Eltűnt épületek
AJÁNLÓ
Angol Királynő Szálloda
A Szálloda az Angol Királynéhez Pest egyik híres szállodája és étterme volt a XIX. században, amely arról is nevezetes, hogy 15 évig itt lakott Deák Ferenc, "a haza bölcse”.
Báthory Kávéház
A Báthory Kávéház épülete 1925-ig foglalta el a Kálvin téren a református templom előtti területet. A kávéház már az 1870-es évektől működött a Kecskeméti utca és Múzeum körút sarkán álló Geist-házban. Nevét első tulajdonosáról, Bátori Mihályról kapta.
Budai Indóház
1861-ben nyitották meg a Buda–Kanizsa vasútvonalat, ekkor gördült ki az első személyszállító vonat a mai Déli pályaudvar elődjének számító Budai Indóházból. Az egykori indóház a második világháború pusztításai és a későbbi átépítések miatt teljesen eltűnt, egyedül a régi felvételi épületet díszítő koronás szárnyaskereket mentették meg az utókornak.
Budai Népszínház
1861. szeptember 14-én a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél nyílt meg, miután Mátyás király egykori lovardáját Gerster Károly és Frey Lajos tervei alapján átalakították.
Budai Skála
A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületben. 20.000 négyzetméterével ez volt akkoriban a legnagyobb hazai áruház. A közönség olyan újdonságokkal ismerkedett, mint a mozgólépcső, a pénztár-sorok új elrendezése, a lágy zene és a bevásárlókocsi használata.
Budapest Sportcsarnok
Ahogyan a közeli Puskás Ferenc Stadion esetében történt, úgy az egykori Budapest Sportcsarnok felépítéséről is több évtizedes tervezés után döntött a 70-es évek közepén az állami vezetés. Már a 20-as években felmerült, hogy a jelenlegi Papp László Sportaréna helyén nagy sportcsarnokot építsenek, de a 70-es évek közepéig pályázatok és kész tervek ellenére nem lett semmi az elképzelésekből.
Császár-malom
A Császár-malom minden bizonnyal már a török időkben is működött, hiszen azt egy Fontana nevű hadmérnők is lerajzolta 1686-ban, Buda felszabadítása után.
Csillagda
Kétszáz évvel ezelőtt a Várhegy tetején épült palotát holdtalan éjszakákon csak a csillagok fénye világította meg. Ezt az eget pillantotta meg esténként Weiss Ferenc budai csillagász a várépület tetején levő kupolából. Az ő vezetésével épült fel 1780-ban az első budai csillagvizsgáló. Ezt 1829-ben lebontották.
Diadalkapu
Ybl Miklós megbízást kapott a királytól, hogy tervezze meg a szabadságharc utáni első, 1857. május 4-i ünnepélyes látogatásának alkalmára emelt pesti diadalkaput. A háromnyílásos, nemzeti színű (mű)márvánnyal borított, csillogó, aranyozott diadalkapu a Nagyhíd utcában, az Angol Királynő Szálloda és a leégett Német Színház között állt. Díszesebb, észak-itáliai gótikus homlokzata a Dunára nézett.
Drugeth-palota (Újbécs vára)
Az egykori Drugeth-palota óbudai romjait 1908 és 1984 között tárták fel a régészeti ásatások. E palota nyugati és déli falára épült rá 1786-ban a napjainkban is álló református templom nagy része. Az 1908–1909-ben Kós Károly tervei alapján átépített parókia pincéjében a mai napig láthatóak a várkápolna bejáratának és padlózatának részletei. A történészek e romokat tévesen azonosítják az óbudai királynéi várral.
Elevátor-ház
Az elevátorház és a közraktárak együttesének megépítésére a feldolgozóipar közvetlen közelében a ferencvárosi Duna parton került sor (itt voltak ugyanis a malmok), mintegy 740 méter hosszú és átlagosan 70 méter széles, vagyis kb. 51.000 m² nagyságú területen. Tudták már akkor is, milyen fontos, hogy közút, vasút, és vízi út össze legyen forrasztva.
Erkel Színház
1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az akkori Tisza Kálmán, ma Köztársaság téren Budapest második dalszínháza, a Népopera. A külső-belső megjelenésében szokatlanul puritán épületet a kor neves építészei, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.
