Etele tér

XI. kerület, Kelenföld

Az Etele tér mára a főváros egyik legfontosabb közlekedési központjávának számít, ugyanis a tér megközelíthető metróval, buszokkal, villamosokkal, valamint vonattal és távolsági buszokkal a főváros határán kívülről is eljuthatunk ide.

Története

Budapest egyik legforgalmasabb vasútállomása, a Kelenföldi pályaudvar is az Etele térnél helyezkedik el. 1876-ban épült fel a térre néző utasfelvételi épület, amely a vasútállomás fennállásának 125. évfordulóján műemléki védettséget kapott és azóta is helyi védelem alatt áll.

A Kelenföld pályaudvar a Déli vasúti híd és a Ferencváros rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg épült ki. Itt kapcsolódik a Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. A Kelenföldi pályaudvar kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.

Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal, terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette.

1965 júliusában kezdték építeni Budapest első házgyári házát az Etele út 15–25. szám alatt. A 180 lakásos épületet az első lakók 1966 novemberében vehették birtokba – sokan még ma is ott élnek az elsők közül. A panelház érdekessége, hogy Budapesten ekkor még nem volt házgyárban legyártott, elemekből összeszerelt csoportzsalus panelépítmény. Itt egyszerre 15–20 elemet töltöttek fel betonnal. Ezeknél az épületeknél alakult ki ez az összeszerelési technológia, ezek voltak az úgynevezett kiképző épületek.

Az Etele út 15-25. számú tömb alapkövét 1965. július 1-jén tették le, a "Lakónyilvántartó könyvet" 1966 novemberében nyitotta meg az akkori házmester, Kulanda Istvánné. Az épületben ekkor még minden lakás bérlakás volt, melyeket a rendszerváltás után - a házmesteri, azaz gondnoki lakás kivételével - megvásároltak, majd sorra átalakítottak a lakók. A lépcsőházakat először 1986-87-ben újították fel 15 millió forintért, majd az épületet 2012-13-ban - a panelprogram keretében - a West-Bau H. Kft. és alvállalkozói is renoválták 320 millió forint értékben.

1974-76 között építik fel a LAKÓTERV tervei alapján a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatóközpont számára létesült SZÁMALK irodaházat. Az épület akkor, UNESCO támogatással, jelentős költségből valósult meg. Az építés célja volt, hogy helyet biztosítson a magyar és a „fejlődő országokból" érkező hallgatók számára a magas szintű számítástechnikai ismeretek elsajátításához. Mindezek a célok akkor alapvetően az úgynevezett „nagygépes" számítástechnikai környezetben a „szocialista tervgazdálkodás" viszonyai között valósultak meg.

A székház három fő épületegységből az oktatási tömbből, az irodai tömbből és a hallgatói szállodai épületszárnyból állt. Egyidejűleg 495 hallgató tanulhatott az épületben, nem számítva a 240 fős úgynevezett kongresszusi termet. Az előadótermek légkondicionálóval, táblával, vetítővászonnal, írásvetítővel és monitorokkal voltak felszerelve. Sőt a kongresszusi terem háromnyelvű szinkrontolmácsolási berendezéssel, helyszíni tévéközvetítési kiépítettséggel és filmvetítési kapacitással is rendelkezett.

1999-ben hozták létre a Volánbusz-pályaudvart, amely Dél-Pest megyébe indít járatokat. Ezt 2014-ben korszerűsítették, igazodva a 4-es metró átadásához.

2007. október 24-én a Mű-Hely Zrt - Közlekedés Kft - 3H Építésziroda - Új Irány Kft. által alkotott konzorcium nyerte azt az ötletpályázatot, amelyet az Etele tér átalakítására és hasznosítására írtak ki. A terület hasznosítására kidolgozott koncepció nagyszabású terveket tartalmaz irodanegyeddel, intermodális közlekedési csomóponttal, bevásárlóközponttal és sportlétesítményekkel, ám a területrendezés sikere nagyban függ az érintett állami vállalatok (MÁV, BKV, Volánbusz) és az önkormányzatok (Főváros, XI. kerület) együttmőködésétől.

