhatóak. A különleges összetételű gyógyvizet hivatalosan 8 gyógyfürdő hasznosítja: a Császár, a Gellért, a Király, a Lukács, a Rác, a Rudas, a Széchenyi, a Lukács Gyógyfürdő. A gyógyfürdők többsége egyben műemlék és turisztikai látnivaló is.

A budapesti gyógyfürdőket az üzemeltető két kategóriába sorolja. Műemléki fürdőnek számít a Gellért gyógyfürdő, a Széchenyi gyógyfürdő, a Szent Lukács gyógyfürdő, törökfürdőként tartják számon a Rudas Gyógyfürdőt és a Király Gyógyfürdőt. A Rác fürdő ebből a szempontból egyszerre tekinthető műemléki és törökfürdőnek. A Veli bej fürdő (melyet az Budai Irgalmasrendi Kórház üzemeltet) e szempontrendszer szerint inkább törökfürdőnek tekinthető.

Gellért Gyógyfürdő
A mai Gellért gyógyfürdő helyén a Sáros-fürdő állt, mely évszázadokon át az egyszerű emberek fürdője volt. A Sáros fürdőt 1917-ben lebontották, helyére a Gellért szálló és gyógyfürdő épült. A Gellért fürdőben 1927-ben nyílt meg a hullám strandfürdő, majd 1934-ben a pezsgő fürdő. A világháborúban a fürdő női részlege súlyosan megsérült, az épület komplex felújítása 2007-ben kezdődött meg. A Gellért mai napig Budapest legszebb fürdője, a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Szent Lukács Gyógyfürdő
A mai Szent Lukács gyógyfürdő (melynek tőszomszédságában a Császár fürdő található) területén a hőforrások energiáját eredetileg lőporgyártásra és gabonaőrlésre használták. A fürdő kiépítése 1857-től kezdődött meg, 1894-ben építették fel a gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, a népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Az épület mai formáját 1921-ben nyeri el, 1937-ben az épületegyüttes egy ivócsarnokkal bővül. 1979-ben itt nyílik meg az első magyarországi komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg. Az épület átfogó rekonstrukciójára 1999-től kezdve kerül sor.
Széchenyi Gyógyfürdő
A Széchenyi fürdő területén Zsigmondy Vilmos bányamérnök a XIX. század hetvenes éveiben kútfúrási munkálatokba kezdett. 1878-ban siker koronázta a vállalkozást és 970 méter mélységben gyógyvizet találtak. A Széchenyi Fürdőt 1913-ban Czigler György tervei alapján építették fel. A fürdő 1927-ben női és férfi népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült (utóbbi a fürdő Francsek-szárnya), 1936-ban egy újabb kút fúrásba kezdtek a megnövekedett termálvíz-igény fedezésre. A II. világháborúban kisebb sérülésekkel vészelte át. 1949-ben új társas iszaposztályt létesítettek, 1950-től ugyanitt bevezették a nőgyógyászati iszapkezeléseket is. 1952-ben került sor a fiziko- és elektroterápiás kezelések, valamint a sós kádfürdő bevezetésére. 1981-ben a férfi néposztály működése leállt és helyén társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztályt létesítettek. A következő évben a női néposztály helyén megkezdődött a nappali kórház kialakítása, mely egy komplex fizikoterápiás részlegként működik. A fürdő komplex felújítási munkálatai 1997-ben kezdődtek meg.
Király Gyógyfürdő
A fürdőt eredetileg Arszlán budai pasa kezdte építeni, majd Szokullu Musztafa budai beglerbég fejezte be. A fürdő sem építése idején, sem ma nem rendelkezik önálló termálvíz-bázissal. Ennek oka, hogy a törökök ezt a fürdőt azért létesítették, hogy ostrom idején is biztosítva legyen a fürdési lehetőség a várfalon belül. A Király fürdő épülete jelenlegi formáját a XVIII. században nyeri el. A második világháború során az épület megsérül, teljes felújítására 1950-ben került sor.
Veli bej Gyógyfürdő
Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője Budapest egyetlen koedukált török fürdője, mely ideális kombinációja a kellemesen fürdőzve gyógyulásnak. A gyönyörűen felújított török fürdő öt különböző vízhőmérsékletű török medencéje mellett egy vadonatúj wellness részleg áll a vendégek rendelkezésére jakuzzival, két gőzkamrával, finn és infraszaunával, masszázszuhanyokkal, jégkészítő géppel, hydroxeur- és tangentorkáddal, Kneipp-sétálóval, úszómedencével és masszázzsal.
Rudas Gyógyfürdő
Már a középkorban is üzemelt a mai Rudas helyén egy fürdő, Szokollu Musztafa budai beglerbég ezt 1571-72-ben átépíttette. Buda felszabadítás utáni évszázadokban a fürdőt fokozatosan bővítették, átépítették. 1896-ban nyitották meg az uszoda-csarnokot, 1928-ban hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A Rudast 1936-tól csak férfiak látogathatták, 2005-ben – miután befejeződött a fürdő felújítása – bevezették a külön női napot, valamint koedukált fürdési napokat.
Rác Gyógyfürdő (jelenleg nem üzemel)
A Rácfürdőt a törökök építették, elnevezése ekkor Kücsük ilidzsa, azaz Kisfürdő. Feltehetően a legrégebbi budapesti törökfürdő. Buda visszafoglalása után a fürdő sértetlen maradt, és a többi fürdőhöz hasonlóan a Királyi Kamara tulajdonába került, majd magánkézbe. 1860-ban már a Heinrich-család tulajdonában van, akik 1864-65-ben Ybl Miklós tervei alapján felújíttatják, 1870-ben pedig kibővítik a fürdőt. 1931-ben Szent Imre Fürdőre változtatják nevét, majd 1935-ben megvásárolta a főváros. A második világháborúban súlyosan megsérült az épület, ideiglenes helyreállítással 1963-ig üzemelt. Ekkor két évre bezárták az intézményt egy átfogó helyreállítás miatt, a háborúban megsérült női részleget azonban az Erzsébet hídhoz vezető út kiépítése miatt elbontották. Az épület a rendszerváltozás utáni időszakban nagyon rossz állapotban volt, felújításáról a tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. A nagyszabású rekonstrukció 2011 elejére elkészült, azonban egy elhúzódó jogvita miatt a Rácfürdő 2012 nyarán még nem nyitott meg.
Császár Gyógyfürdő
A Császár fürdő területén lévő hőforrásokat már a rómaiak is ismerték. A török hódoltság idején épült fel itt Veli bégi fürdője, melyet feltehetően Szokullu Musztafa budai beglerbég építtetett és átvészelte Buda ostromát. A XVIII. században a fürdőt már Császár fürdőnek hívják. 1806-ban a fürdőt Marczibányi Károly királyi tanácsos vásárolta meg, majd a budai Irgalmasrendnek adományozta. A Császár fürdő gyógyudvarát 1842-ben építették fel, a korábbi török fürdőből Budapest egyik első gőzfürdőjét alakították ki. 1926-ban kialakítottak egy versenyuszodát. A Császár-fürdő 1965-ben az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (később: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet) hatáskörébe került, majd 2000-ben az Irgalmasrend visszakapja az épületet. A fürdő nevét ma a Császár-Komjádi Béla Sportuszoda viseli. Legfontosabb épületeleme a Veli bej fürdő ma az Irgalmasrendi Kórház részeként működik.
Dandár Gyógyfürdő
Budapest Székesfőváros Közmunka Tanácsa 1928-ban határozatot hozott népfürdők (tisztasági fürdők) létrehozásáról, melyekben olcsón lehet biztosítani a higiéniailag szükséges fürdési lehetőséget. Ezen program keretében elsőként ezt a fürdőt építették meg, amelynek üzemeltetéséhez szükséges gyógyvizet tartálykocsikkal a Széchenyi Gyógyfürdőt ellátó mélyfúrásos kúttól szállították. 1978-ban a fürdőt felújították, a vízellátást a közeli Közraktár utcában lévő, kifejezetten erre a célra létesített, kútból oldották meg. Vízminősége a Gellért Gyógyfürdő vizével közel azonos.


