Budapest története

XX. század

Tüntetések Budapesten, 2006.

A 2006. évi őszi tüntetések szeptember 17-én kezdődtek Budapesten, amelynek első lépése 18-án, a Magyar Televízió akkori székházának ostroma volt. Ezt folytatta az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján megtartott tüntetés, amely komoly összecsapásokká fajult a Belvárosban.

Pusztító vihar Budapesten, 2006.

Négy halottja és közel 300 sebesültje volt az augusztus 20-i tűzijátékra lecsapó viharnak. A politikusok, szervezők, hivatalok egymásra mutogattak és felelősöket kerestek; a főpolgármester a fővárosi védelmi bizottság éjszakai ülése után azt mondta: a tragédia nem következett volna be, ha a szervezők a meteorológiai szolgálat jelentése után lemondták volna a tűzijátékot.

Hídfoglalás, 2002. (előkészületben!)

2002. július 4-én tíz autóval torlaszolták el a szavazatok újraszámlálását követelő tüntetők az Erzsébet hidat. A tiltakozók megakadályozták a rendőröket járműveik elszállításában. A hidon 10 óra körül rendkívül feszült volt a hangulat, a rendőröknek kellett kimenekíteniük Demszky Gábor főpolgármestert a dühöngő tiltakozók közül.

Robbantás az Aranykéz utcában, 1998.

Az Aranykéz utcai robbantás egy pokolgépes merénylet volt 1998. július 2-án Budapest V. kerületében, az Aranykéz utcában. Az eset az 1990-es évek végén Magyarországon javában zajló "maffiaháború” egyik legnagyobb erejű bombatámadása volt, valamint az első olyan, ahol ártatlan kívülállók is életüket vesztették. Az ekkoriban lezajlott számos robbantásos alvilági támadás közül ez az egyik legismertebb.

II. János Pál pápa Budapestre látogat, 1991.

II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án lépett magyar földre. Első szavai az alábbiak voltak: „Bízom abban, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, áldd meg a magyart!”.

Taxisblokád, 1990.

A taxisválság 1990 őszén robbant ki, amikor az akkori jobboldali koalíciós kormány váratlanul bejelentette, hogy csaknem a duplájára emelik a benzin és a gázolaj árát. A kormány azonban elszámította magát, a lakosság a vártnál jóval hevesebben reagált.

Nagy Imre újratemetése, 1989.

Nagy Imre néhai miniszterelnök újratemetése a kommunista diktatúrából a demokratikus Magyarországba való átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt. Ugyan Kádár János 1988-ban kijelentette, hogy Nagy Imrét nem lehet rehabilitálni, mégis megélte annak egy évvel későbbi újratemetését.

A Szent Korona hazatérte, 1978.

Nemzeti ereklyéinket a második világháború végén a közeledő szovjet hadsereg elől Ausztriába menekítették, ahonnan Frankfurtba, majd az USA-ba kerültek. Csak hosszas diplomáciai huzavona után, 1978. január 6-án kerültek vissza Magyarországra a koronázási ékszerek.

Óbuda lerombolása (előkészületben!)

1969-ben adták át Óbuda első panelházát, miközben már javában zajlott a történelmi városrész alapos elpusztítása. Napjainkra alig maradt valami az egykori, történelmi városrészből.

Nőtüntetés Budapesten, 1956.

A szabadságharc hivatalosan október 23-tól november 4-ig tartott, de a Kádár-kormány megalakulása után még hónapokig szerveződtek az ellenállás különböző formái. Több egykori felkelő-csoport döntött úgy, hogy az ellenállást a megszállás után is folytatni fogja. Sokan a földalatti tevékenységet vállalva szórólapokat, plakátokat nyomtattak, de voltak olyanok is, akik továbbra is fegyverrel álltak ellen ideig-óráig a nyilvánvalóan óriási túlerőnek. A december 4-én lezajlott csendes tüntetésen több ezer nő indult el némán a Hősök tere felé, hogy lerója kegyeletét az alig egy hónapja vérbe fojtott szabadságharc áldozatainak emlékére.

Forradalom és szabadságharc, 1956.

Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Nagy-Budapest létrehozása, 1950.