Nagy Béla, a Mű-Hely Zrt. vezetője a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy alapvetően egy nagy intermodális központot álmodtak meg az Etele térre, ahol valamennyi közlekedési ág csatlakozik majd egymáshoz; a nemzetközi vasútvonalak, az országos vasútvonalak, a helyi érdekű vasútvonalak, a metró, a távolsági autóbuszok (Volánbusz), valamint a BKV buszok és villamosok. A tervben szerepel még egy bicikliút építése is, mely becsatlakozna a központba, le lehetne rakni a kerékpárt és folytatni az utat metróval vagy vasúttal. A P+R (park+ride) parkolóházban pedig összesen mintegy 3 ezer parkolóhelyet alakítanánk ki, azaz itt valóban le lehetne rakni a gépkocsikat.

Alapvetően olyan területek érintettek a környéken, melyek teljesen különböző tulajdonban (BKV, MÁV, Volánbusz, kerületi önkormányzat, főváros) vannak és ezeknek a tulajdonosoknak együtt kellene működniük a lehető legoptimálisabb hasznosítás érdekében, s természetesen valamilyen formában be kellene vonjanak magántőkét is ahhoz, hogy a beruházások valóban meg is valósuljanak. Radványi Gábor, a Futureal Csoport főépítésze kérdésünkre kifejtette, hogy arra mindenképpen jó volt ez a pályázat, hogy ráirányította a döntéshozók figyelmét arra, hogy a négyes metró építése gőzerővel halad és 2010-re feltétlenül alkalmassá kell tenni a területet a metró fogadására.

2009. július 20-án kezdték meg a SZÁMALK elavult, szocreál épületének bontását. Sokan megsiratták, bár maga az épület nem képviselt semmiféle értéket.

"Ebben az épületben valamikor a SZÁMOK nevezetű Számítástechnikai Oktató Központ működött, dolgoztam ott, és valóban különlegesnek számított a felszereltségét nézve, és nagyon nehéz volt bekerülni oda dolgozni, még pszichológiai vizsgálat is volt, ami pedig abban az időben nem volt jellemző. 1982-ben egybeolvasztották két másik céggel és egy alkoholista MSZMP KB-tagot tettek meg vezérigazgatónak. Addig egy darabka Nyugat volt, no, akkor lett vége az ENSZ-kultúrának, siralmas volt nézni, ahogy hónapok alatt leromlott az egész.mAztán később jött a rendszerváltás, és a cégmenedzsment privatizálta. Az MSZMP-s vezérig. addigra meghalt, új lett helyette"- írja egy hozzászóló a bontással foglalkozó egyik fórumon.

Egy másik hozzászóló szerint: "Ezek az épületek kb 20-30 évre épültek, nem az örökkévalóságnak. A fenntartási és karbantartási költségek az évek múlásával egyre nőnek. Az épület fűtési, hűtési költségei is jelentősebbek, mivel az elmúlt 30 év alatt sokkal modernebb épitőanyagokat hoztak ki, amit gazdaságosabbá teszik az üzemeltetést. Maga az épület a késői szocreál-modernista irányzatba tartozik, akkoriban ezeket tipustervként fogadták el, épitészetileg nem jelentős épületek. Sok esetben a leggazdaságosabb lebontani az épületet, és helyette felhúzni egy újat, mivel a tartószerkezetek megerősitése, a belső infrastruktúra felújitása, a nyilászáró szerkezetek cseréje, a pótlólagos hőszigetelés, valamit a légkondicionálás racionalizálása (pl nem minden irodába kell külön légkondi, hanem központilag is meg lehet oldani gazdaságosabban, hogy minden iroda légkondicionált legyen) általában többe kerül, mint egy új könnyűszerkezetes épület felhúzása, és abba a nagy sorozatban gyártott tipusinfrastruktúra beépitése. Ennek ellenére szomorú, amikor eltűnik egy épület, amihez sok emlék köthető".