Török fürdők

Az egykori budai törökfürdőkből hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai (Jesil direkli, Kücsük, Veli bég, Horosz kapu, Pasa szeráj, Tojgun pasa), ezekből négyben üzemel mai is gyógyfürdő (Horosz kapu ma Király fürdő, Jesil direkli ma Rudas fürdő, Veli bég ma Veli bej fürdő, Kücsük ma Rác fürdő). A budai törökfürdők műemléki védelem alatt állnak. A törökfürdők kupolájának kialakítása kétféle módon történhetett: a kupolát oszlopok tartották vagy az épület falaira ill. zömök tartópilléreire építették fel a gömbkupolát. Előbbi megoldásra példa a mai Rudas fürdő termálfürdője, míg a második megoldást a mai Király, Veli bej, ill. a Rác fürdőknél alkalmazták. A budai törökfürdőket az 1500-as évek közepétől kezdték el építeni, a század végére már mindegyik fontosabb fürdő elkészült. Két budai törökfürdő létét régészeti feltárások igazolták.


AJÁNLÓ

Strandfürdők

Budapesten számtalan strandfürdő működik, amelyek közül 7 gyógyvizes strandfürdő: a Csepeli Strandfürdő, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda, a Palatinus Strandfürdő, a Paskál Strandfürdő, a Pesterzsébeti Sós-jódos Gyógy- és Strandfürdő, a Pünkösdfürdői Strand és a Római Strandfürdő.