A Nagy-Budapest elnevezés már a XIX. század végén megszületett, s a környező települések Budapesthez csatolása fél évszázadon át folyamatos szakmai és politikai viták tárgya volt. Végül a 2. világháború utáni kommunista hatalomátvétel teremtette meg a politikai feltételeket a történelmi jelentőségű lépés megtételére. A város hivatalos neve továbbra is Budapest maradt.

Budapest újjáépítése, 1945.

Budapest hathetes ostromának végére a Duna-hidak mindegyike a folyóba zuhant, a Várban nem maradt sértetlen ház, városszerte tízezer épület rongálódott meg, kétezer házat rommá nyilvánítottak. Az ideiglenes pontonhidak kiépítése mellett néhány év alatt helyreállítják a főváros ékkövének számító hidakat. A Lánchidat kiszélesítik, a Ferenc József hídból Szabadság híd lesz...

Budapest ostroma, 1945.

1944 szeptemberéig sokan úgy gondolták, hogy a kelet-európai harcok nem érhetik el a fővárost, és a frontok még az ország határán megmerevednek. Csak szeptember közepén vált világossá, hogy a szovjet hadsereg el fogja érni Budapestet. A magyar vezetés abban bízott, hogy a magyarországi erődvonalak - melyben Budapest kulcsfontosságú helyet foglalt el - megállíthatják a vörösök előrenyomulását.

Budapest bombázása, 1945.

1944. április 3-án támadták meg országunkat először az ellenséges amerikai bombázó repülők. A II. világháborúban összesen 1024 magyar települést bombáztak legalább egyszer az amerikai, brit vagy szovjet repülőgépek. Noha a légitámadások célja a hadiipar megbénítása volt, ennek ellenére senki sem érezhette magát biztonságban.

Eucharisztikus Világkongresszus, 1938.

1938. május 25-én ünnepélyes külsőségek közepette megkezdődik Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszus. Az eucharisztia magyarul oltáriszentséget jelent, a kongresszusi mozgalom ennek jegyében Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a világban való valóságos jelenlétét hirdeti.

A Tabán lerombolása, 1933.

A századfordulóra ért el Budapest - különösen a pesti városrészek fejlődése - olyan mértéket, hogy a változatlan, elmaradott Rácváros feltűnően kirítt társai, más fővárosi negyedek közül. Érthető, ha az 1873-ban átadott és bérpalotákkal szegett Körút, a viszonylag forgalmas Belváros világa, Juhász Gyula bús Babilona erős kontrasztként hatott a falusiasan gubbasztó Tabánhoz, különösen a Gellért-hegyre és a Nap-hegyre kapaszkodó felső részeihez képest.

A Graf Zeppelin Budapest felett, 1931.

Hosszú várakozás után, 1931. március 29-én érkezett meg Budapestre a Graf Zeppelin léghajó, amely előző este indult útnak Friedrichshafenből. Leszállás nélkül a München - Salzburg - Bécs útvonalon haladva Pápa, Tihany és Székesfehérvár érintésével reggel 8 órakor érkeztek Csepelre. Személyzetén kívül még 12 utas tartózkodott a fedélzeten.

Erzsébet sugárút, 1930.

Az útvonal életében jelentős volt az 1895-ös esztendő, amikor a Székesfőváros előterjesztést tett a Közmunkatanácshoz, hogy a Wesselényi utca a Síp utcától folytatólag a Dohány utcáig hat öl szélességben megnyittassék.

Az első Trianon-megemlékezés Budapesten, 1920.

A trianoni békediktátum meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre az egykori osztrák birodalom helyett. Az igazságtalan diktátumot a felek 1920. június 4-én, 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben. Aznap gyászba borult az ország, gyászba borult Budapest.

• 

  Horthy Miklós bevonulása Budapestre, 1919.

  Horthy Miklós a Monarchia haditengerészetének tisztje, Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. A román megszállás után megszilárdította az államhatalmat, s Magyarországot elindította a fejlődés útján. Színrelépése, egy új korszak kezdetét jelezte, melynek szimbóluma éppen maga Horthy lett.
• 

  Harry Hill Bandholtz, 1919.