2010. július 10-én megkezdték az Etele út burkolatának felújítását. Az út 1,4 kilométeren, az Etele tér és a Fehérvári út között kapott új aszfaltburkolatot. A rekonstrukció során a régi útburkolat helyére új aszfaltszőnyeget terítettek, felújították az útpálya szegélyeit, a kereszteződéseknél pedig lesüllyesztették a járdákat az akadálymentes közlekedés érdekében.

2014-ben adták át a 4-es metrót, valamint az Etele téri megálló aluljáróját is, amely a vasútállomást köti össze a téren található Volánbusz és BKV buszpályaudvarokkal.

2015 őszén az Etele tér mellett átadtak egy körülbelül kétszázötven férőhelyes P+R parkolót, amely már a harmadik parkolóhely a Kelenföldi pályaudvar környékén. Az új parkoló a Somogyi úti parkolóval és őrmezői oldalon található Péterhegyi úti parkolóval együtt így összesen több mint kilencszáz férőhelyet biztosít az autóval közlekedők rendelkezésére.

2016-ban a Kormány bejelentette, hogy az Etele tér mellett épül fel az új központi kórház, a Dél-budai Centrumkórház. A kormány elhatározása szerint öt év alatt alaposan átrendezik a főváros egészségügyi ellátását. Összesen 335 milliárd forintot költenének az átalakításokra. Ez a Szent János és a Péterfy bezárásával, lipótmezei OPNI újranyitásával kezdődne. A János továbbélésre érdemesített osztályait a Budai Sürgősségi Centrum venné át, ez épülne fel az Etele tér környékén. A kerület új kórháza kapná meg a Városmajor utcai szívkórház feladatait is, összesen 812 ágyas intézmény épülne zöldmezős beruházásként Kelenföldön. Az, hogy eleve úgy építhetik, hogy tudják, kórházként fog üzemelni, külön előnyös, mert egy ilyen intézménynek speciális igényei vannak.

A tér látványa a magasból 2017-ben (kép: Google Maps)
(ekkor még sem az Etele Pláza, sem a Sasadi úti Budapest One irodaház nem létezik)

2017. január 30-án a 4-es metró kelenföldi végállomásánál átadták a negyedik, egyben utolsó P+R parkolót. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes a kelenföldi P+R parkolók projektzáró rendezvényén elmondta: az utolsó P+R parkoló a MÁV használaton kívüli vágányainak helyén 11 hónap alatt készült el. Az új parkolót összekapcsolták az aluljáróval, új közvilágítási rendszert építettek ki, valamint térfigyelő kamerákat is elhelyeztek. A négy parkoló létesítése több mint négymilliárd forintba került közel százszázalékos európai uniós támogatás mellett. Az új 500 férőhellyel együtt már mintegy 1500 parkolóhely áll az autósok rendelkezésére.

2017. novemberében kezdődött meg az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabítása. A kívülről egyszerűnek tűnő projektben ugyanakkor akadtak komolyabb kihívások, ugyanis az 1-es villamos új útvonala egy nagy átmérőjű, egyre táguló csatorna felett halad, amely egy úgynevezett főgyűjtőcsatorna. E felett építeni kellett egy teherelosztó lemezt, amit szálerősítéses betonból alakítottak ki. A lemez szinte az egész új szakasz alatt ott van a teljes villamosvágány szélességében a közművek felett, csupán a peronok alatt nem volt szükséges megépíteni. Erre építették fel a hosszgerendákat egyvályús kialakítással és ezen helyezték el a síneket. Az építkezés során közel 500 fát és 11 ezer cserjét ültettek ki, illetve 21600 négyzetméteren felújították a füves területeket is. Mindezeknek köszönhetően a villamos építkezése nem csupán a közlekedést, hanem a városképet is fejlesztette.

A felújított, parkosított pályatest az átadása után a Tétényi út felé

2018-ban kezdték meg az Etele Pláza építését. A bevásárlóközpont törtvonalú alaplemeze 2018 novemberére készült el, a felszerkezetet pedig 2018 szeptemberében kezdte el építeni a kivitelező konzorcium, melynek munkálatai 2020-ig tartottak.

