Erzsébet tér

V. kerület, Belváros

Az Erzsébet tér Budapest egyik legszebb tere, amely előkelő szállodák, nagy forgalmú főutak és a főváros jelentős műemlékei között fekszik. Ez a pesti belváros legnagyobb zöldterülete.

Története

A török uralom alóli felszabadulás Magyarország gyorsuló ütemű felvirágozását hozta magával. Pest ekkor még a város falain belülre volt szorulva, de kifelé rengeteg szűz terület kínálta magát a befektetésre. Mivel Pest igencsak szűknek bizonyult bármiféle fejlődés tekintetében (és a heti rendszerességgel megtartott vásárok óriási koszt és felfordulást okoztak az utcák életében), ezért II. József engedélyt adott a falakon túli építkezésekre. 1785-ben, a városfaltól északra el is kezdődött a mocsaras területek lecsapolása és feltöltése, majd a Váci kapu előterében lévő egykori temető helyére Schiller János kamarai igazgató tervezett új piacot. Azért ide, mert az akkori közegészségügyi szabályok szerint a felszámolt temetők helyére 30 évig amúgysem lehetett építeni semmit.

A terepegyengetés munkálatait 1789-ben megkezdték meg. A vadkacsafészkes, zsombékos, mocsaras mezőség planírozásán közel 100 napszámos dolgozott hosszú hónapokon át: mivel a város irányába lejtett a terep, egyik feléről 5 lábnyit el kellett hordani, míg a másikon 2 lábnyival feltölteni. A végén az egészet 14 hüvelyknyi vastagságban borították be durva sóderrel. Pest város rondelláit és falait is ekkor kezdték el bontani: a Deák tér melletti Új kapunál állt félrondellát 1786-ban, a Duna-parti rondellát 1788-ban, a Váci kaput 1789-ben bontották le, a Kecskeméti kapu lebontásáról pedig 1794-ben hozott határozatot a pesti városvezetés, és ugyancsak 1794-ben bontották le a Ferenczy István utca környékén állt félrondellát is, amely akkor Cukor kapu néven szerepelt a tanácsülési jegyzőkönyvekben. Végül az új tér elkészült, amit 1790-ben adtak át Statio Nundinalis néven. Ezt 1792-től Új Vásártérnek hívták.

1849-ben, a magyar szabadságharc idején Pest bombáztatását semmiféle katonai érdek nem indokolta - hiszen az ostromlók a pesti oldalról egyetlen ágyúlövést sem adtak le a budai várra -, s éppen azért nem, hogy Hentzit eleve elüssék Pest esetleges bombáztatásának mindennemű ürügyétől. De hiába: Hentzi egy május 5-én kelt kiáltványában ennek ellenére azt a vádat emelte ellenük, hogy Pestről az előző napon igenis ágyúlövéseket intéztek Buda felé, s azután, ezt a hazugságot használván ürügyül, három ízben is - először már 5-én este, majd a 9-re virradó hajnalon, végül pedig 13-án este - hosszú órákon át lövette Pestet. Az ostrom napjaiban Pesten is tucatjával dőltek romba a házak s tucatjával pusztultak el védtelen emberek. És hogy a halálos áldozatok száma végül nem haladta meg a hetvenet, az egyedül annak volt köszönhető, hogy a város belső kerületei már 6-án csaknem teljesen kiürültek, mivel a bombázás által közvetlenül fenyegetettek most tízezrével menekültek el a Városligetbe vagy Kőbányára vagy éppen a környékbeli falvakba.

A pesti Új vásártér az 1849. május 13-i bombázás idején (kép: Kiscelli Múzeum / Kölbl Sámuel tusrajza)

Itt állt a Hauszmann Alajos által tervezett Kioszk, melynek földszintjén kávéház, emeletén táncterem volt. Később ebben az épületben kapott helyet a Nemzeti Szalon, amit a második világháború után lebontottak. Itt állott, a mai Gödör helyén a Marokkói-udvart magába foglaló ház. A Gödör az 1998-ban leállított Nemzeti Színház építkezésből létesült.