  Amerikai tábornok, az első világháború után az amerikai katonai misszió parancsnoka Magyarországon. 1919. október 5-én megakadályozta, hogy a megszálló román csapatok kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot.
• 

  Román csapatok Budapesten, 1919.

  1919. augusztus 3-án hívatlan vendégek érkeztek a fővárosba, a megszálló román hadsereg katonái. A megszállók felszámolták a Vörös Hadsereget, a Tanácsköztársaság hatalmi szerveit, és saját hatáskörükben jártak el azok tagjaival szemben, ők ellenőrizték a közigazgatást, a kormányt, a sajtót, és megkezdték a szabadrablást, az ország szisztematikus kifosztását.
• 

  Hollán Sándor és fia megölése

  Hollán Sándor és fia államtitkárok voltak, megbecsült polgárai a Magyar Királyságnak. 1919-ben a Dunába lőtték őket a Lenin-fiúk.
• 

  Vörösterror, 1919.

  A vörös terroristák – akárcsak oroszországi elvtársaik – elsősorban a hagyományos életformát és a helyi kis közösségeket őrző, vallásos parasztságnak üzentek hadat, de a kispolgárság és az úri középosztály tagjai is rettegésben töltötték mindennapjaikat.
• 

  Budapest a Tanácsköztársaság idején, 1919.

  A Tanácsköztársaság egy 133 napig tartó kommunista diktatúra volt Magyarországon. Vezetője Kohn (Kun) Béla volt, a Kommunisták Magyarországi Pártjának első embere, aki a vezető réteg kulisszák mögötti megegyezésnek eredményeként, szinte puccsszerűen vette át a hatalmat.

IV. Károly megkoronázása, 1916.

1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára. Magyar királlyá történő koronázására a Mátyás-templomban került sor, ahol – a koronázások történetében első ízben – a magyar himnuszt énekelték, s nem az osztrákot. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét, Zita Bourbon–pármai hercegnőt is.

A Kossuth-mauzóleum felszentelése, 1909.

Kossuth Lajos 1894. március 20-án hunyt el az olaszországi Torinoban, majd két héttel később, április elsején temették el őt Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. Sírját ekkor még egy hatalmas kőlap fedte csupán, de a kortársak már ekkor elhatározták, hogy az egykori kormányzónak ennél monumentálisabb síremlék való, amellyel méltón emlékezhetnek meg a néhai politikus nagyságáról.

A spanyol király Budapesten, 1908.

Spanyolország 1898-ban vesztette el még megmaradt gyarmatait: Kuba és a Fülöp-szigetek az USA fennhatósága alá kerültek. A Spanyol világbirodalom hanyatlásának idején látogatott el Budapestre XIII. Alfonz király.

Orszagos vasutas sztrájk, 1904.

1904. április 19-én este, néhány perccel 8 óra után a rákosrendezői pályaudvar vasutasai megállították az Érsekújvárról érkező személyvonatot. Röviddel ezután az egész országban megszűnt a vasúti forgalom, s közel egy hétig mozdulatlanul, elhagyottan ácsorogtak a száguldáshoz szokott acélparipák. Elkezdődött az 1904-es magyarországi nagy vasutassztrájk.

A Párisi Áruház leégése, 1903.

A Kerepesi úton (ma Rákóczi út) álló Párisi Nagyáruház 1903. november 24-én éjjel kigyulladt, minek során teljesen kiégett több halálos áldozatot követelve. Az Ördög-árok 1879-es áradása óta nem volt ilyen nagy szerencsétlenség Budapesten, mint akkor éjjel.

Fuvarosok sztrájkja, 1903.

A főváros fuvarozó kocsisai szeptember 28-án sztrájkot kezdtek, abbahagyták a munkát, s nemcsak erőszakkal akadályozták meg azokat, akik a munkát folytatni akarták, hanem megtámadták a védelmükre megjelent rendőrséget is.

Autók Budapest utcáin

1900. november 30-án, Budapesten 45 tag képviseletében a Royal szállodában megalakult a Magyar Automobil Club, amelynek elnöke gróf Szapáry Pál, a választmány tagjai - többek között - Bánki Donát, Csonka János és Törley József lettek. Legfőbb céljuk az autózás népszerűsítése volt, amelynek érdekében versenyeket és kiállításokat szerveztek. Ezen időben alig volt több, mint félszáz autó Magyarországon.