2019. május végén érte el a teret az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása, ahol a járat megkapta Dél-budai végállomását. Ezzel egyidőben adták át az átépített Etele utat is. Az Etele út - Tétényi út - Hadak útja közötti szakaszán kétszer egy sávon lehet haladni mindkét irányba. A Bártfai utca felé jelzőlámpás balra kanyarodó sáv létesült, a Bártfai utcából jobba és balra is ki lehet kanyarodni, továbbá bekapcsolták az Etele út és a Hadak útja csomópontban lévő jelzőlámpát. Az „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” nevű projekt a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása. A teljes projekt megvalósítását az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében a Kohéziós Alapból 8,5 milliárd forinttal támogatta.

Az Etele Pláza építése 2020 nyarán (kép: Bernát Benjámin / magyarepitok.hu)

2019. június első napjaiban bejelentették, hogy a MÁV-Start kiüríti a Kelenföldi pályaudvar felvételi épületét, melynek további sorsáról nincs döntés. Az Etele téren jelentős közlekedési és városképi változások várhatók. Az 1861-ben létesült felvételi épületben legutóbb 1984-ben végeztek felújítást, a rekonstrukció ezért nemcsak szükséges, de az Etele tér városközponti fejlesztéseinek tükrében kívánatos is.

A 2019-es önkormányzati választások alkalmával a Fidesz elvesztette a választásokat, így a munkálatok fedezete veszélybe került. Az Orbán-kormány végül ennek ellenére átvállalta a korábban a kerületi önkormányzat által ígért, de végül nem biztosított 20 millió forintot is, hogy megkezdődhessen a munka. Az eredeti leosztás szerint a beruházás kiviteli terveinek mintegy 100 millió forintos költségébe a a XI. kerületi önkormányzat 20 millió forinttal szállt volna bele, míg a többi 80 milliót a Miniszterelnökség adta volna. Csakhogy a 2019-es önkormányzati választásokkor az ellenzéki összefogás legyőzte a Fideszt, a DK-s László Imre lett Újbuda polgármestere, és a kerület a jelek szerint egyszerűen kiszállt a projektből (ahogy azt szokta - a szerk.).

"A kelenföldi indóház egy olyan közlekedéstörténeti emlék, amely a megváltozott közlekedési rendszer miatt mára egykori rendeltetését elveszítette. A Közlekedési Múzeum küldetésének érezte az épület megmentését, mely az egyik legrégebbi épített vasúti emlék Budapesten. A 130 éves épületben létrejövő új kiállítóhely és kulturális központ abban is segít majd, hogy kisebb kiállításokkal az előttünk álló néhány évben is meg tudjunk jelenni Budapesten, ameddig az új kőbányai otthonunk elkészül. Utóbbin a kelenföldi munkákkal párhuzamosan, ugyancsak friss kormánydöntésnek köszönhetően szintén gőzerővel dolgozunk" – mondta el a hír kapcsán Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

A választások után az új kerültei vezetés törölte a tervezett Dél-budai Centrumkórház építését. A XI. kerület új polgármestere, dr. László Imre élesen nekiment a Kormány szuperkórház építéséről szóló tervének. Az egykori kórházigazgató pazarlónak és feleslegesnek nevezte a Kormány szuperkórház építésére vonatkozó tervét, s úgy vélte, hogy a régió érdekeit sokkal jobban szolgálná, ha a Szent Imre Kórházat fejlesztenék tovább. Határozottan kijelentette: ha van reális lehetőség a projekt leállítására, akkor megteszi. Hozzátette, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy olyan helyen jöjjön létre a kórház, ahol minden feltétel biztosított és jóval kevesebbe is kerül. A szuperkórház számára kijelölt terület viszont több szempontból is alkalmatlan: távol van a tömegközlekedéstől, hiányoznak a közművek, ráadásul a terület egy régi tőzegmocsár. 2019. novemberében már azt hangsúlyozta, hogy óriási szükség van a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményekre, különösen a főváros budai oldalán. Sőt korábbi kijelentéseinek ellentmondva azt állította, hogy nincsen szó arról, hogy a kormányzati szuperkórház beruházást le kívánná állítani a kerület. Mindemellett úgy véli, hogy a jelenleg ismert, a tervek elkészülése előtti fázisban kalkulált 250 milliárd forintos költség töredékéből lehetne felfejleszteni már meglévő egészségügyi intézményt, így például a Szent Imre kórházat, amely bejáratott és tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. Tervei szerint az erre vonatkozó egyeztetéseket hamarosan megkezdik. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy a szuperkórházzal kapcsolatban nincs kialakult fővárosi álláspont, a kerületi polgármester szerinte elsősorban a helyszínválasztást kifogásolta, mivel közösségi közlekedéssel nem megközelíthető a Dobogónak nevezett területen.