Erzsébet téri színház
Pesten, az akkori Újvásár-téren (ma Erzsébet tér) 1852. május 1-jén nyílt német színház. A Pesti Német Színház épületének pusztulása után szükségszínházként (Nottheater) emelték. Műsorának gerincét a német nyelvterületen működő színészek vendégjátékai alkották. Az Erzsébet téri Színház utolsó előadását 1870. április 9-én tartotta, az épületet az év júniusában lebontották.
Geist-ház és Pintér-palota
A Geist-ház egy háromemeletes neoreneszánsz bérház volt a Kecskeméti utca torkolatában, a mai Kálvin téren. 1863-ban adták át Ybl Miklós tervezésében. Ybl-nek ez a munkája volt a harmadik a téren. Megrendelője a vagyonos mangalicatenyésztő volt, ifjabb Geist Gáspár.
Grassalkovich-palota
Az egykori Kígyó téren (ma Ferenciek tere) lévő palota, amely a híres Grassalkovich-család tulajdonában volt. Miután lebontották, a mai Dréher-palotát emelték a helyére.
Erzsébet Sósfürdő
A budai keserűvizekről az első ismert közlés Schams Ferenctől származik, aki 1922-ben megemlíti a Budán a Kamaraerdőbe vivő út melletti glaubersós keserűvíz előfordulását. Ennek pontos helyét nem tudjuk; mai ismereteink szerint a budai keserűvízforrások között a legrégebben név szerint ismert Hildegard-forrás és az Erzsébet-forrás, amely köré utóbb az Erzsébet sósfürdő épült.
Haas-palota
A főváros egyik legnagyszerűbb magánépülete a Haas Fülöp és fia - hírneves szőnyegcég tulajdonát képező impozáns palota a Gizella téren. E palotában volt az Országos Kiállítás jegypénztára is.
Haditengerészeti Emlékmű
A budapesti Haditengerészeti hősi emlékmű egy monumentális első világháborús emlékmű volt az egykori Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) budai hídfőjének északi oldalán.
Harmincadhivatal
A tér északi oldalában épült fel 1782 körül a Harmincadhivatal épülete. Az alapkőletétel évszáma még nem tisztázott, de 1783 nyarától kezdődően egész sor irat maradt fenn a megkezdett épület áttervezésére és befejezésére vonatkozóan Tallherr József kamarai építész iratai között.
Három Nyúl Kaszárnya
A XVIII. század első éveiben épült fel az a két épület, amelyek összeépítésével hozták létre a kaszárnyát 1802-ben. Az egyik épületben a Három nyúl fogadó, a másikban a Zöld szőlőfürt nevű fogadó működött. Az utóbbiban működő serfőző megszűnésével ismét fogadót alakítottak ki, de végül a budai tanács 1801-ben felvásárolva a fogadókat - a két épületet egybeépítve - laktanyát alakított ki benne.
Hentzi-emlékmű
Heinrich Hentzi von Arthurm császári vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban az osztrák császári hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka. 1852. július 11-én Ferenc József személyes parancsára a budavári Szent György téren emlékművet emeltek Hentzi és bajtársai tiszteletére, amely a főváros lakosságának ismételt tiltakozása ellenére 1899-ig helyén maradt.
Hetz Színház
A Heccszínház vagy korabeli német nevén Hetz-Theater a XVIII. század végi Pest állatviadalok céljára szolgáló épülete volt a mai Szent István-bazilika helyén. Az 1787 és 1796 között üzemelő, kétezer férőhelyes „amfiteátrum” működtetője Tuschl Sebestyén kávéház-tulajdonos volt.
Hungária fürdő
A Hungária fürdő Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló, egykor nagy múltú közfürdő volt. Pest városának harmadik jelentős, az 1820-as évektől működő fürdőházaként ismert. Mára csupán a Dohány utca 44. szám alatti, műemléki védelem alatt álló, 1910-ben emelt szecessziós épület homlokzatrésze maradt meg, a fürdőépület jelentős része elpusztult.
Iparcsarnok
A XIX. század közepe óta Európa-szerte nagy divatban volt a kiállítások rendezése. Világvárosok kiállításokon mutatták be fejlődésüket: London (1865), Párizs (1867), Bécs (1873). Magyarország is ilyen világkiállítást kívánt rendezni 1885-ben, bár csupán egy Országos Kiállítás jött létre, 1896-ban.