XIX. század

III. Béla és Anna újratemetése, 1898.

III. Béla az egyetlen uralkodónk, akinek földi maradványait teljes épségben találták meg a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romterületén, 1848. decemberében. A királyt első feleségének maradványaival együtt, 1898. október 21-én temették újra a Mátyás-templomban.

Ezredéves Országos Kiállítás, 1896.

A honfoglalás ezredik évfordulója megünneplésének gondolata az 1800-as évek elejétől foglalkoztatta a kormányzatot és a közvéleményt. Nagyszabású tervek, elképzelések egész sora látott napvilágot, míg végül elfogadták az 1892. évi II. törvénycikket, amely kimondta, hogy 1895-ben rendezzenek Budapesten általános nemzeti kiállítást.

Kossuth Lajos temetése, 1894.

1894. február 17-én a kilencvenkettedik évében járó Kossuth még hosszú levelet írt haza Torinóból Helfy Ignácnak. Kioktatta benne a függetlenségi pártnak pusztán pártpolitikai szempontokat követő vezetőit és híveit: minden olyan törvényjavaslatot meg kell szavazni, amely liberális és demokratikus szellemű – elsősorban az éppen tárgyalt egyházpolitikai törvényt. Ekkortájt sokszor volt már lázas.

Tüntetések Budapesten, 1880.

1880 januárjában Budapesten, a Nemzeti Kaszinó környékén véres zavargássorozatra került sor, amelynek több ezer résztvevője, sok sebesültje, és több halálos áldozata is volt. A zavargások kirobbanásának központi alakja Verhovay Gyula volt, aki Eötvös Károllyal történt összetűzése után 1879-ben megalapította a Függetlenség című napilapot.

A nagy budai árvíz, 1876.

Az 1872-ben Budapest néven egyesült városok - Pest, Buda és Óbuda - emberemlékezet óta sokat szenvedtek a Duna árvizeitől. 1876-ban olyan árvíz sújtotta a várost, ami miatt mielőbb el kellett kezdeni a budai partszakasz árvízvédelmét is.

Az Ördög-árok kiöntése, 1875.

Vész, iszonyú pusztító vész angyala járt a múlt szombaton, június hó 26-kán este a magyar főváros fölött. Akik szorosan a vész színhelyén nem voltak, csak egy nagyobbszerű nyári zivatart láttak, s nem is sejtették, hogy a szomszéd városrészben, egy pár száz ölnyire tőlük, mily irtózatos mérveket ölt a veszedelem.

A közterületek átnevezése, 1874.

Az 1874. évi X. törvénycikk 14. §-a d) pontja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa feladatává tette a Budapesten közlekedésre szolgáló közterületeknek, utaknak, utcáknak, tereknek, közöknek, lépcsőknek és rakodópartoknak elnevezését. A Tanács, miután első alapvető munkáit megindította, hozzáfogott e feladatához.

Gazdasági válság, 1873.

...

Pest és Buda egyesítése, 1873.

Az 1873. esztendő új korszakot nyit meg a főváros történetében: az ifjú Pest, az ország virágzó kereskedővárosa egyesült az ősi Budával, a dicső történelmi emlékek városával. Az a történelmi dicsfény azonban, mely Buda sokszázados múltját övezte, az egyesítés után Pestre is átsugárzott és ezzel Pest is osztályosává lett annak a történeti múltnak, mely Budát az összes magyar város fölé emelte.

Az első műemlékvédelmi szervezet , 1872.

Az európai trendet követve, hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek védelmének ügye. Az első ilyen célt szolgáló intézmény csak 1872-ben jött létre Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága néven.

A Nagykörút építése, 1871.

A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, mely keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli határán, a Lipótváros északi részén, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson – ezekről a városrészekről kapták nevüket a Nagykörút egyes részei is: a Teréz körút, Erzsébet körút, József körút, Ferenc körút.

