A Clark Ádám tér Buda egyik legfontosabb tere a Vízivárosban. A Lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút bejáratánál található. Nevét ezek tervezőjéről, Clark Ádám skót építészről kapta. A teret az 1860-as években az itt állt Népszínház miatt Népszínház térnek is hívták, majd az 1870-es évek közepétől Lánchíd tér, 1912-től Clark Ádám tér a neve.
Története
Az eredetileg Lánchíd tér jobboldali térfalát az 1860-62-ben épült Ybl Miklós tervezte Budai Takarékpénztár épülete képezte. Vele szemben állt a Budai Népszínház, amelynek helyén az 1870-es évek elején épült a Magyar Nyugati Vasúttársaság székháza, amely utóbb a Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztériumnak adott otthont. Szomszédságában 1868-70 között építették meg a Várba vezető gőzsiklót.
A Budai Népszínház épülete
Jegyzet: A Budai Népszínház sikeres előadásai kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy az eladósodott színházat meg lehessen menteni a csődtől, így 1864-ben Molnár György, az igazgató kénytelen volt azt bezárni. 1867. június 13-án egy újabb korszak kezdődött a színház életében a három évig tartó kényszerszünet után. A Budai Népszínház sikeres darabok bemutatásán túl teret adott olyan fiatal tehetségeknek, mint Blaha Lujza, Jászai Mari, Szentgyörgyi István, Náday Ferenc, Vízvári Gyula, Kassai Vidor, Solymosi Elek. A színház 1870-ben végleg megszűnt. Épületét 1870. szeptember 16-án lebontották.
A tér látványa az 1860-as években
A Kiegyezést követően, 1867 után épültek meg a Lánchíd utca és a rakpart között, a hídtól délre eső részen a II. világháborút követően eltűnt palotasor házai: Barber és Klusemann ház, a Lipthay-, és Széchenyi paloták majd a Széchenyi szálloda. A Lánchídtól jobbra (északra) 1867-69 között épült az Ybl tervezte ház, a Lánchíd Társaság palotája. Ezzel az 1870-es évek végére ki is alakult a Clark Ádám tér akkori arculata, a főváros legelső, tisztán neoreneszánsz stílusú városi tere.
Az Alagút előtere 1890 körül
A mai Clark Ádám tér előtt, 1890.
A Budai Takarékpénztár elbontása után a körforgalom kialakítása miatt a téglalap alakú telekből egy íves, közelítőleg negyed-kört formázó telek jött létre. Budapest egyik legkiemeltebb helyszíne ez, csodálatos panorámával; a beépítés kérdése, a telekre született elképzelésekkel kapcsolatos viták évek óta újra és újra napirendre kerülnek.
A híd előtere 1917-ben
A híd előtere 1928-ban
A háború pusztításának nyomai 1945-ben
A háború pusztításának nyomai 1947-ben
A második világháborúban egy légibomba eltalálta és felrobbantotta a Sikló felső épületét és az egyik szerelvényt, ezért a Siklót bezárták. A Clark Ádám téri állomásépületet elbontották, majd ideiglenesen - a várfal folytatásaként - elfalazták annak helyét. 1986-ban nyitották meg ismét a közönség előtt. A helyreállítás nem az eredeti állapotában történt meg, és napjainkban már nem gőzgép hajtja a szerkezetet, hanem a hegy tetején lévő épületben elhelyezkedő nagyteljesítményű villanymotor.
A vöröscsillagos körforgalom az Alagút és a Lánchíd között 1952-ben
A körforgalmat 1949-ben alakították ki, amelynek felülete pázsit, közepén vöröscsillaggal. A csillagot 1990-ben megszűntették, s helyét virágokkal ültették tele.
A tér 1954-ben
A tér 1958-ban (a Nagy-Magyarország mozaikot elfalazták, a Siklónak
pedig még a nyomát is "kitörölték")
1965-ben az Alagútban vizesedési problémák léptek
fel, ami miatt azt 1972-ben lezárták a forgalom elől. A Bányászati
Aknamélyítő Vállalat osztrák cég bevonásával az alagutat teljes körűen
felújította: új falazatot készítettek, abban új elszivárgó csőhálózatot
vezettek el a csatornarendszer felé, majd az egészet mozaik-csempékkel
burkolták be. Kicserélték az Alagút teljes világítását, valamint egy
újabb légelszívó gépházat is telepítettek. A felújítás és teljes lezárás
során csillesín és 9 db mozgóállvány volt az alagútban. 6,5 hónapos
lezárás után a felújítási munkálatok 1973. június 15-ére készültek el.
1979. június 25-én délután egy díszítőkő leszakadt a keleti bejáratról
és az útpályára zuhant, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat sürgősen
megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékét a
kapuzatok kőelemeinek vizsgálatával és azokról szakvélemény
készítésével. Ekkor a veszélyes köveket eltávolították, valamint
részletes mérések készültek.