Irredenta szobrok
1921. január 16-án több mint nyolcvanezer ember szorongott a Szabadság téren megtartott szentmisén, amely után felavatták az úgynevezett irredenta szobrokat. A Védő Ligák Szövetsége határozta el az elszakításra ítélt országrészeket jelképező irredenta szobrok elkészítését és felállítását, hogy művészeti alkotásokkal is erősítse az egybetartozás gondolatát.
Karátsonyi-palota
Az 1718-ban, a török elleni harcokban szerzett érdemeikért nemessé tett Karátsonyi család a század közepe táján barokk stílusban emelt kastélyát 1851-ben elbontották, majd ennek helyére 1853-1856 között Pán József vezetésével palotát építettek Karátsonyi Guidó számára.
Kioszk (Nemzeti Szalon)
A Vásár tér 1858-tól az Erzsébet nevet kapta, és ide húzták föl a jó emlékű Nemzeti Szalont, amelynek első emelete részben kiállítások, részben táncvigalmak helyszínéül szolgált, hátsó fertályához meg egy kioszkot ragasztottak, amelynek udvara számtalan apró üzletnek, kékfestőnek, órásnak, szabónak és gyertyamártónak adott otthont.
Koronázási domb
A koronázó domb Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak földjéből összehordott mesterséges halom, amelyre a megkoronázott és a nemzetnek esküt tett magyar király koronázási díszben föllovagolt, s tetején a 4 égtáj felé napvágást tett - Szent István kardjával. A kardcsapások az urakodó haza iránti kötelességét fejezték ki: a hazát bármely oldalról támadó ellenségtől megvédi. Budán a koronázási dombot a Kapucinusok terén emelték. I. Ferenc Józsefet és IV. Károlyt a budavári Nagyboldogasszony-templomban koronázták - az előbbinél a koronázási domb a Lánchídnál, míg utóbbinál a várbeli Szent György téren állt.
Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma volt a Városligetben. A városligeti épületet 2017-ben lebontották, 2021-től Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven az Északi Járműjavítóba kerül át.
Lágymányosi Dohánygyár
A Lágymányosi Dohánygyár 1908 és 1912 között, Zobel Lajos tervei alapján készült épületegyüttes volt, amely 1965-ben zárt be, miután a termelés vidékre került.
Lágymányosi-tó
Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, amelynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart, a Kopaszi-gát őse, a 3 km hosszú Kopaszi párhuzammű megépítése lett 1870-1876 között: ez választotta le a hegy alatti szakaszon kiszélesedő Dunáról a Lágymányosi-tó területét.
Lloyd-palota
Hild épületei, már csak nagy számuk miatt is, gyakran képeztek együtteseket. Messze földön híres volt - az azóta átépült - klasszicista pesti Duna-part, amelynek kialakításában ő is közreműködött. Az akkori Kirakodó-téren és a hozzájuk csatlakozó utcákban több épületet tervezett. Itt volt a Lloyd-palota, a Diana-fürdő, magánpaloták, a későbbi Európa szálló. Sajnos valamennyi már a múlté.
Lujza-gőzmalom
A Lujaz gőzmalom egykor Óbuda legnagyobb épülete volt, 1910-es években történt elbontásáig. Akkor a helyén csinos parkocska és impozáns házsor épült, amely még ma is szegélyezi a park északi oldalát.
Margit fürdő
A Margit fürdő egy gyógyfürdő volt a Margit-szigeten. A sziget északi részén építették fel ott, ahol már a középkori krónikák is természetes forrásokról számoltak be.
Marokkó-udvar (Kemnitzer-ház, Wodianer-ház)
A Marokkó-udvart is magában foglaló tömb házai 1945 után néhány évig még álltak, és az Erzsébet tér 11-15. számot viselték, s némelyikben laktak is. Homlokzataik a Hercegprímás utca páratlan oldalának vonalát követték. Ezeket később elbontották, és helyükön szabadtéri parkolót alakítottak ki az új buszpályaudvar számára.
Nákó-ház
A Gresham-palota helyén eredetileg egy neoklasszikus palota, a Nákó-ház állt, melyet Deron Antal nagykereskedő építtetett 1827-ben Hild József tervei alapján. 1880-ban a Nákó Ház az 1847-ben alapított angol Gresham Életbiztosító Társaság tulajdonába került.
