A Flórián tér Óbudán található, fontos főútvonalak kereszteződésében. Nevét Bebo Károly 1819 és 1952 között itt álló Szent Flórián szobráról kapta a XIX. század elején. 1875-ben a teret Flórián utcának nevezték át, majd 1910-től ismét tér lett.

AJÁNLÓ

Története

1758-ban Óbuda földesura, Zichy Miklós gróf, a városban több ízben pusztító árvíz és tűzvész, valamint az emlékezetekben még elevenen élő 1738–40-es pestisjárvány miatt két védőszent szobrát rendelte meg udvari szobrászától, Bebo Károlytól. Az 1763-as komáromi földrengést követően az időközben megözvegyült Zichy Miklósné megfaragtatta harmadikként Néri Szent Fülöp szobrát a már elkészült, pestistől védő Borromeo Szent Károly, valamint az árvíztől és tűzvésztől oltalmazó Szent Flórián szobra mellé. A földrengés elhárításáért hálából készített harmadik szobrot is kastélyuk közelében, a Fő téren állították fel.

1778-ban egy építkezési meszesgödör kiásásakor talált falak váltak Schönvisner István vezetésével egy akkoriban formálódó új tudomány, a régészet első ásatásává Magyarországon.

Óbuda és Vizafogó egy 1896-os térképen, amikor az Árpád híd nyomvonala nem bolygatta meg a középkori városrészeket

A Flórián tér falusias jellege az 1900 utáni években (kár volt lebontani - a szerk.)

A Vörösvári út eleje a Flórián térről nézve (előtérben a Körtvélyesi-ház) (a képen nem szerepel, de balra állt a Flórián-szobor)

Szent Flórián szobra eredeti helyén, a Flórián téren (jobbra a Vörösvári út eleje)
A különálló szobrokat 1819-ben egy oltárszerű talapzaton háromosztatú szoborcsoporttá építették egybe az akkori Csorda utca (ma Vörösvári út) – Erzsébet utca (ma Szentendrei út) – Tavasz utca – Új utca (ma Pacsirtamező utca) – Föld utca találkozásánál kialakult tér közepén. A tér később a szoborcsoport legismertebb szentjéről kapta a Flórián nevet.

1919-ben a Flórián-szoborcsoport megrongálódott, ezért 1928-ban azt elbontották, s csupán a Flórián-szobrot helyezték el a téren, de már egy másik helyen, a többit a Budapesti Történeti Múzeum raktárába szállították.

1930-ban Nagy Lajos folytatta a feltárásokat, majd a környékbeli építkezések folytán újabb és újabb részletek kerültek elő. Az itt talált maradványok az aquincumi katonai táborok közfürdőjének épületei voltak.

Az 1940-es évek végén, az Árpád híd építésével kapcsolatos átépítések során, a Flórián-szobrot is elbontották. Mivel a Fogadalmi oltárt eredeti helyére visszaállítani nem lehetett, ezért a tér délkeleti oldalán (Pacsirtamező utca – Serfőző utca sarok), a református templom közelében, a gyalogos aluljáró kijáratánál helyezték el.

A Flórián tér környéke tipikus, kis terekkel és kanyargós utcákkal övezett óbudai városrész volt, amelyet az 1930-as években, az Árpád híd tervezésének idején alakítottak át. A hidat 1950-ben adták át, de a környékre a felüljárórendszer 1984-es átadása jelentette a legkomolyabb csapást, amely így maga alá temette a római Thermae Maiores (Nagy Fürdő) maradványait. Az átalakítások nemcsak a római romokat tüntették el, hanem lényegében a teljes városrészt, hogy a területen panelházakat építsenek.

A Körtvélyesi-ház az 1960-as évek végén (helyén épült fel a Flórián Üzletközpont) (kép: hampage.hu)

A várostervezők a hatvanas években a legkorszerűbb kereskedelemfejlesztési elvnek a nagy lakótelepeken történő üzletközpontok kialakítását tartották, melyhez állami norma is meghatározásra került: 1000 lakáshoz 1225 négyzetméter kiskereskedelmi alapterület volt előírva (bár ezek a beruházások gyakran késtek, vagy végleg elmaradtak).