A tér közepét díszítő Danubius-kút eredetileg a Kálvin téren állt. A téren épült fel a Volánbusz központi autóbusz-pályaudvara, belföldi és nemzetközi járatok részére, Nyíri István tervei szerint 1948–1949-ben. Az épületet 2004-től kezdődően Design Terminallá alakították át.

A bekerített, szigetszerű városi park helyett egy egységes zöldfelületet alkotó szabadtér alakult ki, az Erzsébet téri Kulturális Központ és az Erzsébet téri park közvetlen kapcsolata valósult meg. A kapcsolódó 1. ütemmel együtt a két zöldfelület együttes nagysága közel 3 hektár. A park szerkezetére jellemző a kettős jelleg: a kiemelten fontos irányú átmenő forgalom és a pihenő — sétatéri jelleg együttes jelenléte.

Említésre méltó a növények sokszínűsége: az ezüstjuharok, amelyek némelyike sárgás, másika vöröses színben hajt ki tavasszal. Vannak idős japánakácok és vadgesztenyék, egy idős akácfa és néhány platán. A középső részen az ecetszömörcék és a selyemakác szépen díszlik. A téren levő narancseper védett.

A kialakított térrendszer egyik alapeleme a Deák tér felől a Hild tér irányába tartó, átlós gyalogostengely (mely a Deák téri templomra vezet); másik fontos eleme a középen elhelyezkedő Danubius-kút, mely nagy tömegével uralja a központi térrészt. A kút környezetében található egynyári virágágyak hangsúlyozzák a park kiemelt központját.

A park felújítását a város már 1995-ben tervbe vette, de az akkori tervpályázatnak végül nem lett folytatása. Az MSZP-s Horn-kormány 1997-ben szerződést kötött a Fővárossal az egykori buszpályudvar parkolójára tervezett új Nemzeti Színházról, de a választások győzteseként kormányra került első Orbán-kormány azt 1998-ban megvétózta, mondván, hogy a kevéske belvárosi zöldfelületet nem kéne plusz épületekkel zsúfolni. A színházépítés így elmaradt.

A tér felújítását 2006-ban végezte el a Főváros, mintegy 2 és fél milliárd forintból. A felújítás utáni ápoltság viszont nem tartott sokáig, ugyanis a térre szervezett fesztiválok sokasága által a terület 2017-re teljesen tönkrement. A fű kikopott és felporzott, minden egy kicsit romosabb, koszosabb lett, emellet megjelentek a hajléktalanok és a kéregetők is, a zsebesekkel együtt.

2000-ben tervpályázatot írtak ki a tér rendezésére, melyet a Firka Építész Stúdió nyert. Ennek alapján épült a térszín alatt a Gödör Klub, felette óriási, télen fűtött medencével. A klub kulturális központ, előadások, művészeti vásár, zenei események zajlanak benne. A park a fiatalok kedvelt találkozó helye lett, kortárs tájépítészeti megoldásokkal - a fűre lehet feküdni, játszani, gördeszkázók használják a buszterminál előtti sávot, 2011-ben végre a Design-Terminál is megnyílt. A régi tér és a Danubius kút felújítása is megtörtént, korszerű játszótér épült, díszburkolatok készültek.

Az egykori autóbusz-pályaudvar

Az autóbusz-pályaudvart 1949-ben létesítették Nyiri István tervei alapján (előtte a Oktogonról indultak a távolsági és agglomerációs járatok). 1977-ben műemléki védettséget kapott. Az ország legnagyobb buszállomásának jelentősége 1982-ben a Stadion autóbusz-pályaudvar átadása miatt lecsökkent, ugyanis a keleti országrészt kiszolgáló vonalakat az új pályaudvarig rövidítették vissza. 1986-ban az Árpád hídi, majd 1999-ben az Etele téri autóbusz-állomás megnyitásával tovább vesztett jelentőségéből. Sorsát a népligeti állomás kivitelezése pecsételte meg, ugyanis 2001. október 16-ától az Erzsébet térre érkező buszokat az Etele térre és az ideiglenes népligeti végállomásra irányították át. Épületében 2011 és 2016 között a Design Terminal működött.