Az Alagút vizsgálata és felújítása miatt 1970-re a Sikló előtti részt
elkerítették
A téren áll a 0 kilométerkő, amely - a 8-as főút
kivételével - a magyarországi elsőrendű főútvonalak számozásának
kezdőpontja, s innen indul a Sikló is, amelynek másik végállomása a
Várban, vagyis a Szent György téren van.
A tér fontos kiindulópont a turisták számára: a Gellért-hegy, a
Batthyány tér, a Margit híd, valamint a Halászbástya és a Budavári
Királyi Palota is egyaránt könnyen megközelíthető innen. A Lánchídon
átkelve pedig a Belvárosba juthatunk át a legrövidebb úton, ahol az
Akadémia és a Gresham-palota épületei tekinthetők meg.
A Lánchíd-palota
2012. július 1-én a Fővárosi Csatornázási Művek egy új nyilvános illemhelyet adott át a Clark Ádám téren, a Sikló mellett. Ezzel együtt most már öt nyilvános toalett található az egyik legforgalmasabb turista látványosság, a budai Vár területén és környékén.
A Clark Ádám tér látványa a várfal tetejéről
2014. január 30-án, kora reggel hatalmas atomjellé változtatta a Clark Ádám téri körforgalom közepén található virágágyást a Greenpeace: ezzel tiltakoznak a paksi atomerőmű bővítése ellen. Tiltakozásuk indoka az, hogy az országgyűlési képviselők akár már a jövő héten dönthetnek az atomerőmű bővítéséről, noha a beruházás szerintük környezetvédelmi és gazdasági szempontból is elfogadhatatlan.
A Greenpeace installációja 2014. januárjában (kép forrása: Facebook)
A környezetvédők szerint a két új reaktor tovább
növeli Magyarország egyoldalú orosz energiafüggőségét, a moszkvai
megállapodás pedig nem a magyarok, pusztán egy szűk csoport hatalmi
érdekeit szolgálja, ráadásul a döntésből a nyilvánosságot teljesen
kizárták. Úgy vélik: az új atomerőműnek nemcsak mi fizetjük meg az árát,
hanem gyermekeink és unokáink is, méghozzá kamatostul. Rámutattak: a
döntésnek szakmai alapja nincs, az alternatívákat meg sem vizsgálták.
Hosszú évtizedek óta fennálló foghíjtelket pótolt 2018-ban a
Unione-Clark Kft. beruházása Budapesten: a Market Építő Zrt.
kivitelezésében a Clark Ádám téren épült fel a Hotel Clark. Az épület
helyén korábban az Ybl Miklós tervei alapján 1862-ben emelt Budai
Takarékpénztár állt, ám ez a második világháborúban súlyosan
megrongálódott, 1949-ben pedig lebontották a maradványait. Az Anthony
Gall által tervezett Hotel Clark a főváros nulla kilométerkőjénél jött
létre a földszinten étteremmel, valamint nyolc emeletnyi szobával,
továbbá mélygarázzsal.
A teret elcsúfító monstrum, a Hotel Clark (kép: magyarepitok.hu)
A Clark Ádám tér és a Fő utca sarkán lévő üres telken
egykor a Budai Takarékpénztár Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája
állt. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott
(megmaradt udvari árkádsorában a kilencvenes évekig működött a Lánchíd
presszó), míg a telket a Lánchíd és az Alagút között kialakított
körforgalom metszette negyedkörcikkre. Az így mindösszesen 677
négyzetméteresre zsugorodott telekre több beépítési terv is született az
elmúlt évtizedekben. De végül sem Birkás Gábor, sem Bán Ferenc építész
elképzelései nem valósultak meg.
S közben egymást váltották a cégek a tulajdonosi székben. A telket
privatizáló Hauk és Társai Kft.-től jelzálogtartozása fejében a Magyar
Hitel Bankhoz került, amelytől az Interbau Kft. vette meg, majd
jogutódlás folytán az Unione-Clark Ingatlanhasznosító Kft.
ingatlanvagyonának legértékesebb elemévé vált.
A szállodaépítést fontolgató Unione-Clark merész huszárvágással
nemzetközi tervpályázatot hirdetett, de a szakmai véleményformálók
széles rétegéből összeválogatott zsűrinek azonban nem sikerült győztest
találnia.