Az óbudai lakótelep 1968 és 1975 között épült ki. A fejlődést az Árpád híd két oldalán egyre inkább tengellyé fejlődő két főútvonal (a pesti oldalon a Váci út, a budai oldalon a Szentendrei út) mentén a régi gyárak és a kis lakóházak helyén felhúzott panel lakótelepek jelentették. Ennek eredményeképpen ma Óbuda 120 ezres lakosságának kétharmada él panelben.

A tér nyugati szélén a Szőlő utca vonalában 1970-ben épült fel a főváros legnagyobb lakóépülete, emiatt a helyiek "Faluházként" emlegetik. A felújítása 2009-ben történt meg. A 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas panelház 886 lakásában megközelítőleg 3 ezren élnek.

A Flórián tér 1985-ben

A Flórián tér nagyméretű parkját ideiglenes parknak szánták, ugyanis eredetileg itt épült volna fel a bölcsödét, iskolát és üzleteket magába foglaló szolgáltatási központ, ám a beruházásokból végül csak a Flórián Áruház megépítéséig jutottak, a többi elmaradt. A 1970-re megépült Faluház óriási homlokzata így jól látható maradt, ma is a tér meghatározó eleme. Már építésekor megkapta "becenevét", ezzel utalva a 886 lakás lakóállományára, ami Hévíz lakosságával közel megegyező nagyságú.

A Flórián építését 1973-ban kezdték meg, azonban még ez év nyarán akadályba ütköztek az építészek: az alapok kiásása során az aquincumi légiótábor parancsnoki épületének díszkapujának maradványaira bukkantak. A régészek tiltakozása ellenére az építkezés nem állt le, egy kis rész kivételével a megmaradt falakat elpusztították (egyes részeit fel is robbantották).

A Flórián Üzletközpont hátsó homlokzata 1976-ban, nemsokkal az átadása előtt

A Flórián 1980 körül (kép: Lakos Rudolf, forrás: hampage.hu)

Az üzletközpontot Törőcsik Sándor, a LAKÓTERV építészmérnöke tervezte. Az áruházat 1976. június 30-án, Magyarország első bevásárlóközpontjaként avatták fel. A beruházás akkori áron 440 millió forintba került, az áruház alapterülete 19000 négyzetméter volt, az árufeltöltés áruszállító alagúton keresztül történt, ahonnan 15 teherlifttel tudták az árukat az üzletekbe felszállítani. Az áruházban légkondícionáló berendezés is működött. Az üzletközpont megnyitásakor 25 üzlet működött benne (többek között Aranypók, Centrum Áruház, Csemege, Gelka, Keravill, Ofotért, Óra-Ékszer, Röltex, Vasedény). A 2010-es évek elején rekonstrukción esett át, a felújítását 2012-ben fejezték be. A többi egykori állami nagyáruházakhoz (pl. Skála Metró, Domus, Divatcsarnok) képest a Flórián szerencsés helyzetben van; nagy parkolója van, és mivel a közelben nincs komoly konkurens, így a környező lakótelep lakóira stabilan számíthat.

1984-ben az Árpád híd téren átívelő felüljárója alatti területen található részt Fürdőmúzeum néven látogathatóvá tették.

A tér több forgalmas út csomópontjában található. Pest felől az Árpád híd, északról a Szentendrei út (11-es főút), déli irányból a Pacsirtamező utca vezet ide. A Vörösvári út a Bécsi úttal (10-es főút) köti össze a teret. A tér egykori épületeinek többségének lebontása után, miután megszűnt 1981 januárjában a 11-es és a 33-as villamos, a Vörösvári út, az Árpád híd budai lehajtója, a Pacsirtamező utca és a Szentendrei út által keresztezett, a korábbi körforgalom helyén többszintesre kialakított csomópontban 1984-ben indult el a ma is közlekedő 1-es villamos.