Design Terminal

Design Terminal Közép-Európa vezető innovációs ügynöksége, „Innovációs Bajnokokat” épít vállalati partnerségeken és üzleti tehetséggondozó programokon keresztül. Hiszünk abban, hogy az értékteremtő innováció alapja az optimizmus és a vállalkozó szellemiség. A vállalatvezetőket és startup alapítókat olyan a tudással és kapcsolatrendszerrel erősítjük meg, amely minden szervezetben lendületet ad az innovációnak. A Design Terminal tizenkét országban szervez inkubációs programokat és 2014 óta már 1000-nél is több startuppal és számos iparág vezető nagyvállalatával dolgozott együtt.

Óriáskerék

A Sziget Fesztivált hirdető óriáskerék 2013. június 7-én nyílt meg a nagyközönség előtt, és hat héten keresztül forgott az Erzsébet téren, a Danubius-kút mellett. A kerék 65 méter magas, és remek kilátás nyílt róla a főváros belső kerületeire, az ekkor épp áradó Dunára és a budai hegyekre.

Az V. kerületi polgármesteri hivatal először kerületi tulajdonú területen próbált helyet keresni a keréknek, ilyenből azonban nem akadt megfelelő méretű. A Magyar Tudományos Akadémia előtti térhez és az alsó rakparthoz a főváros nem járult hozzá, így esett a választás az Erzsébet téri parkra. Mivel az elektromágneses meghajtású kerék teljesen zajmentes volt, a Sziget Kft. pedig a zöldfelület-rekonstrukciót és az esetleges kőburkolat-javításokat is magára vállalta, az üzemeltetés nem ütközött lakossági ellenállásba.

A 42 kabinban összesen 336 utast szállított az óriáskerék, és a 20 évnél fiatalabb V. kerületi lakosok egy alkalommal ingyen is felülhettek rá. A felnőtt jegy ára 2400, a 140 centinél alacsonyabb gyerekeké pedig 1500 forint volt. Az első kört a Belvárosi Fesztivál nyitónapjára időzítették.

Danubius-kút

A kút Ybl Miklós építőművész és Feszler Leó szobrász munkájaként létesült 1883-ban a Kálvin téren, ahol a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. Mivel a forgalom növekedése okán útban volt, s már korábban is el akarták vinni máshová, ezért az elbontása és felújítása után az Erzsébet térre helyezték át, 1959-ben (a felújítást Győry Dezső végezte 1956-ban). A neo-reneszánsz stílusú, 3 medencés díszkút 3 ülő szobra a történelmi Magyarország három nagyobb folyóját, a Tiszát, a Szávát és a Drávát ábrázolja, míg a legfelül látható álló szobor a Dunát jelképező Neptunus (más források szerint Istert ábrázolja, ami az Al-Dunát jelöli).

Akvárium Klub

2002-ben nyilt meg a tervezett, de megvalósulatlan Nemzeti Színház alagsori gödrében. Évi mintegy 250.000 látogatójával és 120 rendezvényével a legnépszerűbb találkozási hely volt, ahol mindig meg lehetett nézni egy kiállítást, egy kortárs tánc- vagy színházi előadást, részt lehetett venni valamilyen civil programon vagy meghallgatni egy élőzenei koncertet a jazz, a rock, a folk, a roma vagy a világzene műfajában. A klub 2012. január 1-én zárt be. Az új tulajdonos

Akvárium Klub néven nyitotta újra a helyet, hasonló programkínálattal.