Csepeli Strandfürdő
A Csepeli Strandfürdőben egy 50 méteres fedett úszómedence és termálmedence áll a fürdőzők rendelkezésére. A termál ülőmedence vízhőfoka 36-38 ºC, vízmélysége 0,9 m. Az úszómedence vízhőfoka 26-28 ºC, vízmélysége 1,4-2,0 m. Az úszómedence felé sátrat állítottak fel, aminek két bejárata van, az egyik az öltözők, a másik pedig a termálmedence felől. A finn típusú Sport és Relax Szauna mindennap 06.00-17.30 óráig üzemel. Ehhez merülő medence is tartozik, melynek hőfoka 12-20 ºC.
Csillaghegyi Strandfürdő
A legnagyobb fürdőnek számító, budai hegyoldalba vájt Csillaghegyi Strand igazi intézmény, amelynek gyökerei ugyancsak a Római Birodalomig vezetnek vissza. A fákkal sűrűn beültetett, erdőszerű részekkel és teraszokkal borított strandot magát 1919-ben építették, és 2000-ben kapott új köntöst, jelenleg egy úszó és egy strandmedence várja a felnőtt vendégeket, télen-nyáron 23 fokos hőmérsékletű vízzel feltöltve, a gyerekek pedig a pancsolóban találhatják meg a számításaikat. A maga 900 forintos napijegyével a Csillaghegyi a legolcsóbb fővárosi strandfürdő, úgyhogy szűkre szabott pénztárcával rendelkező olvasóinknak ezt ajánljuk!
Dagály Strandfürdő
Dagály Termálfürdő, Strandfürdő és Uszoda, röviden Dagály fürdő: 1948-ban alapították az épülő Árpád híd északi oldalán a Duna partján álló strandot, amely sokáig Szabadság Strandfürdő néven működött. A fürdő működését az 1944-ben feltárt, 126 méter mélységből 41,5 °C-os vizet a felszínre szállító artézi kút biztosítja. Az eredeti kút (mai nevén: Béke-kút) csökkenő vízhozama miatt a Széchenyi gyógyfürdőből átvezetett vízmennyiséget a margitszigeti Magda kút vizével pótolják. Ma többek között élményfürdő, hullámmedence és a régebbi gombamedence is működik. Külön vonzerő a nyári hónapokban a fürdő nagyméretű parkja.
Palatinus Strandfürdő
Az örök kedvenc Margitszigetet nyáron a Palatinus Strand teszi még szerethetőbbé. Budapest első világháború vége óta működő első szabadtéri strandján ma 11 medence és számos szórakozási lehetőség várja a vízközelre vágyókat, például csúszdapark és strandröplabda pálya. A nagymedencében úszásra és strandolásra is van lehetőség, az élménymedencében pedig többek közt sodrófolyosó, buzgár és látvány szökőkutak biztosítják a hibátlan kikapcsolódást. 2013-ban felújították a termálmedencét, a csúszdaparkot pedig kibővítették: az időmérők segítségével akár még versenyeket is tarthatunk barátainkkal, a multimédiás csúszdában pedig fényjáték és zene kíséri végig lefelé zúgásunkat!
Paskál Strandfürdő
A 2016-os beruházás eredményeként a fürdő területén egy közel 1.400 m2 alapterületű, új fürdőépület került kialakításra. A fedett részen egy tanmedence, egy gyerekmedence, egy gyógymedence és egy kinti-benti, vízi bárral üzemelő élménymedence is helyet kapott a szaunák, kezelőhelyiségek, valamint egy speciális, geotermikus szauna mellett. A geotermikus szaunában a fali panelen befolyó termálvíz melegíti a helységet, melyet a falak mellett elvezetnek. A lehűlt vizet a szaunázás után az épület fűtésére használják. A helység nem fa-, hanem kőborítású, a páratartalom jóval magasabb, mint a finn szaunában.A vendégek kényelmét egy beltéri terasz és a belső udvarban kialakított pihenő helyiségek szolgálják.
Pesterzsébeti Strandfürdő
A Pesterzsébeti Sós-jódos Gyógy- és Strandfürdő fedett részén kapott helyet a terápiás részleg, a gyógyászat, három termál-, egy gyerekmedence és egy kiúszós élménymedence. A fürdő különlegessége a budapesti fürdők között egyedülálló összetételű gyógyvize mellett a török stílusú kupolás épülete és a benne található nyolcszögletű, oktogon medence. Ugyanebben a térben található még egy 38-40 fokos kevert vizű sós-jódos termálmedence, és egy 2 fős gyógymedence, amelyben a fürdő egyik különlegességét adó jódos, jellegzetes barna színű, 36-38 fokos vízben fürödhetünk.
Pünkösdfürdői Strandfürdő
A strandfürdő 1935-ben létesült a Duna partján, Hajós Alfréd tervei alapján. A rózsalugasok között levő három medence valamennyi korosztály részére fürdési, strandolási és kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosít. Terebélyes fákkal borított zöld területe pihenést, felüdülést nyújt vendégei számára.
Római Strandfürdő
A Római Strandfürdő területén fakadó források vizét már a rómaiak is használták, és szent helyként tisztelték. A 2000-ben felújított strandon jelenleg egy strandmedence, egy gyerek- és egy úszómedence várja a vendégeket. 2013-ban megújultak az óriáscsúszdák és egy játszótér épült a strand területén.
AquaWorld
Az Aquaworldbe látogató vendégek különleges élményekben részesülnek. Az Aquaworldben a termálvíz nyugtató, de egyben szórakoztató funkcióját használják arra, hogy kikapcsolódást és aktív időtöltés biztosítsanak a család minden tagja számára. Az élményfürdőben két nagy vízfelületű élménymedence kapott helyet sodrófolyosóval, buzgárokkal és különböző beépített vízalatti fekvő felületekkel. A jakuzzik magasabb hőfokú termálvize a klasszikus ülőfürdőket idézi, biztosítva az izmaink, végtagjaink és szervezetünk regenerálódását, miközben az időszakosan beinduló masszázsfúvókák masszírozzák végtagjainkat. A hullámmedence óránként induló hullámai a tengerpartra kalauzolnak bennünket, és a homokos tengerpart élményét idézik. A fürdőtérben kialakított gyermekbirodalom változatos programot kínál a kis vendégek számára – a totyogóktól a kamaszokig – a gyermekmedencével, csúszdákkal, csobogókkal és száraz játszótérrel.


AJÁNLÓ

Uszodák

Budapest legtöbb kerületében található egy vagy több uszoda, amelyek nemcsak sportolásra, hanem nyári hűsölésre és egyéb vizes kalandokra várja vendégeit.