Városépítészeti modell

Hild és a Szépítési Bizottmány tervei városrendezésileg még nemigen mentek túl bizonyos telekrendezések megalkotásán, építési szabályzat kiadásán. A korszak hatalmas építési tevékenysége azonban a modern urbanizáció olyan problémáit állítja a városok számára, melyek megoldásához a napóleoni korból örökölt intézmények és koncepciók már elégtelenek.

A Sugárút építése, 1871.

A Sugár út (mai nevén Andrássy út) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely a Belvárost köti össze a Városligettel. Az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

A Nemzeti Színház díszlettárának leégése, 1871.

A Nemzeti Színház pesti épületben már jelentkeztek azok a technikai problémák, amelyek miatt állapotát 1870-ben fel kellett mérni. Általában szűknek bizonyult, így felmerült egy kiegészítő épület létesítésének szükségessége. Egy év múlva leégett a díszlettár, s ettől kezdve sűrűn tért vissza a félelem, hogy a színház is tűzveszélyes.

A rakpartok építése, 1870.

Budapest fejlődésének egyik fontos tényezője a Duna volt, amely egyúttal a várost fenyegető veszélyek legnagyobbikát is jelentette. Az 1838-as árvíz után rendszeresen napirendre került Pest-Buda folyamszabályozásának kérdése, ezért az elkövetkezendő évtizedek legnagyobb feladata a Duna partjának rendezése, valamint a két város árvízvédelmének megoldása lett.

A Duna szabályozása, 1870.

A téli kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta "dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén hamarabb, mint az Alföldön.

Városfejlesztési koncepció, 1870-1872.

A Kiegyezést követően Budapest még nem volt egységes város, viszont számtalan terv született a leendő főváros fejlesztésére. Ezekben már gondoltak egy belvárosi főútra, két nagy körútra, Óbuda, Buda és Pest egyesítésére, valamint egy olyan egységes megjelenésre, amely méltón hírdetné Magyarország első városának rangját.

I. Ferenc József megkoronázása, 1867.

Az országgyűlési követek és a főnemesek hintói már reggel 6 órakor begördültek a Mátyás-templom elé, hogy a 7 órakor kezdődő ceremóniára mindenki a helyén legyen. A király lovon, a királyné hintón érkezett a templom elé, ahol az ország és a templom főpapjai fogadták őket.

Buda és Ó-Buda egyesítése, 1850.

Budapest kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. A három város, Buda, Óbuda és Pest egyesítésével már Széchenyi István is megpróbálkozott, majd az 1848-as forradalom kormánya, de az első komolyabb tettet a levert szabadságharc utáni abszolutista hatalom vitte véghez, Buda és Óbuda összevonásával.

Városrendezés, városvezetés, 1867.

Az 1867-es kiegyezést követően a jövőbeni főváros területén három különálló város létezett, ám azok szoros kapcsolataik és egymásrautaltságuk végett már előre vetítették a majdani egyesítést. Hivatalosan ugyan Pestről, Budáról és Óbudáról van szó, de ugyanakkor már gyökeret vert az egységet szimbolizáló Budapest elnevezése is.

Batthyány Lajos kivégzése, 1849.

Gróf Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke volt. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar kormány megalakításával. Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését és az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. 1849. október 6-án a pesti Újépület udvarán a császáriak kivégezték.

Budavár bevétele, 1849.

Buda várának már a XIII. század közepe óta fontos szerepe volt az ország irányításában. A 167 méter magas Várhegy fennsíkján húzódó, 1.5 kilométer hosszú és 400 méter szélességű vár kedvező védelmi pozíciókat rejtett magában. A híres vár 1849-ben a tizenkettedik ostromának nézett elébe.

Lamberg Ferenc herceg meggyilkolása, 1848.

A bán hadserege 1848. szeptember 26-án bevonult Székesfehérvárra, főhadiszállását a püspöki palotában rendezte be. Ugyanezen a napon a király Lamberg Ferenc altábornagyot nevezte ki a magyarországi haderők főparancsnokává. Ezt azonban Kossuth javaslatára a képviselőház érvénytelenítette, a hadsereget ellenállásra szólította föl, és az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe adta a végrehajtó hatalmat. A főparancsnokságot átvenni szándékozó, Pest-Budára érkezett Lamberget szeptember 28-án a lakosság felismerte és a hajóhídon megölték.

