Az Astoria egy fontos kereszteződés Budapest Belvárosának keleti határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. A 2-es metróvonal állomását már a kereszteződésről nevezték el.

AJÁNLÓ

A Hatvani kapu

Pest városa 1468-ban kapta meg Hunyadi Mátyás királytól a "szabad királyi város" jogát. Ezen időszakban építették ki a Pestet körülvevő várfalat, gyakorlatilag a mai Kiskörút vonalán a Deák Ferenc térig. A városból kivezető utakat a várfalban lévő kapuk biztosították: a Váci kapu (Vörösmarty tér), a Hatvani kapu (Astoria) és a Kecskeméti kapu (Kálvin tér). A korabeli telekhivatali leírás szerint a kapuk egységes képet festettek (8 öles homlokzat, 7 öles oldalfal). A városrendezés során a falak nagy részét és a városkapuk mindegyikét lebontották: a Váci-kaput 1789-ben, a Kecskeméti-kaput 1794-ben, a Hatvani-kaput pedig 1808-ban. A Kiskörúti városfal azért úszhatta meg a lebontást, mert a lakóházak szorosan ráépültek mindkét oldalán. Ennek maradványai még napjainkban is látható a Kiskörút nyugati oldalán lévő házak udvaraiban (lásd: pesti városfal), illetve egy nyitott szakaszon a Bástya utca elején.

A Hatvani-kapu a XVIII. században Warschag Jakab festménye alapján
A kapun túl jól látható a ma is létező Rókus-kápolna

Berán Lajos emléktáblája az egykori városfalról
(kép: Szoborlap.hu)

A Kossuth Lajos utca szélesítése

Az Eskü téri híd (Erzsébet híd) építési munkálatai csak a Vámház téri híd (Ferenc József híd) befejezése után, 1897-ben kezdődtek el. A hídtengely végleges rögzítése hosszas viták és eltérő javaslatok értékelése után történt meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa képviselői általában a kompromisszumos megoldások felé, a főváros szakemberei a nagyobb áldozatokkal járó megoldások felé hajlottak. Az 1891-ben készült első elgondolások szerint a híd tengelye a mai tengelytől északra, a Kötő utcától a Döbrentei tér déli oldaláig terjedő vonalban szelte volna át a Dunát, a híd folytatása a Belváros és a Károly-kaszárnya (ma Városháza) áttörésével a mai Kiskörútba torkollott volna. A főváros képviselői ezzel szemben Gerlóczy Károly alpolgármester indítványára a Hatvani utca (ma Kossuth Lajos utca) folytatásában javasolták a híd vezetését.

A régi Városháza elbontása elhatározott tény volt, ezt a Közmunkák Tanácsa 1891. évi jelentése azzal indokolja, hogy a mellette vezető Városház utcát (a mai Váci utca egy szakasza) 7-ről 8 ölre kell szélesíteni.

A legnagyobb problémát a Belvárosi-templom (ma Belvárosi plébániatemplom) jelentette. Az 1893-as törvénycikk a Belvárosi-templomot megtartandónak ítélte, ezzel szemben a Főváros és a Magyar Mérnök és Építész Egylet a közlekedés átszervezését és a templom bontását javasolták. Budapest egyik legjelentősebb történeti emlékéről leszögezték, hogy a "Belvárosi-templom nem tekinthető oly elháríthatatlan akadálynak, mely a helyes megoldásnak útjában állna". A Közmunkák Tanácsa ezzel szemben pénzügyi szempontból a templom megtartására törekedett, 1894. évi tervében a Kossuth Lajos utcától az útvonal kétszeri töréssel vezet a mai hídfőtől valamivel délebbre fekvő hídtengelyhez.

Az Eskü téri híd elhelyezésének terve egy 1894-es térképen

A Belváros szerkezete a tervben a végleges megoldásnál nagyobb mértékben maradt volna érintetlen. Ennél az elgondolásnál a híd az egyesített Rózsa és Sebestyén térbe vezet. A Főváros ellenállása folytán végül a Közmunkák Tanácsa is elfogadta a Kossuth Lajos utca továbbvezetésének elvét, hiszen ez ideig is csupán pénzügyi szempontból aggályoskodott. Amikor az egyenesebb vonalú megoldáshoz a kormány hozzájárulását megszerezte, jegyzőkönyvében megállapítja, hogy "bizonyára a késő utókor is hálával fogja emlékében megőrizni a magas kormány azon áldozatkészségét, mellyel az akadályok leküzdésére vállalkozott". Végül is a kocsiutat úgy tervezték meg, hogy a később lebontandó Belvárosi-templom fennállása alatt is a hídra átvezethető maradjon. Ez a megoldás lett azután a rendezés alapja.

A Belváros rendezési terve

A Belváros látványa 1865 körül
(a rakpartokat csak az 1870-es évek elejétől kezdik el kiépíteni)

A végleges tervet Lechner Lajos, Heuffel Adolf és Devecis Ferenc készítették. E terv szerint a Belvárosi-templom megszűnne, helyette a hídtól északra új templom épül. Hamarosan viszont bizonyossá vált a templom bontásának nehézsége, a műemléki értékét is elkezdték elismerni, ezért a jelenlegi helyéről eltolására születtek javaslatok. A Főváros Középítési Bizottsága a híddal párhuzamos eltolás mellett foglalt állást, Palóczi Antal ellenterve a templomnak a mai Piarista-ház helyén a Dunával párhuzamos áthelyezését, vagy ehelyett itt új templom építését javasolta. A templom lebontására szerencsére nem került sor, de eredeti környezete teljesen megsemmisült. A régi városházát az 1900-as év folyamán bontották le.

Az 1893. évi XIV. törvénnyel, amely szerint a Kerepesi út folyatásaként széles sugárút vezessen egyenesen a Dunáig, hivatalos megerősítést nyert a Hatvani utca átépítése. A törvény nem csak a Szabadság híd és az Erzsébet híd megépítését, de a Hatvani utca szélesítését is szabályozta, mely utóbbit 24,65 méter szélesre kellett kibővíteni. Ez hatalmas ingatlanfejlesztést vont maga után, amit az utca északi oldalán kellett végrehajtani. Nem bízták a véletlenre azonban ezt sem, az új épületek, amelyeknek 1903-ig lakható állapotban kellett lenniük, 15 éven keresztül adómentesek, majd további 15 évig adókedvezményesek lettek.

A Kossuth Lajos utca eleje a Kerepesi út (ma Rákóczi út) felől a Duna felé
A bal oldali képen még épségében áll a Grünbaum és Weiner kereskedés épülete, míg a jobb oldali képen már elbontották a felét.
A tőle jobbra álló ház napjainkban is áll; a képen jól kivehető, amint a két épület közti részt kibontották.

Az Astoria Szálló 1913 körül épült és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak illetve állnak. A XX. század elejétől a Rákóczi út - Kossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín. 1963-ban kormányhatározat született a kelet-nyugati metró építéséről, ehhez kapcsolódva még ebben az évben megépítették az Astoria aluljárót, amely a metró kijáratának is helyet ad. 1973. március 15-én, az 1848-as szabadságharcra emlékezve a rendőrség nagy erőkkel szorította be az aluljáróba az ünneplőket, főleg egyetemista fiatalokat.

AJÁNLÓ

AJÁNLÓ