Végül a világhírű Foster építészirodához fordultak. Két hónapos
tárgyalás után nyilvánvalóvá vált: az angol tervezők különleges landmark
épületet álmodnak ide. Csakhogy a kerület és a műemlékvédelmi hatóságok
időközben a Unione értésére adták: semmiféle környezettel konkuráló
épületet nem látnának szívesen ezen a telken. Az időközben
cégtulajdonossá vált Wing-csoport így inkább saját tervezőjét, a
pályázaton is induló Anthony Gallt bízta meg a tervek elkészítésével. A
pontos felkérés megfogalmazásában egy szállodaszakértő is közreműködött.
Az ausztrál származású, régóta Magyarországon élő építész nem titkoltan
a befektető, a kerület és városlakók számára egyaránt elfogadható tervet
szeretett volna készíteni. A kompromisszumkeresés eredménye
befogadhatóan átlagos. Az épület homlokzata párkányokkal osztott,
kőszerű anyaggal burkolt, konzervatív megjelenésű, a szomszédokhoz és a
környezethez való illeszkedése példás. Egyetlen különlegességét a
bárként hasznosítható tetőterasz adja, míg a földszinten egy étterem,
illetve üzletek kapnának helyet.
A tervtanácsi megmérettetés valódi célja a tervzsűri és a kerületi
hatóságok véleményének kipuhatolása volt: mit szólnának a szabályozási
tervben szereplő szintterületi mutató megemeléséhez. A 4000 négyzetméter
alapterületű épület a földszinten kívül két parkolószinttel, hat
emelettel, illetve tetőtérrel rendelkezik. A tervben szereplő 70-80
szobásnál kisebb hotel üzemeltetése már gazdaságtalan lenne – állítja
Kokas Ferenc. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács megalapozottnak
találta a szabályozási terv kért irányú módosítását.
Panoráma a hotel tetejéről
- Ez a környék önmagában is jelkép. Így elsősorban
arra törekedtünk, hogy az általunk épített szálloda megjelenésével
illeszkedjen a történelmi világörökségi környezethez és járuljon hozzá a
meglévő építészeti értékek kiemeléséhez. Gazdaságosan működtethető házat
építünk – magyarázza Kokas Ferenc, a telket birtokló Unione-Clark Kft.
tulajdonosi körébe tartozó Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.
vezetője (ez valahogy nem jött össze - a szerk.).
Az íves alaprajz, a városképet alapjaiban meghatározó lokáció, a
mindösszesen 670 négyzetméteres alapterület, és a történelmi környezet
óriási akadály elé állították az ausztrál származású tervezőt, Anthony
Gallt. A budai panoráma szépségét közel 70 éve rontó foghíjtelek
betöltése hosszadalmas huzavona során valósulhatott csak meg, a
végeredmény pedig annak ellenére is szánalmasan sikerült, hogy még ez
volt a legjobb terv, amit megálmodtak ide.
2021. június 8-án - a Lánchíd felújítási munkálataival
kapcsolatosan - leaszfaltozzák a Clark Ádám tér központi virágágyását. A
BKK magyarázata szerint a Clark Ádám téri körforgalom eddigi, 20 méter
sugarú középszigetét elbontják, helyette egy 8 méter belső és 14,5 méter
külső sugarú, szűkített körforgalmat alakítanak ki. Az új körforgalom
középpontját az eredetitől nyugati irányba, az Alagút felé tolják el. Az
átalakítás célja, hogy a Lánchíd június 16-ra tervezett teljes
lezárásakor ne okozzon fennakadást a közúti forgalom elterelése. Amikor
várhatóan 2022 decemberében visszaadják a hídpályát a forgalomnak,
addigra a körforgalom visszaépítése is megtörténik, virágágyásostul.
Karácsony Gergely is reagált a Facebookon minderre: "Itt szeretnék
megnyugtatni mindenkit, hogy maradnak a virágok. Átmenetileg bevonjuk a
területet a forgalomba, hogy enyhítsük az autósok kellemetlenségeit. A
felújítási munkálatok végével, nemcsak a Lánchíd, hanem a virágyás is
szebb lesz”.
Az ügyet Dömötör Csaba államtitkár spékelte meg szombaton, amikor
Facebookján azt írta: "A Lánchídnál lévő virágágyások túlélték a
kommunista évtizedeket, de nem élték túl a baloldali zöldpolitikát. Még
a T-34-es tankok is megkímélték őket 1956-ban”.
Arról már a kormánymédia és a fideszes Dömötör sem írt, hogy az a
bizonyos virágágyás, ami "túlélte a kommunista évtizedeket, de nem élte
túl a baloldali zöldpolitikát”, és amit "a budapestiek siratnak”, hat
évvel ezelőtt, Tarlós István főpolgármestersége idején egy ideig így
nézett ki:
A virágágyás átépítése 2015-ben (kép: colas.hu)
(a virágágyást azért túrták fel, mert átépítették a Lánchíd budai hídfőjében
található villamosalagutat a fonódó villamos kialakításakor)
Folyt. köv.