Forradalom, 1848.

1848. március 15-én született meg Magyarországon a modern parlamentáris kormányzás, valamint ezen a napon vette kezdetét az 1848-49-es szabadságharc, amelynek célja volt a Habsburg-uralom megszűnése, valamint a független és alkotmányos berendezkedés kivívása. Március 15-e 1989. óta munkaszüneti nap, 1990. óta pedig hivatalos nemzeti ünnep.

A nagy pesti árvíz, 1838.

Széchenyi 1832. februárjában megalapította a Hídegyletet. Hogy támogatókat szerezzen egy állandó kőhíd építéséhez, tanulmányútra indult Angliába. 1837 januárjában nyilvános felhívást tett közé, melyben felszólította a vagyonos embereket, hogy vállalják a költségek viselését, illetve minden hozzáértő szakembert, hogy ötleteikkel segítsék a híd megvalósítását. 

A Hídegylet létrehozása, 1832.

A főváros eddigi történetének legnagyobb jeges árvize nem érkezett minden előzmény nélkül. A folyó felső szakaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék és az enyhébb időjárás miatt Buda egy része és a folyó alsó szakaszán lévő partközeli települések 1838. január elején pár napra már víz alá kerültek. A rekord mértékű esővel és havazással beköszöntött újév baljós jövőt ígért a Duna mentén élőknek.

Az első lóverseny Pest-Budán, 1827.

Magyarországon először, 1814-ben gróf Hunyady József rendezett lóversenyt ürményi birtokán saját nevelésű lovai kipróbálására. Ezt követően minden évben rendeztek lóversenyt, egészen 1821-ig. A versenyek rangjára utal, hogy néhanap az uralkodócsalád tagjai is részt vettek a nézők soraiban.

Tabáni tűzvész, 1810.

1810. szeptember 5-én, az erősen szeles és száraz a szél felkapott egy parazsat s meggyújtotta Schuller János házának tetőzsindelyét. A forgószél a lángokat felkapva, percek alatt elterjesztette a tüzet a szomszédos épületek tetőszerkezetén, mely a hamarjában érkezett segítség ellenére is rohamosan terjedt.

XVIII. század

Pest története

Pest a Duna bal partján Budával szemben helyezkedik el. A magyar főváros 1873-as létrehozása után az új fővárost alkotó három település egyike. Mérete a középkorban a mai V. kerületnek, Budapest születésekor az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületeknek felelt meg. A köznyelvben gyakran egyszerűen Pestnek nevezik egész Budapestet (például: "Utazom Pestre").

Budavári tűzvész, 1723.

Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a jezsuita templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni.

AJÁNLÓ

XVII. század

Budavár visszavétele, 1686.

V. (Lotharingiai) Károly támadása.

A Víziváros felszabadítása, 1686.

V. (Lotharingiai) Károly támadása.

Buda ostroma, 1684.

V. (Lotharingiai) Károly támadása.

Buda ostroma, 1603.

Hermann Russwurm második támadása.

Buda és Pest ostroma, 1602.

Hermann Russwurm első támadása.

XVI. század

Buda ostroma, 1598.

Adolf Schwarzenberg támadása.

Török védelem Buda körül

A nagy létszámú Habsburg-seregnek ismételt megjelenése Buda alatt Szulejmán részére nem volt elriasztó hatású - amint Ferdinánd hitte, hanem éppen ellenkezőleg: ingerlő fenyegetésnek tűnt. Ezért a szultán már 1542 őszén elhatározza, hogy Magyarország testébe mindeddig csupán kis török szigetként beékelt Budának biztosítja éltető Duna menti összeköttetését a birodalommal, de ugyanekkor kiépíti „Üngürüsz szivének" védelmi övezetét is.

Buda és Pest ostroma, 1542.

Brandenburgi Joachim támadása.

Buda elfoglalása, 1541.

I. Szulejmán elfoglalja Budát.

Buda ostroma, 1541.

Roggendorf második támadása.

Buda ostroma, 1540.

Leonhard Vels támadása.

Buda ostroma, 1530.

Roggendorf első támadása.

Buda ostroma, 1529.