Komjádi Béla Uszoda (III.)
A Császár-Komjádi Sportuszoda a versenyzők mellett várja a szabadidős sportolókat is, akik az úszás mellett napozhatnak és pihenhetnek is a létesítmény területén. A fedett medencében az úszósapka használata kötelező. Az uszodában folyamatosan indulnak a gyerek és felnőtt úszótanfolyamok. Az uszodában összesen öt medence található. A létesítmény rendszeresen otthont ad hazai és nemzetközi úszóversenyeknek, vízilabda mérkőzéseknek, számos triatlonos és öttusázó is itt tartja edzéseit. Az uszoda szolgáltatásait diák- és utánpótlás sportolók is rendszeresen igénybe veszik.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (XIII.)
A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1 fedett és több nyitott, külső medencéből álló sportlétesítmény. 2006-ban az úszó-Európa-bajnokság kapcsán újabb 50 méteres külső medencével, műugró fallal és 25x25 méteres medencével bővült, az új medencékhez öltözők és 1000 főt befogadó lelátók épültek.
Ludovika Uszoda (VIII.)
A Sportközpont épületének Üllői út felőli részén helyzkedik el az Uszoda. A sportolói előtérből lehet megközelíteni a „cipős” folyosón a csapat öltözőket (4 x 20 fős), a hozzájuk tartozó vizes csoportokkal. A csapatöltözők közül kettő akadálymentes kialakítású. A recepciótól az ellenkező irányba indulva, teljesen elválasztva lehet elérni a két látogatói öltözőt. Az öltözők vizes csoportjain keresztül érhető el a „tiszta” közlekedő, ahonnan egy lépcső és egy felvonó viszi fel az Medencetérbe a sportolókat. Az Medencetérben található a 8 sávos 21,0 x 25,0 méteres úszómedence illetve a 10,0 x 15,0 méteres tanmedence. Ebből a térből érhető el a wellness rész illetve a 200 férőhelyes lelátó is.
Tüskecsarnok (XI.)
A Tüskecsarnok modern, látványos, sokoldalú központ. Az InfoPark és az ELTE lágymányosi kampusza melletti sporttelepen található létesítmény csaknem húsz sportágat tud befogadni, így az ország egyik legmodernebb sportkomplexumában versenyeznek, edzenek és szurkolnak az ide érkezők.
MOM Sportuszoda (XII.)
A komplexum területe több mint 70.000 négyzetméter, amelyen 13.000 négyzetméteres épület található. A ház egyik szárnyában a sport- és rendezvénycsarnok, a másik felében pedig az uszoda helyezkedik el. Óriási pázsitos zárt kertünk nyáron strandként, esetenként pedig rendezvények helyszíneként működik. Mellette műfüves focipálya, gumipadlóval védett játszótér és felnőttek sportolására alkalmas streetgym található. A modern, minimál stílusú, jól felszerelt és az általános igényeket maximálisan kielégítő, 1.000 m² alapterületű uszodánk elsőként nyerte el Budapesten a Magyar Fürdőszövetség 5 csillagos nemzeti védjegyét.
Halassy Olivér Uszoda (IV.)
Az uszoda épület 108 fő egyidejű befogadóképességgel, 25m-es úszómedence, tanmedence,wellness blokk: pezsgő medence, szaunával, két masszázshelyiséggel létesült. A korszerű uszodatér mellett a rekreációt nívósan kialakított wellness részleg biztosítja. Nyári időszakban kedvező időjárás esetén az uszodatérhez kapcsolódó napozó és sport terület is vendégek rendelkezésére áll (2db. lábtengó pálya, strandröplabda pálya, ingyen labda és nyugágy).
Újhegyi Uszoda és Strand (XIX.)
A létesítményben 2 fedett medence és 2 szauna, illetve egy szabadtéri strand áll a vendégek rendelkezésére. Az elmúlt években több uszodához kötődő sportágat űző szakosztály edzéseinek vált bázisává, például: úszás, szinkronúszás, vízilabda, babaúszás, vízi torna. Az uszoda az év minden napján nyitva tart.
Konrád Ferenc Uszoda (XVI.)
Az uszodában egy 25m-es (27C°-os) úszómedence és egy 80 cm mélységű tanmedence található. A létesítményben található még szauna, infra szauna, pezsgőfürdő, gyermek-felnőtt úszásoktatás, aquafitnesz, baba-mama úszás, masszázs, kozmetika, sport bolt, büfé, valamint a füves területen: napozóágyak, ping-pong asztal és tollaslabda pálya.
Rátonyi Gábor Uszoda (XVI.)
A létesítmény területén élmény medence (120 cm), gyermek medence (50 cm), bébi medence (20 cm), ücsörgő medence (100 cm), vízi játszótér (15-18 cm), hullám medence (135-145 cm), kis medence (60 cm) és csúszdák találhatóak.
Újlaki Uszoda (XVII.)
Az egész évben nyitva tartó uszodában egy 25 méter hosszú, 11 méter széles, váltakozó mélységű, 28 fokos úszómedence található. Az uszodában korszerű beléptető rendszer és üzembiztos zárakkal ellátott, új öltözőszekrények garantálják a biztonságot. Az úszómedence sávhasználatáról itt tájékozódhatunk. A fedett részen 12 és 8 férőhelyes szaunák, masszázsszolgáltatások és egy büfé áll a vendégek rendelkezésére. A kétszemélyes infraszaunát külön térítés ellenében vehetik igénybe a relaxálni vágyó vendégek. Emellett álló és fekvő szoláriumokban is melegedhetnek. Az beltéri uszodában általánosan minden jegy és bérlet (kivéve éves bérlet) idősávos lett, 3 órás tartózkodási intervallumra érvényesek.
Nyéki Imre Uszoda (XI.)
A fedett térben egy 33 méteres úszómedence és egy nyolcsávos tanmedence található. Az uszodában szakképzett oktatók úszótanfolyammal, vízi tornával, terápiás vizifogalkozásokkal várják a gyermek és felnőtt vendégeket. A nyári időszakban megnyitó kültéri részen pedig egy 25 méteres strandmedence, 33 méteres úszómedence, egy gyermekpancsoló, egy gyermekmedence és egy jakuzzi áll a strandolók rendelkezésére.
Gyarmati Dezső Uszoda (II.)
A létesítményben egy beltéri, 50 méteres úszómedence és egy 20 méteres tanmedence található, míg a szabadban egy 33 méteres kültéri medence várja a látogatókat.