2020. májusában bejelentették, hogy felújítják a Kelenföldi pályaudvart, amely Budapest legrégebbi vasúti építménye. A Közlekedési Múzeum által kidolgozott koncepció szerint megkezdődik a kelenföldi vasútállomás mára elhagyott, 130 éves indóházának felújítása – derül ki a Közlekedési Múzeum közleményéből. Az újjászülető műemléképületben kulturális központ kialakítását tervezik, ahol terepasztalokat és vasútmodelleket is kiállítanak.

A kormány által biztosított 100 millió forintból megkezdődhet az épület átfogó műszaki állapotfelmérése és rekonstrukciójának tervezési folyamata. Az épület újratervezését a Közlekedési Múzeum megbízásából az Építész Stúdió végzi. A múzeum terve az, hogy a bezárt épületbe új életet lehel, kulturális és közösségi funkciókat hoz létre, illetve egy olyan vasúti fókuszú kiállítóhelyet alakít ki, amely tematikus programokkal, kiállításokkal, különösen a gyermekes családok és vasútbarátok körében kifejezetten népszerű terepasztalokkal, valamint a múzeum világhírű vasútmodelljeivel méltó funkciót ad a régi állomási épületnek. A múzeum tervei szerint ide kerülnek az év elején megszűnt, korábban nagy sikerű Andrássy úti Miniversum Közlekedési Múzeum által megvásárolt egyes terepasztal elemei és modelljei. Itt lesz látható többek között a Nyugati pályaudvar, a zuglói és győri vasútállomás kicsinyített mása is. Emellett a Közlekedési Múzeum gyűjteményének világhírű 1:5 méretarányú vasúti modelljeinek egy részét is itt mutatják majd be.

2021 tavaszán átadásra került az Etele Pláza. Az 55000 négyzetméter bérbeadható kiskereskedelmi területtel rendelkező Etele Plaza a Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró és az M1–M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszának találkozásánál épült meg, a közvetlen járatoknak köszönhetően akár 10 perc alatt is elérhető a belvárosból. Az üzletek és szolgáltatások széles köre, az okos digitális megoldások és a legújabb generációs pláza-design együttesen járulnak hozzá a komplexum által nyújtott egyedülálló vásárlói élményhez. Az Etele Plaza Buda legnagyobb bevásárló- és szórakoztatóközpontja lett, amely üzleteit és szolgáltatásait tekintve az új plázák korszakát vetíti elő. A bevásárlóközpontot már a vadonatúj „Stay Safe” kezdeményezése keretében építette a Futureal, amit a kialakult globális egészségügyi vészhelyzetre válaszul indított el az ingatlanfejlesztő.

Hosszú menet, a projekt életében 12 év volt, mire a mai alapkőletételre sor került. Az Etele Plaza első, Kelenföldi pályaudvar melletti telkét még 2006-ban vette meg a Futureal, akkor abban a hiszemben, hogy 2008-ban átadják a 4-es metró kelenföldi végállomását. Ám nemcsak a metró átadása csúszott, a válság is beütött, a finanszírozás eltűnt a piacról. Mindezek mellett mégis a területek tulajdonosainak - MÁV, állam, kerület, BKV, Volán - érdekeit volt a legnehezebb egyeztetni úgy, hogy létrejöhessen a szabályozási terv.

Etele tér

XI. kerület, Kelenföld

Története

Képek

Térkép

Megközelítése

Ajánlott cikkek