Nemzeti Lovarda
Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszanak a palota-negyedbe tervezett épületek. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal a múzeum környékének képét alapvetően az ő művei határozták meg.
Népszínház (majd Nemzeti Színház)
A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.
Népstadion
A Népstadion egy mára lebontott sportközpont és futballstadion volt, amelyet 1948-ban kezdtek el építeni, 1953-ban adtak át és 2002-ig működött. 2016-ban elbontották, majd helyére felépítették az új stadion Puskás Ferenc Stadion néven.
Párisi Nagyáruház
A Kerepesi úton (ma Rákóczi út) álló Párisi Nagyáruház 1903. augusztus 24-én éjjel kigyulladt, minek során teljesen kiégett több halálos áldozatot követelve. Az Ördög-árok 1879-es áradása óta nem volt ilyen nagy szerencsétlenség Budapesten, mint akkor éjjel.
Pesti Magyar Színház (majd Nemzeti Színház)
A Pesti Magyar Színház volt Pest első magyar nyelvű színháza. Miután 1840-ben átnevezték Nemzeti Színházzá, 1875-ben jelentősen átépítették és kibővítették, majd sajnálatos módon 1913-ban lebontották.
Pesti Német Színház
A Pesti Városi Német Színház 1812 és 1847 között működött Pesten. Klasszicista stílusú háromemeletes épülete a Színház, később Gizella (ma Vörösmarty) téren, a Vigadó telke mögött állt.
Pesti Indóház
A XIX. században a Vác-Budapest közötti vasútvonal kiindulópontja volt, Magyarország első vasútvonalának pesti végállomása. Építését 1844-ben kezdték meg, majd 1846-ban fejezték be. A megnövekedett igények miatt 1873-1875 között bontották le a Nagykörút építésekor. Helyére épült fel a Nyugati pályaudvar.
Petőfi Csarnok
A Petőfi Csarnok Budapest egyetlen ifjúsági szabadidőközpontja volt, mely 1985 és 2015 között működött a Városligetben. A köznyelvben csak PeCsa néven emlegetett, népszerű könnyűzenei koncerthelyszín évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet, valamint számos közösségi klubot is működtetett. 2017-ben bontották le.
Magyar Királyi Pénzügyminisztérium
A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egy hivatali épület volt a Várnegyedben, amelyet a második világháborúban elszenvedett sérülései miatt bontottak le.
Redout
A régi Redout legenda volt. Emlék a reformkori Pestről. Mesébe illő farsangi báljaival és koncertjeivel, amelyeken olyan nagyságok szórakoztatták a zenerajongó polgárokat, mint az idősebb Johann Strauss vagy Liszt Ferenc. A Redout mindössze tizenhat évig létezett. 1833. január 13-án nyitották meg, s 1849 májusáig állt: Buda ostromakor a várat védő Hentzi tábornok bosszúból szétlövette.
Régi Szent János Kórház
Az 1710-es pestisjárvány után nem csak Pesten, de Budán is épült egy fertőző betegeket ápoló faszerkezetű karantén ("veszteglőház"), amit 1713-ban alakítottak át szegényházzá, majd közkórházzá, melyben 26 beteget ápolhattak egyszerre. A közkórház és a szegényház fogalma ezekben az időkben még egybemosódott, s az ilyen intézmények a szegényebb néposztály fertőző betegeit vették fel. Ezen XVIII. századi magyar kórházakat a jómódú polgárok adományai tartották fenn.
Régi Városháza
Pestnek volt egy organikusan kialakult, a város sajátos fejlődéséből adódó tere, vagy térsora, amit főtérnek lehetett nevezni és lehetne ma is. Ez az egykori Városház tér és Eskü tér együttese. Városháza, templom, sőt még a Duna-part is része volt ennek a térségnek.
Regnum Marianum
A Regnum Marianum (Mária Országa) a Rákosi-rendszer által lerombolt templom. Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről kapta. A templomot az 1919-es vörös uralomtól való megszabadulás emlékére építették.
Sáros fürdő
Budapest legrégebbi olyan fürdője, amelyet nem a rómaiak alapítottak. Nevét a víz alján leülepedő, gyógyhatású iszapról kapta.