AJÁNLÓ

Szabad vízű strandok

Budapesten és agglomerációjában számos helyen nyílik lehetőség a Duna partján vagy valamelyik tóban való fürdésre.

Római-part (Rómaifürdő, III.) - szerkesztés alatt!
A Római-parton 1973-ig szabadon lehetett fürdőzni, ám akkor egy rendelettel megszüntették a lehetőséget. 2021-ben azonban újranyitott a szabadstrand, ahol szervezett körülmények között, folyamatos vízminőség-ellenőrzés mellett ingyen fürödhetnek a látogatók. A sétányon számtalan étterem és büfé található.
Népsziget (Újpest, IV.) - szerkesztés alatt!
A Népszigeten hivatalosan nem üzemel strand, viszont ennek ellenére sokan fürdenek a Dunában. Fürdésre a szigeten és az Északi vasúti híd alatt is kínálkozik lehetőség.
Ráckevei-Duna (Csepel, XXIII.) - szerkesztés alatt!
A part mentén futó Kolonics György sétány mentén több helyen nyílik alkalom a Dunában való megmártózásra. Itt hivatalosan nem üzemel strand, viszont aki akar, az megmártózhat a hűsítő vízben.
Kavicsos-tó (Csepel, XXIII.) - szerkesztés alatt!
Csepeltől délre található az a hatalmas kiterjedésű tórendszer, amelynek partját nagyrészt már beépítették ugyan, de itt-ott még találhatunk olyan partszakaszt, ahol megmártózhatunk a kristálytiszta vízben.
Révdűlő (Dunakeszi) - szerkesztés alatt!
Dunakeszi partján több kilométer hosszan nyílik lehetőség a fürdőzésre.
Szentendrei-sziget (Horány, Surány, Kisoroszi) - szerkesztés alatt!
Budapesttől északra található a Szentendrei-sziget, amelynek partja szinte teljes egészében egy hatalmas strand. A legjobb partszakaszok Horányban, Surányban és Kisorosziban találhatók.
Lupa-tó (Budakalász)
Hófehér homokos strand és karibi hangulat 15 percre Budapesttől: a Lupa-tó olyan, mint a Riviéra. A Budakalászon fekvő Lupa-tó eredetileg nem volt alkalmas a fürdőzésre, ám számos átalakítást követően ma már tengerpartot idézően gyönyörű, homokos strandokon élvezheted a tó vizét.
Peremvárosi Pihenő Park (Gyál)
A tó elsősorban horgászásra lett kitalálva, de egy-egy helyen lehetőség nyílik a vízbemártózásra is.
Fundy Fun Park (Gyál)
Fundy Fun Park területén kutyastrand és jet ski park található, ahol számos szolgáltatást és innovatív sportolási lehetőséget lehet kiprobálni.


AJÁNLÓ