Az egykori római erőd és a középkori város helyén napjainkban főutak és felüljárók találhatók

A csomópont látványa a felüljáró felől

Óbuda központjában 1968-1975 között tartott a panelházas lakótelep felépítése, amely szinte teljesen megváltoztatta a térség addigi, jellemzően kisvárosias arculatát. A legismertebb épülete az 1973-1976 között felépült Flórián üzletközpont (az üzletközpont mögött található a Kórház utcai piac). A tér helyén korábban az Aquincumi római tábor bejárata volt.

1983-ban elkezdik építeni a felüljárót, amely a Vörösvári út, az Árpád híd és a Szentendrei út forgalmát hivatott elvezetni illetve összekapcsolni. A 2×2 sávos felüljárónak a tér tehermentesítése volt a feladata, másrészt bekötötte a kelet-nyugati közlekedési tengelyt biztosító Árpád-hídhoz az észak-dél irányú budai közlekedést. Szintén ebben az időszakban épült ki az aluljárórendszer is, mellyel így három szintes közlekedési csomópont létesült a tér közepén.

A szétvert tér és a már megkezdett felüljáró oszlopai

A felüljáró és az aluljáró elkészült szerkezete

Az átadott felüljáró 1984-ben

A felüljáró építésével megoldották ugyan a közlekedés problémáit, viszont a teret ezzel sikerült véglegesen négy részre szabdalni, amelyek persze az aluljárórendszerrel összeköttetést kaptak, viszont egy aluljárót nem nevezhetünk a klasszikus értelemben vett térnek, ugyebár. Tehát a tér tulajdonképpen megszűnt, amelynek forgalmasabb része az üzletközpont előterére szorítkozik, míg vele szemben egy parkot alakítottak ki, némi római emlékkel vegyítve. Sajnos a felelőtlen városvezetés és az átgondolatlan városfejlesztés nemcsak egy kitűnő városközpontot tett tönkre, hanem véglegesen elzárta az utókor elől az alatta rejlő római emlékeket.

A tér környékén ugyanis számos látnivaló helyezkedik el: az 1950-ben átadott és 1984-re kiszélesített Árpád híd felüljárói alatt, a gyalogos aluljáróban őrzi a római kori emlékeket a Fürdőmúzeum.

2010-ben felújították a tér legnagyobb panelját: a Concerto II-es program célja a felújítás során elérhető energiatakarékosság és a CO2 kibocsátás csökkentése volt. Először az egész óbudai lakótelepre nyújtották be a pályázatot, később ez finomodott, a kiválasztott épület pedig a Faluház lett - ez ugyanis egyedül képes volt "hozni" a pályázatban felvállalt lakásmennyiséget. Az EU-tól 1 millió euró támogatás érkezett, e mellé az állami panelprogramban is pályáztak. A harmadik komponens a lakóközösség által felvett hitel volt. A Faluház tetejére 125 darab napkollektort telepítettek 1515 négyzetméternyi felülettel, összesen 106,84 kW teljesítménnyel. Ezzel 1128,4 Mwh távfűtési energia és 243739,12 kg szén-dioxid kibocsátás takarítható meg a számítások szerint. Ami a lakók számára a lényeg volt: a rezsijük jelentősen csökkent. Számukra mindössze három év alatt térül meg a beruházás, ami nagy szó, hiszen a családi házaknál ez jellemzően 15-20 év szokott lenni.