Sertéshizlalda
A katonaság sertéshizlaldáját 1916-ban építették fel.
Spenót-ház
A Spenót-ház eredetileg az állami külkereskedelmi vállalatok székházának tervezett irodaház volt Budapesten a Roosevelt téren (ma Széchenyi tér). Építésénél használtak először Magyarországon teljes egészében acélzsaluzatot, s ez volt az első, mely fej nélküli gombafödémmel készült. A Spenót-ház volt az első olyan irodaház Budapesten, amely teljes egészében légkondicionált volt.
Sztálin-szobor
Sztálin szobrának felállításáról 1949. december 20-án, két nappal Sztálin születésnapja után után döntött a Magyar Kommunista Párt vezetése. A 25 meghívott szobrász pályázata közül politikusokból és művészekből álló zsűri választotta ki Mikus Sándor Kossuth-díjas alkotó tervét. A szobrot eredetileg hat méter magasra tervezték, de végül nyolc méteres lett, a talapzattal tíz méterrel magasabb.
Terézvárosi Kaszinó
A Párisi Nagy Áruház elődje, a Terézvárosi Kaszinó, Petschacher Gusztáv tervei alapján épült 1882-ben. Az Andrássy út kiépítése során a rendezést irányító Közmunkatanácstól a mai telket 1884-ben vásárolta meg a Fővárosi Casinoépület Részvénytársaság.
Újépület
Újépület (németül Neugebäude) egy hírhedt épület neve volt Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén. Felépítésére II. József adott utasítást. A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével.
Újlaki Téglagyár
...
Városligeti Színház
Az Aréna út sarkán álló, 1874-ben épült városligeti Arénában 1879-ben nyílt színház. A Feld család vállalkozásaként 1872-ben létrehozott Városligeti Színkör nevét - amely főként operetteket és bohózatokat játszott - 1909-ben Fővárosi Városligeti Színházra, majd 1912-ben Budapesti Színházra változtatták.
Vigyázó-ház
A Rákóczi út Budapest egyik legfontosabb főútvonala, mely az Erzsébet hídtól indul - a Szabadsajtó út és a Kossuth Lajos utca folytatásaként - egészen a Keleti pályaudvarig. A középkori Pest lerombolásával és a Rákóczi út kiszélesítésével temérdek épület tűnt el a városból, amelynek egyik ékes példája az Astoria sarkán álló Vigyázó-ház volt.
VITUKI-toronyház
A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet (VITUKI) az 1886-ban alapított Vízrajzi Szolgálatból fejlesztették ki 1952-ben, az ország felszíni és felszín alatt vizeivel összefüggő tudományos és kutató tevékenység ellátására.
Vízművek-toronyház
A Váci út és a Dózsa György út sarkán (Váci út 23-27.) álló toronyház 1979 és 1981 között épült. Az irodakomplexuma három részből állt, az irodák teljes alapterülete 26 ezer négyzetméter volt. A toronyházat 2019-ben bontották le.
Volga Szálloda
A Volga szálló 1971-ben épült a Kossuth-díjas építész, Finta József tervei alapján. Eleinte Hotel Volga, majd Hotel Ibis néven üzemelt. A Volga szálló néven emlegetett épületet 2010-ben eladták, majd 2012-ben bontották le. Helyén épült fel 2014-ben a Vision Towers irodaház.
Wagner-villa
A jellegzetesen eklektikus, romantizáló épülettömb napjainkban már nem létezik, de falaival egykor a Gül baba türbéjét fogta közre. A négy saroktornyos épületet 1880-ban építette Wagner János építész, amit 1970-ben bontották le.
Werner comes palotája (Újbécsi vár)
Werner ispán Buda várának volt a bírája 1289-ben, akinek saját magánbirtoka állott a Duna partján. E birtokon állt a szigeti apácák klarissza kolostora is (Insula Beate Maria Virginis - Boldogságos Szűz Mária Szigetén), amelyeket együttesen nevezik a mai dogmák óbudai királynéi várnak. Ez viszont hamis, ugyanis az Erzsébet királyné által alapított apácarend 1343-tól nem a ma ismert Óbudán, hanem a csillaghegyi Ó-Budán épült meg.
AJÁNLÓ