I. Szulejmán támadása.

Buda Ferdinánd kezén, 1527.

I. (Habsburg) Ferdinánd támadása.

XV. század

A Királyi-palota pusztulásának kezdete

Már II. Lajos idejében megkezdődött a palota kincseinek a széthurcolása. Az 1526. augusztus 29-os mohácsi csatavesztés hírére pedig megindult a teljes bomlás.

Bibliotecha Corviniana

A Bibliotheca Corvinianát Naldo Naldi firenzei és a jeles magyar humanista, Oláh Miklós esztergomi érsek építészeti leírásaiból ismerjük. A könyvtár nemcsak sokoldalú és korszerű tartalmával, hanem kézzel írt kódexeinek káprázatosan gazdag kiállításával is kiemelkedett.

I. (Hunyadi) Mátyás kora, 1458-1490.

Mátyás – mivel nem állott rendelkezésre szabad hely egy új, nagyszabású épület emelésére – főleg szépítette a palotát, és reneszánsz stílusban alakította át.

Trónviszályok, 1440-1457.

I. Ulászló hívei számára a legfontosabb Buda, a főváros és a királyi rezidencia elfoglalása volt, hogy ezzel is biztosítsák a lengyel király magyarországi hatalmát.

Zsigmond kora, 1387-1437.

Miután Zsigmond átvette a hatalmat, majd véglegesen Budára helyezte át udvarát, méreteiben és kiképzésé-ben az egyszerű királyi vár helyén megépült a budai királyi palota.

XIV. század

Mária és II. Károly kora, 1385-1387.

Mária többnyire a budai királyi palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta.

I. (Nagy) Lajos kora

Az Anjouk 1320-1330 körül épült palotája a Várhegy déli részén egy U alakú kastély volt, déli végén egy magas toronnyal és egy ahhoz csatlakozó kis kápolnával.

Buda Ostroma, 1302.

Róbert Károly támadása.

XIII. század

Buda születése

Buda születéséről a mai történettudomány szinte semmit nem tud, amit pedig a hivatalos iratok közölnek, azok számos helyen ellentmondanak önmagukkal illetve más történelmi ténnyel. Az alábbi leírás egy egészen más szemszögből mutatja be Buda születését, amely az ez idáig fellelhető dokumentumokra támaszkodik.

Pest felégetése, 1241.

A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót, ezen belül Magyarország 1241–42-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt.

XII. század

Szent István országa

Hamarosan!

AJÁNLÓ

XI. század

Szent Gellért

Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke 980. április 23-án született és 1046. szeptember 24-én halt meg. A mai Gellért-hegy névadója.

X. század

Teljes genomvizsgálattal...

A magyarságeredet kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban, amely itt érhető el. Alább folytatódik a közleményük.

Magyarok

A nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a honfoglalás menetét és eseményeit. Két jelentősen eltérő fő elmélet létezik: a hivatalos nézet szerint a magyarok 895 táján telepedtek meg a Kárpát-medence alföldi területein, s 902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták. E nézet szerint az itt lakó rokon avar nép pár emberöltő alatt beolvadt a magyarok törzseibe. A másik elmélet szerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét: az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel.

Ókori népek és kultúrák

Rómaiak

Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt. Északról és keletről a Duna, nyugatról Noricum - kezdetben kelta királyság, majd római provincia - határolta, déli határa a Száva folyótól mintegy 30–50 km-nyire délre húzódott.

Avarok

Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a VI-VIII. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Őskor

Budapest területe az Őskorban

A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet i. sz. 89 körül alapítottak a Duna nyugati partján (a mai Óbuda területén). Aquincum i. sz. 106-tól a 4. század elejéig a kettéosztott Pannonia Provincia egyik részének, Alsó-Pannóniának (Pannonia Inferior) a központja volt. Hogy ezen korszak előtt milyen volt vagy lehetett Budapest mai területének őskori élete, arról az alábbiakban olvashatnak egy kisebb összefoglalót.

Régészet

A várhegyi barlangrendszer feltárása,
A budaszentlőrinci pálos monostor,
Barbár temető Budapest határában,
A budapesti hun jelvény rovásfelirata

AJÁNLÓ