AJÁNLÓ
Főőrség
A Várban lévő Főőrségi épületet Hauszmann Alajos tervei alapján építették 1903-ban, amelynek katonái a palota őrzését, biztonságát és díszszolgálatát voltak hivatottak ellátni. Bár az épület Budapest 1945-ös ostromakor nem szenvedett súlyos károkat, a kommunista rezsim azt 1971-ben mégis lebontatta. A Fidesz-kormány 2016-ban döntötte el, hogy sok más épülettel együtt a Főőrség épületét is újjáépíti, amelyre 2019-ben került sor.
Királyi lovarda
Ez a terület mindig is a királyi udvar kiszolgáló környezete volt, ahol a XIX. század folyamán már istállóépületek és kocsiszínek sorakoztak. A Királyi-palota legteljesebb kiépülésének idején, 1901-re készült el a lovarda új, reprezentatív épülete Hauszmann és Hoepfner Guido tervei alapján.
Országos Levéltár
A Bécsi kapu teret észak felől hatalmas palota zárja le. Több, részben középkori ház lebontása után 1913-1920 között, neoromán stílusban épült Petz Samu tervei alapján. A levéltár hazánk legfontosabb okmánytára, az országgyűlés, a minisztériumok, a bíróságok, továbbá a történelmi jelentőségű családok és személyek iratainak gyűjteménye.
Várkert-bazár
A Királyi-palota kertjébe felvezető, neoreneszánsz stílusú, árkádokkal tagolt díszlépcső Ybl Miklós tervei szerint épült 1875-1882 között. Feladata a Királyi-palota déli végében elhelyezkedő díszkert, valamint a Vár déli platójának méltó lezárása.
Várnegyed
A budai Várnegyed Budapest I. kerületének várfallal körbevett városrésze a Várhegyen. Az UNESCO 1987-es elnevezésében Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori műemlék, valamint XVII-XVIII. századi lakóház és azok második világháború utáni utánzatai találhatók.
Gül baba türbéje
Gül Baba türbéje egy XVI. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében. Korábban a főváros Budapesti Történeti Múzeumához tartozott. 2016-tól az épületet környezetével együtt teljesen felújították.
Pálvölgy-barlang
A Látó-hegy keleti oldalán nyílik a főváros legszebb és legnagyobb barlangja. A barlang máig feltárt hossza 29 kilométer, ebből a túraútvonal 500 méter, függőleges kiterjedése 104 méter. Ez Magyarország második leghosszabb barlangja.
Dunakorzó
A klasszicista pesti Duna-partot már a múlt század második felében is nagy szállodák szegélyezték. Ide építették a Carlton, a Bristol, a Hungária és a Ritz szállodát, s mindegyikük pont olyan magas volt, mint az egyetlen, a második világháború után is megmaradt épület, a Thonet-ház a Vigadó tér sarkán. Ezek előtt a szállodák előtt alakult ki az új sétatér, a Korzó.
Gresham-palota
A londoni székhelyű The Gresham biztosítótársaság hajdani budapesti otthona Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei szerint épült 1906-ban. Díszes homlokzatával, domborműveivel, pávás rajzú szép kovácsoltvas udvari rácsaival a szecesszió egyik legjellemzőbb példája fővárosunkban. Földszintjén, a volt Gresham kávéházban jöttek össze a két világháború között azok a haladó szellemű képzőművészek, művészettörténészek és műgyűjtők, akiknek asztaltársaságát később Gresham-körnek nevezték. Az épületet 2003-2004-ben felújították.
Igazságügyi-palota
Az egykori Igazságügyi-palotát Hauszmann Alajos tervei szerint építették 1893-1896 között. Stílusa még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá.
Klotild-palota
Az Erzsébet híd építése kapcsán a 1800-as évek végi Pestet gyökeresen átalakították. A régi, szervesen nőtt terecskék helyére egy új, a világvároshoz méltó, hatalmas palotákkal szegélyezett teret álmodtak, amely egyben kapuja is lesz az épülő Eskü téri hídnak. Ez lett a mai Ferenciek tere.
Magyar Nemzeti Bank
A reprezentatív székházat Alpár Ignác tervei alapján 1902-1905 között építették, késő eklektikus stílusban. A XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank (Österreichisch-Ungarischen Bank) látta el.
Magyar Tudományos Akadémia
A neoreneszánsz stílusú palota 1862-1864 között, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint épült. Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását.
Párisi-udvar
A Párisi-udvar egy eklektikus stílusú lakó- és irodaház a Ferenciek terén. Elődje, a Brudern-ház eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része volt a Párisi Udvar, az egyetlen XX. század elejéről megmaradt budapesti bevásárló-udvar. A Petőfi Sándor utca sarkán álló, eklektikus-neogót stílusú épületet 1909-1913 között emelték Schmall Henrik tervei alapján.
Pesti Vígadó
Helyén egykor a Redout - színház és táncterem - állt, melyet Pollack Mihály tervei szerint emeltek 1829-1832 között. Gyönyörű dísztermében ülésezett 1848-ban egy ideig a népképviseleti országgyűlés, itt mondta el Kossuth nagy beszédeit. Nem véletlen, hogy Heintzi, az osztrák városparancsnok, a Buda elfoglalását megelőző ostrom idején, 1849-ben rommá lövette e nagy emlékezetű épületet.
Postatakarékpénztár
A XIX. század utolsó évtizedeinek gazdasági fellendülése következtében az országos bankhálózat nagyon gyorsan növekedett. A Postatakarék-pénztár 1895-ben jött létre azzal a céllal, hogy betétjeit "túlnyomó részben egyszerű földmívesek, munkások, kistisztviselők önfegyelemmel megtakarított filléreiből gyűjtögesse”.