A Faluház felújítása 2010-ben

A Faluház nevű sorház a felújítása után

Óbuda főépítésze, Sípos Gábor elmondása szerint már többféle terv is készült a kerületi lakótelepek homlokzatainak színezésére. Tari Gábor a Műegyetem Rajzi és Formaismereti Tanszékén készített színtervet a lakótelepekre. Ő művészként úgy tekintett a homlokzatokra, mint óriási festővásznakra, többféle színezési tervet is kidolgozva. A Faluház esetén a régi Óbuda egyik jelképe, a kék szőlő (és a szőlő levelei) jelentette a kiindulási pontot. Innen erednek a ház kékes-zöldes színei. A szigetelés felhelyezésével elvileg eltüntethető lett volna a vasbeton lapok fugáinak rasztere, itt azonban kivételt tettek: a rácsozat meghagyásával ugyanis sokkal könnyebben és gyorsabban lehetett kivitelezni a homlokzat felújítását.

2016. tavaszán a Flórián tér közösségi tervezését Bús Balázs polgármester kezdeményezte azzal a céllal, hogy az egyik legnagyobb központi zöldterület méltó módon, a területet használók elképzelései és igényei mentén, de a tér értékeit megőrizve újuljon meg. A Flórián tér helyzete azért különleges, mert ugyan Óbuda egyik központi területén fekszik, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll. A tervezés során az alábbi szempontokat vették figyelembe:

- a koncepcióterv illeszkedjen a közösségi tervezésen részt vevő, környéken élők vágyaihoz,
- a Flórián tér vitathatatlan értékei - a tágasság, zöldfelület, parkos jelleg uralkodók maradjanak,
- a téren található római kori emlékek, tehát az örökségvédelem jól érvényesüljön a tér fejlesztésének arculati irányaiban,
- kapjanak külön területet a szabadon kutyázni vágyók,
- legyen vizes elem a területen,
- alakuljon ki egy középpont, közösségi tér a parkon belül, ami alkalmas találkozásra, megállásra és a romkert információs pontjául is szolgálhat,
- legyenek sport- és játékfunkciók a téren, de csak kis területet elfoglalva a zöldből,
- a tér rendezettsége, infrastrukturális fejlődése biztosított legyen.

Bús Balázs és Tarlós István közötti megállapodás az volt, hogy a III. kerület elkészíti a terveket, Budapest vezetése pedig megvalósítja azokat. Ennek viszont keresztbe tett a 2019-es önkormányzati választás, amelyet Karácsony Gergely nyert meg, aki minden városfejlesztési koncepciót leállított. A tervekből azóta sem valósult meg semmi.

2018. decemberében közbeszerzést írtak ki a felüljáró felújítására. Az ajánlattételi határidőig egy ajánlat érkezett, amelynek értéke jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet, ezért az eljárás eredménytelen lett. Az ajánlattételi felhívásról szóló BKK-tudósítás szerint a "felújítás során a felüljárók új szigetelést és pályaszerkezetet kapnak, a vasbeton szegélyre pedig új biztonsági korlát kerül. A közbenső támaszoknál lévő dilatációs szerkezeteket megszüntetik. A hídfőknél új térdfalat és kiegyenlítő lemezt építenek, valamint új dilatációs szerkezeteket és sarukat építenek be, a víznyelők megtisztításával egyidejűleg. A támfalak és a hídfő beton felületeinek lokális hibáit javítják, a kőfelületeket megtisztítják, és ahol szükséges pótolják. Továbbá sor kerül a fejgerendák, a főtartók és a pillér oszlopok lokális hibáinak javítására is".

2020. áprilisában nyilvánosságra hozták, hogy az A-Híd Építő Zrt., valamint a Strabag MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. újíthatja fel a Flórián téri közúti felüljárót, nettó 2 milliárd 237 millió forintért. A korábbi közbeszerzésen is ez a két cég indult, de akkor a BKK drágának tartotta az ajánlatot és eredménytelennek nyilvánította a tendert. A felüljáró északi részének hossza 322 méter, ehhez csatlakozik a Szentendrei úton egy 115 méteres, míg az Árpád híd felé egy 152 méteres rámpa. A déli felüljáró 364 méteres, amelyhez - az előbbi irányokba - egy 115 és egy 133 méteres rámpa csatlakozik. A finanszírozás hazai forrásból történik. A nyertesekkel április 7-én kötött szerződést a BKK.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