Török Bankház
A vasvázas szerkezetű, csupa üveg homlokzatú, szecessziós épületet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alapján, 1906-ban emelték. Homlokzatának formája a francia szecesszióra (art nouveau) utal. Legfelül Róth Miksa mozaikképe látható. Hullámvonalú pártázattal lezárt oromfalának feltűnő hatású üvegmozaikja Hungária megdicsőülését ábrázolja. Az üzletház tetejét hajdan világító földgömböt tartó Atlasz-szobor koronázta meg, mely a II. világháborúban semmisült meg.
Tőzsdepalota
1905. október 30-án indult meg a kereskedés a budapesti Szabadság téri Tőzsdepalotában, a Magyar Televízió egykori székházában.
AJÁNLÓ
Divatcsarnok (Párisi Nagyáruház)
Az óbudai textilgyáros Goldberger-család megrendelésére épült a Párisi Nagyáruház új épülete. Sajátos vonalú, szecessziós stílusú épületét Sziklai Zsigmond tervei szerint, 1909-1911 között emelték.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, amely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne. A palota Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján épült, amit 1907-ben adtak át.
New York-palota
A négyemeletes, késő eklektikus stílusú palotát Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével 1891-1895 között építette a New York Életbiztosítási Társaság számára. Szobordíszeit Senyei Károly készítette.
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. E múzeum a harmadik volt Európában, amely megnyitott. A magyar intézményt csak a British Museum és a Louvre előzte meg.
Uránia Nemzeti Filmszínház
A négyemeletes mór stílusú bérház és a hozzá kapcsolódó hangverseny- és táncterem terveit a hamburgi születésű Schmahl Henrik készítette. Az Uránia Filmszínház patinás épülete a hazai filmgyártás bölcsőjének számít. Az 1893-ban épült, mór stílusú palotában először az Oroszy Caprice, majd az Alhambra mulató működött, míg 1899. április 4-én ebben, az un. Rimanóczy palotában nyitotta meg kapuit az Uránia Tudományos Színház. Filmtörténeti érdekesség, hogy az új intézményt a legkorszerűbb technikájú álló- (dioráma) és mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel szerelték fel. Fontos tudni, hogy a korábban az Edison-féle kinetoszkop és a Lumiere-féle celluloid szalagra rögzített mozgófényképek csak a cirkuszi, kávéházi szórakozás kiegészítő elemei voltak, míg az Urániában bevezetett, filmszalagos alapú előadások már közművelődési feladatokat is elláttak.
Iparművészeti Múzeum
Az Iparművészeti Múzeumot a londoni (1857) és bécsi (1864) társintézmények után Európában harmadikként hozták létre 1872-ben. A Zsolnay-féle színes pirogránittal, majolikával burkolt, szecessziós stílusú palota Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint 1893-1896 között épült.
Központi Vásárcsarnok
A Központi Vásárcsarnok Pecz Samu műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben. Az épület a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek, a tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10000 m2, amelyet óriási vas tetőszerkezet fed. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.
Erzsébet-kilátó
Az Erzsébet-kilátó mintegy száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 529 méteres tengerszint feletti magasságon áll. A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le.
Gyermekvasút
A Gyermekvasút Budapest egyik közlekedési látványossága Budapest II. és XII. kerületében. A MÁV 4-es számú keskeny nyomtávú vasútvonala. Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik, 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon, amit a kis szerelvények 20 km/h-val, 40-45 perc alatt tesznek meg. Eredeti neve Úttörővasút, mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
AJÁNLÓ
Országos Földtani Intézet és Múzeum
Az Országos Földtani Múzeum Magyarország legnagyobb földtani gyűjteménye, amit az Intézet alapításakor, 1869-ben Ferenc József császár és király a Földtani Intézet létrehozásával rendelt el. A Múzeum 23 tematikus gyűjteményének egyedi leltározott állománya több mint 150 ezer tétel. A gyűjtemények a magyar földtani kutatás alapvető tudománytörténeti, fénykép, ásvány, kőzet, ősmaradvány és mélyfúrási magmintáit őrzik.
Fővárosi Állat- és Növénykert
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület. A gyermekek kedvelt szórakozóhelye, ám egyben fontos kutatómunkát végző intézmény, ahol olyan ismereteket szerezhetünk, amelyekre máshol nincs mód Magyarország területén. A 11 hektár területen mintegy 3500 különféle állatot és kereken 1500 növényfajt tanulmányozhatunk.
Városligeti Műjégpálya
A Városligeti Műjégpálya talán a világ legszebb panorámájú jégpályája, ahol számtalanszor rendeztek már hazai és nemzetközi versenyeket is. Télen a budapestiek egyik kedvelt szórakozást és kikapcsolódást jelentő helye. A jégpályát 2010-ben felújították, pavilonját pedig kibővítették.
Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos múzeum Budapesten, épülete a Hősök tere műemlék együttesének része. A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet, a magyar/magyarországi művészet anyagát átadta a Magyar Nemzeti Galériának, csak néhány magyar művész alkotása található itt (Rippl-Rónai József). Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.
Vajdahunyad-vár
Európa egyik első közparkjában, a Városligetben emelkedik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum monumentális épületegyüttese, a Vajdahunyad-vára. A XIX. század végének kiemelkedő eseménye volt a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett millenniumi ünnepségsorozat, s ennek részeként az Ezredéves Országos Kiállítás. A kiállítást befogadó történelmi épületcsoport elkészítésére 1893-ban tervpályázatot írtak ki. A tervkészítés és a kivitelezés jogát is Alpár Ignác műépítész nyerte el. A budapesti Vajdahunyad-vára hazánk ezeréves fennállásának emlékműve, a romantikus historizmus egyik legszebb magyarországi alkotása. Az épületet 1991-ben nyilvánították műemlékké.
